PK BH 1993/177
PK BH 1993/177
1993.03.01.
Házassági perben a többlethasználati díj iránt csupán a fellebbezésben előterjesztett kérelem törvénysértő elbírálása a másodfokú bíróság által [Pp. 247. § (1) bek.].
A peres felek 1976. június 20-án kötött házasságából három gyermek született: 1976-ban Erzsébet, 1979-ben István és 1983-ban Sarolta. Házastársi közös lakásuk, tanyás ingatlanon levő családi házban volt; az ingatlan az alperes tulajdonaként volt nyilvántartva.
A felek házassága 1983-tól kezdődően - az alperes nagymértékű italozása, a családjával szemben tanúsított durva, tettleges magatartása és az italozásból eredő anyagi nehézségek miatt - fokozatosan megromlott. 1987 őszén a felperes közelebbi kapcsolatba került U. M.-mel, akivel 1988. március 20-án közösen megvásárolta a perbeli ingatlan tartós földhasználati jogát, az ingatlanon levő félig kész felépítményekkel együtt. 1988. március 26-án a felperes - a gyermekekkel együtt - a volt házastársi közös lakásból ebbe az ingatlanba költözött, a különvagyonát képező, valamint a közös vagyonhoz tartozó ingóságok egy részét is magával vitte, és azóta élettársi kapcsolatban él U. M.-mel.
A perben mindkét fél kérte a házasság felbontását, a felperes az alperes italozó, durva magatartását, az alperes a felperes házassági hűségét sértő kapcsolatát jelölve meg a végleges megromlás okaként. Egyetértettek a felek a közös gyermekeknek a felperesnél való elhelyezésében, miután az alperes a folyamatban volt perben, egyezségben vállalta gyermektartásdíj fizetését. Mindkét fél kérte, hogy a bíróság őt jogosítsa fel a közös lakás kizárólagos használatára, és kérték a házassági közös vagyon megosztását is. Ez utóbbival kapcsolatban az alperes arra hivatkozott, hogy a perbeli ingatlant a szülei még a házasságkötést megelőzően, 1975. június 20-án vásárolták a részére, a felperes pedig az életközösség fennállása alatt végzett toldaléképítkezésre és egyéb értéknövelő beruházásokra hivatkozással érvényesített tulajdoni igényt, kérve egyúttal a közös tulajdon megszüntetését is, elsődlegesen az alperes részéről történő magához váltás, másodlagosan árverési értékesítés útján.
A városi bíróság ítéletével a házasságot felbontotta, a gyermekeket anyjuknál, a felperesnél helyezte el, rendezte a kapcsolattartást, a volt házastársi közös lakás kizárólagos használatára pedig az alperest jogosította fel azzal, „hogy a felperes azt a visszatérés szándéka nélkül elhagyva az alperes birtokába bocsátotta”. Megállapította, hogy a felperes a tanyás ingatlan tulajdonjogát 103/420 részben „ráépítés jogcímén” megszerezte. A felek közös ingó vagyonát megosztotta, és ezzel összefüggésben a felperest az alperes részére 13 723 forint értékkiegyenlítés megfizetésére kötelezte. Ezt meghaladóan a keresetet - beleértve a közös tulajdon megszüntetése iránti kereseti kérelmet - elutasította.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. Kérte annak megváltoztatását: a lakás kizárólagos használatára történő feljogosítását, ennek elmaradása esetén az alperes kötelezését legalább 50 000 forint lakáshasználati jog ellenértékének a megfizetésére, tulajdoni illetőségének 182/420 részben való megállapítását és a közös tulajdon megszüntetését elsődlegesen akként, hogy az alperes tulajdoni hányadát - beköltözhetően - ő válthassa magához. A fellebbezés kiterjedt az ingó vagyon megosztásának a módosítására is. A felperes igényt támasztott továbbá 1988. március 26-tól havi 1000 forint többlethasználati díjra.
Az alperes ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. A felperes többlethasználati díj iránti követelésével szemben arra hivatkozott, hogy nem használ többet az ingatlanból, mint az őt megillető tulajdoni hányad. A közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatban a peren kívüli megállapodás esetére vállalta, hogy kiköltözik az ingatlanból.
A másodfokú bíróság részbizonyítást folytatott le, majd a felek egyező kérelmére engedélyezte az eljárás szüneteltetését a lakáshasználati jog ellenértéke és az ingatlan közös tulajdonának megszüntetése tekintetében, a fellebbezéssel érintett egyéb kérdésekben pedig részítéletet hozott.
A megyei bíróság részítéletével a felperes által fizetendő, az ingóságok megosztásával összefüggő értékkiegyenlítés összegét 12 723 forintra leszállította. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt az 1988. április 1-jétől 1992. február 29-ig terjedő időre havi 625 forint, összesen 29 375 forint többlethasználati díjat. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta, és az alperest 500 forint fellebbezési részperköltségben marasztalta. Ítéletének indokolása szerint a perbeli ingatlanon a felperes - az elsőfokú ítélet nem fellebbezett rendelkezése szerint - 103/420 részben tulajdonjogot szerzett, ezzel szemben az ingatlant az életközösség megszakadása óta egyedül az alperes használja. Ezért a felperest a Ptk. 141. §-a alapján használati díj illeti meg, és ennek összege a fellebbezési eljárásban beszerzett szakértői véleményben meghatározott teljes havi 2500 forint használati díj (amelyben 2000 forint a lakás, 500 forint a telek használatáért kiköthető havi használati érték) 1/4-e.
A jogerős ítéletnek a többlethasználati díjra vonatkozó rendelkezése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A felperes többlethasználati díj iránti kereseti kérelmet az elsőfokú eljárás során nem terjesztett elő, ilyen igénnyel a per során először a fellebbezésben lépett fel. A Pp. 247. §-ának (1) bekezdése szerint azonban a keresetet a másodfokú eljárásban megváltoztatni - az a) - c) pontokban felsorolt kivételektől eltekintve - nem lehet, és ez azt jelenti, hogy új kereseti kérelem előterjesztésére sincs jogi lehetőség. A felperes keresetváltoztatása nem tartozik az említett kivételek körébe, és nincs olyan szoros összefüggésben a házastársi közös vagyon megosztásával sem, hogy arról a bíróságnak a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül kellett volna döntenie. Ezért eljárási szabályt sértett a másodfokú bíróság, amikor a felperesnek a fellebbezési eljárás során előterjesztett többlethasználati díj iránti követelését érdemben elbírálta.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletének a többlethasználati díjra vonatkozó rendelkezéseit a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét e részben elutasította. (P. törv. II. 20 804/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás