KK BH 1993/196
KK BH 1993/196
1993.03.01.
A bírósági felülvizsgálat — jogszabálysértés hiányában — nem terjed ki arra, hogy felülbírálja a közigazgatási szervnek azt a döntését, amellyel elutasította az egyébként rászorult félnek a nevelési segély iránti kérelmét [1957. évi IV. tv. 72. § (2) bek.].
Az 1970-ben született felperesnek három gyermeke van, akik közül kettő házasságon kívül született, utánuk a felperes gyermektartásdíjat nem kap. A harmadik gyermek a felperes jelenleg is fennálló házasságából született. A felperes jelenleg 3 hónapos terhes. Férjének a közös gyermeken kívül két eltartásra szoruló gyermeke van, akik után - jövedelem hiányában - nem tud tartásdíjat fizetni. A felperes korábban havi 3300 Ft nevelési segélyben részesült, jelenleg egy szoba-konyhás házban lakik, amihez 3000 m2 nagyságú, művelésre nem alkalmas földterület tartozik.
A felperes az általános iskola három osztályát végezte el, munkaviszonyban soha nem állt. Jelenleg is háztartásbeli, három kiskorú gyermekét gondozza, neveli. A községben munkalehetőség egyáltalában nincs, munkát vállalni nem tud. Férje munkanélküli, korábban munkanélküli-járadékban részesült, jelenleg azonban annak folyósítását már beszüntették. Munkaviszonyt nem tud létesíteni, még alkalmi munka végzésére sincs lehetősége. Így a jelenleg öttagú család megélhetésének alapját mindössze a havi 8700 Ft összegű családi pótlék képezi.
Ezen körülmények miatt a felperesnek és az eltartásában levő gyermekeknek a megélhetése nincs biztosítva. A felperes nevelési segély iránti kérelmét a polgármesteri hivatal határozatával elutasította. A felperes fellebbezése folytán az alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozat indokolása szerint a felperes nevelési segélyre jogosult lenne, de tekintettel arra, hogy az elsőfokú gyámhatóság a támogatás fedezetét nem tudja biztosítani, ezért a kérelem nem teljesíthető.
A felperes kereseti kérelmében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte arra való hivatkozással, hogy kérelmének elutasítása esetén saját és kiskorú gyermekeinek megélhetése - önhibáján kívül - nincs biztosítva.
Az elsőfokú bíróság a felperes kereseti kérelmét megalapozottnak találta. Az alperes által sem vitatottan a felperes részére az 51/1986. (XI. 26.) MT rendelet 3. §-ának (2) bekezdése értelmében rendszeres nevelési segélyt lehet megállapítani. Helytállóan hivatkozott az alperes arra, hogy a rászorultság ellenére a segély folyósítása nem kötelező. A kérelmet elbíráló hatóság mérlegelési jogkörében eljárva - a helyi lakosság általános szociális helyzetének, valamint a rászorulók körének ismeretében - dönt a segély folyósításáról, illetőleg annak mértékéről.
A tényállás szerint a felperes a nevelési segély iránti kérelmét 1991-ben terjesztette elő, és rászorultsága ellenére a kérelmét azért kellett elutasítani, mert az 1991. évben erre a célra biztosított anyagi fedezet elfogyott, a segély folyósítására nem volt fedezet. Mivel a határozat meghozatalát követően új év kezdődött, az 1992. évi költségvetés által biztosított keret figyelembevételével kell elbírálni a felperes kérelmét, figyelemmel arra, hogy a felperes az alperes által sem vitatottan a nevelési segélyre rászorult. A tényállás szerint a felperes és kiskorú gyermekeinek megélhetése a felperes és házastársnak hibáján kívül nem biztosított, a fenti körülményt, illetőleg az egyéb rászorulók rászorultságának mértékét mérlegelve kell a megismételt eljárás során a felperes kérelme tárgyában dönteni.
Az ítélet ellen az alperes jelentett be fellebbezést, kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, és a keresetet utasítsa el.
A másodfokú bíróság ítéletében rámutatott: a Pp. 339. §-ának (1) bekezdésében szabályozott felülvizsgálati eljárás során a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a keresettel megtámadott közigazgatási határozat jogszabályt sért-e vagy sem. Az elsőfokú bíróság az ítéletében lényegében azt állapította meg, hogy az alperesi határozat a jogszabályoknak megfelelő, az alperes helytállóan utasította el a felperes rendszeres nevelési segély iránti kérelmét. Nincs jogszabályi lehetőség tehát arra, hogy a bíróság a keresetet teljesítse, mert az alperesi határozat jogszabályt nem sért.
A felülvizsgálati eljárás csak annak vizsgálatáig terjedhet - és nem tovább -, hogy az alperesi határozat az adott tényállás mellett megfelel-e a jogszabályoknak. Az elsőfokú bíróság is és a másodfokú bíróság is arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy az alperesi határozat megfelel a jogszabályoknak. A Pp. 339. §-ának (1) bekezdésére utalással a kereset alaptalan, ezért az elutasítandó. Ezért a másodfokú bíróság a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a keresetet elutasította.
Az időmúlás folytán bekövetkezett újabb ténykörülmények alapot adhatnak egy újabb kérelem előterjesztésére, egy újabb közigazgatási eljárás lefolytatására és ennek folytán egy újabb közigazgatási határozat meghozatalára, amely ellen külön felülvizsgálati kérelemmel lehet a bírósághoz fordulni jogszabálysértés esetén. (Baranya Megyei Bíróság, 2. Pf. 20 440/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás