BK BH 1993/19
BK BH 1993/19
1993.01.01.
A bíróság a tárgyaláson nem rendelhet el pótnyomozást abból az okból is, hogy az ügy adatai más személlyel szemben is vádemelésre adnak alapot [Be. 206. § (3) bek., 171. § (2) bek.].
Az elsőfokú bíróság a tárgyaláson kihirdetett végzésével pótnyomozást rendelt el a tényállás teljes felderítése érdekében, továbbá mivel nem zárható ki, hogy a vádlottakon kívül más személy is bevonható gyanúsítottként. Ennek keretében szagazonosítást és az ügyész, valamint a védelem által bejelentett tanúk kihallgatását rendelte el. Későbbi, külön írásba foglalt végzésében - a tárgyaláson kihirdetett végzésétől részben eltérően, részben azt részletezve - meghatározta a pótnyomozás során foganatosítandó eljárási cselekményeket.
Az elsőfokú bíróság pótnyomozást elrendelő végzése ellen az ügyész jelentett be fellebbezést.
Az ügyész fellebbezése túlnyomórészt alapos.
Elöljáróban a megyei bíróság arra mutat rá, hogy az elsőfokú bíróság jegyzőkönyvbe foglalt határozata és írásba foglalt vázlata - a kötőerő folytán - nem térhet el egymástól. Egyébként is a bíróság a bűntetti eljárás szabályai szerint járt el, s az utóbbi végzés meghozatalára a tanács elnöke nem is volt jogosult. Az ügyész a tárgyaláson kihirdetett végzés ellen jelentette be fellebbezését, a fellebbezés elbírálása szempontjából ezért ez a végzés az irányadó.
Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy a pótnyomozás során olyan személyek ellen lehet nyomozati cselekményeket foganatosítani, akik ellen az ügyész nem emelt vádat. E személyek gyanúsítottkénti kihallgatására, ellenük házkutatás tartására, alibijük tisztázására, az ezzel kapcsolatos bizonyítási eszközök felkutatására pótnyomozás keretében csak akkor kerülhet sor, ha az ügyész az iratokat pótnyomozás lefolytatása végett visszakéri [Be. 171. § (2) bek. II. fordulat.] A büntető eljárás minden szakaszában az ügyész jogkörébe tartozik, hogy ki ellen emel vádat, a bíróság pedig csak a vádban megjelölt személy ellen járhat el. A tárgyalási jegyzőkönyvből kitűnően az ügyész pótnyomozás lefolytatása végett az iratokat nem kérte vissza.
Az ügyész és a védő által bejelentett négy újabb tanú kihallgatása a tárgyaláson minden különösebb nehézség nélkül elvégezhető.
A nyomozás során a helyszíni szemle során szagmintát rögzítettek, melynek a vádlottak szagmintájával történő összehasonlítása nem történt meg. A fenti bizonyítást kizárólag a nyomozó hatóság tudja elvégezni, e tekintetben a mulasztást is a nyomozó hatóság követte el, mert nem volt figyelemmel arra, hogy a terhelt beismerése esetén is meg kell szerezni az egyéb bizonyítékokat [Be. 87. § (5) bek.].
Ebben a körben tehát törvényesen rendelte el az elsőfokú bíróság a pótnyomozást, ezért végzését a megyei bíróság a Be. 268. §-ára, 269. §-ának (4) bekezdésére utalva, a Be. 259. §-ának (1) bekezdése alapján helybenhagyta azzal, hogy a pótnyomozás során kizárólag ez az elvégzendő nyomozati cselekmény. (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 2. Bf. 937/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás