• Tartalom

1993. évi II. törvény

1993. évi II. törvény

a földrendező és a földkiadó bizottságokról1

2011.08.01.

Annak érdekében, hogy a földrendező bizottságok működése a jelentkező igényekhez igazodjon, valamint, hogy a részarány-földtulajdonosok az őket megillető földterületeket természetben megkaphassák, illetőleg a termőföldek folyamatos mezőgazdasági hasznosítása biztosítva legyen, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

A földrendező bizottság

1. § A kárpótlási jegy termőföldtulajdon megszerzésére történő felhasználásának egyes kérdéseiről szóló 1992. évi IL. törvény (a továbbiakban: Kpt. IV.) 4. § (1) bekezdése alapján megalakított földrendező bizottságra vonatkozó szabályokat az e törvényben meghatározott kiegészítésekkel kell alkalmazni.

A földkiadó bizottság

2. § (1) A részarány-földtulajdonként nyilvántartott termőföldekkel kapcsolatos — e törvényben meghatározott — ügyekben a részarány-földtulajdonosok közgyűlése által megválasztott földkiadó bizottság jár el.

(2) A földkiadó bizottságot szövetkezetenként kell megválasztani. Ha a település közigazgatási területe több szövetkezet teljes gazdálkodási területét felöleli, a részarány-földtulajdonosok közgyűlése közös földkiadó bizottságot is választhat.

(3) A földkiadó bizottság legfeljebb 500 részarány-földtulajdonos esetén 7, ennél több részarány-földtulajdonos esetén 17 főből áll. A bizottságban a szövetkezeti tag és a nem szövetkezeti tag részarány-földtulajdonosok a tulajdoni arányuknak megfelelő számban vesznek részt, továbbá a szövetkezet gazdálkodási területéhez tartozó valamennyi település részarány-földtulajdonosai, településenként legalább 1 taggal képviseltetve vannak.

(4) A földkiadó bizottság feladatainak hatékonyabb végrehajtása érdekében munkacsoportokat hozhat létre.

3. § (1) A földkiadó bizottság megválasztása céljából a szövetkezet székhelye szerint illetékes települési önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) jegyzője e törvény hatálybalépését követő tizenöt napon belül összehívja a részarány-földtulajdonosok közgyűlését (részközgyűléseit). A közgyűlésen minden tulajdonost egy-egy szavazat illet meg.

(2) A tulajdonosokat a közgyűlés összehívásáról a helyben szokásos módon, hirdetmény útján és lehetőleg írásban is értesítik. Nem helyben lakó tulajdonosokat országos, illetve megyei napilapban történő közzététel útján is értesíteni kell.

(3) Ha a tulajdonosoknak legalább egyharmada a közgyűlésen megjelent, megválasztják a földkiadó bizottságot, amely tagjai közül elnököt választ. Ennél kevesebb megjelent tulajdonos a földkiadó bizottság 5, illetve 9 tagját választhatja meg. A bizottság többi tagját részt nem vett részarány-földtulajdonosokból álló — az eredménytelen közgyűléstől számított tizenöt napon belüli időpontra összehívott — újabb részközgyűlés választja meg. Ez a részközgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

(4) A részarány-földtulajdonosok közgyűlését az önkormányzat megbízottja vezeti. A bizottság tagjainak jelölésére, illetőleg a határozathozatal módjára vonatkozóan a közgyűlés szótöbbséggel határoz.

4. § (1) A földkiadó bizottság üléseit az elnök, vagy akadályoztatása esetén a bizottság által erre kijelölt tag vezeti. Az ülésen az érintett termőföldet használó szövetkezet képviselője tanácskozási és javaslattételi joggal vesz részt.

(2)2 A földkiadó bizottság a tagok legalább felének jelenléte esetén határozatképes. Határozatait — ha e törvény másként nem rendelkezik — egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök (az ülés vezetőjének ) szavazata dönt. A bizottság tagja a saját vagy hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] ügyében nem járhat el. A bizottság ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg, működési feltételeit az érintett önkormányzatok biztosítják az állami költségvetés terhére.3

(3) A földkiadó bizottságot a bíróság és más hatóság előtt, valamint harmadik személlyel szemben a bizottság elnöke, vagy a bizottság által az erre kijelölt tag képviseli.

4/A. §4 (1)5 Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv tudomására jut, hogy a földkiadó bizottság feladatai ellátását a törvényben meghatározott határidőben nem kezdi meg, vagy nem e törvény rendelkezései szerint jár el, illetőleg bármely más okból nem működik, haladéktalanul a részarány-földtulajdonosok közgyűlésének összehívását kezdeményezi az önkormányzat jegyzőjénél.

(2)6 Az önkormányzat jegyzője a részarány-földtulajdonosok közgyűlését a mezőgazdasági igazgatási szerv megkeresésétől számított 15 napon belül a 3. §-ban meghatározott módon összehívja. Az így összehívott közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Határozatait szótöbbséggel hozza.

(3) A (2) bekezdés szerinti közgyűlés

a) a működőképtelenség megállapítása esetén megszünteti a földkiadó bizottságot, és

b) új földkiadó bizottságot választ, vagy amennyiben ez eredménytelen,

c)7 felkéri a mezőgazdasági igazgatási szervet a részarány-földtulajdonnak megfelelő föld kiadásával, illetőleg helyének meghatározásával kapcsolatos feladatok végrehajtására.

4/B. §8 (1) A földkiadó bizottság megszűnik, ha

a) illetékességi területén a részarány-földtulajdonnak megfelelő föld kiadása, illetőleg helyének meghatározása befejeződött, vagy

b) működésképtelensége miatt a 4/A. § (2) bekezdése szerinti közgyűlés a megszűnését határozattal megállapítja.

(2)9 Az (1) bekezdés b) pontja szerinti határozatot közölni kell a mezőgazdasági igazgatási szervvel. Az önkormányzat jegyzője a határozatról és annak az (5) bekezdésben foglalt jogkövetkezményeiről a helyben szokásos módon, hirdetmény útján értesíti a részarány-földtulajdonosokat.

(3) A földkiadó bizottság megszűnését megállapító határozat bírósági felülvizsgálatának helye nincs.

(4) A földkiadó bizottság működésképtelen, ha feladatai ellátását a törvényben megállapított határidőben vagy újraválasztásától számított 30 napon belül nem kezdi meg, vagy feladatainak ellátását 30 napot meghaladóan szünetelteti, illetőleg nem e törvény rendelkezései szerint járt el.

(5)10 A 4/A. § (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben a részarány-földtulajdonnak megfelelő föld kiadásával, illetőleg helyének meghatározásával kapcsolatos törvényben meghatározott feladatokat a mezőgazdasági igazgatási szerv látja el, azzal az eltéréssel, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv eljárásában egyezségi kísérletnek helye nincs. Azokban a kérdésekben, amelyekben a törvény egyezségkötés megkísérlését írja elő, a mezőgazdasági igazgatási szerv minden esetben nyilvános sorsolással dönt. Az érintett tulajdonosok a sorsolás megkezdését megelőzően egyezséget köthetnek.

(6)11 A mezőgazdasági igazgatási szerv a közgyűlés felkérése, illetőleg az (1) bekezdés b) pontja szerinti határozat kézhezvételét követően haladéktalanul megkezdi a földkiadást és egy éven belül végrehajtja.

A részarány-földtulajdonnak megfelelő föld kiadása

5. § (1) A földkiadási eljárás a részarány-földtulajdonos kérelmére indul. A földkiadási kérelmet a részarány-földtulajdonos e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül nyújthatja be a földjét használó szövetkezet gazdálkodási területén működő földkiadó bizottságnál.

(2) A földkiadási kérelmet írásban kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos személyi adatait (név, leánykori név, névváltozást megelőző név, születési hely, idő, anyja neve) és lakcímét.

(3) A tulajdonos a kérelemben megjelölheti, hogy a szövetkezet gazdálkodási területén melyik településen és a településen belül a magánszemélyek részarány-földtulajdonának kielégítésére elkülönített földalapok közül melyikből és melyik földrészlet terhére kéri földkiadási kérelme teljesítését. Arra az esetre, ha a kérelem a megjelölt település területén nem lenne teljesíthető, a tulajdonos megjelölheti, hogy a földkiadó bizottság a szövetkezet gazdálkodási területén lévő településeket milyen sorrendben vegye figyelembe kérelmének átsorolásakor. Ha a tulajdonos a részére kiadásra kerülő föld önálló ingatlanná alakítását is kéri, nyilatkoznia kell arról, hogy vállalja annak költségeit.

(4)12 A kérelemhez csatolni kell a szövetkezet (jogutódja, illetőleg a felszámoló) igazolását arról, hogy a részarány-földtulajdonost milyen jogcímen, hány AK értékű föld illeti meg. A kért adatokat a szövetkezet köteles a részarány-földtulajdonos rendelkezésére bocsátani. Beviteli kötelezettség alapján keletkezett részarány-földtulajdon esetén az igazolást az ingatlanügyi hatóság adja ki, amelynek tartalmaznia kell a szövetkezet használatába adott földek település, fekvés és művelési ág szerint összesített területét, valamint ezek AK értékét. Ha a beviteli kötelezettség alapján a tulajdonos részarány-földtulajdona több településen keletkezett, az igazolást településenként részletezve kell kiállítani.

5/A. §13 (1) A kiadásra kerülő föld ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével kapcsolatos eljárás illetékmentes.14

(2) Ha a tulajdonos kötelezettséget vállal arra, hogy az e törvény alapján kiadott földjét öt évig nem idegeníti el, továbbá nem vonja ki a mezőgazdasági termelésből — kivéve, ha az mezőgazdasági termeléssel összefüggő célból történik — a részére kiadott föld önálló ingatlanná alakításával kapcsolatos költségeit az állami költségvetés terhére részben vissza kell téríteni.

(3) A költségtérítés mértéke a költség 50%-a, de legfeljebb

a) 5 ha-ig 1 800 Ft/ha

b) 5—10 ha-ig 9 000 Ft és 5 ha felett 1 200 Ft/ha.

c) 10 ha felett 15 000 Ft és 10 ha felett 1 000 Ft/ha lehet.

(4) Ha a tulajdonos a (2) bekezdésben vállalt kötelezettségét megszegi, a kiadott föld önálló ingatlanná alakításával kapcsolatos — részére az állami költségvetésből megtérített — költségeket a föld elidegenítésének vagy mezőgazdasági termelésből kivonásának időpontjában köteles a költségvetésnek visszatéríteni.

5/B. §15 (1)16 Minden olyan részarány-tulajdonos, aki még kiadatlan AK értékkel rendelkezik, a törvény hatálybalépését, illetve a földalapot kijelölő határozat jogerőre emelkedését követő 60 napon belül kérelmet nyújthat be a mezőgazdasági igazgatási szervhez részarány-tulajdona önálló ingatlanként vagy osztatlan közös tulajdonban történő kiadására vonatkozóan, amennyiben e törvény alapján erre korábban jogosult lett volna.

(2) Az a részarány-tulajdonos, aki a jogszabályban előírt határidőn belül már benyújtott kérelmet, de még kiadatlan AK érték képezi a tulajdonát, úgy a korábbi kérelmét az (1) bekezdés szerint módosíthatja. Ennek hiányában a korábban benyújtott kérelmet kell elbírálni.

(3) A kérelmet írásban kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a részarány-tulajdonos személyi adatait (név, leánykori név, névváltozást megelőző név, születési hely, idő, anyja neve), lakcímét és a részarány-tulajdonos földjét használó szövetkezet (jogutódja, illetőleg a felszámoló) nevét és székhelyét.

(4) A kérelem benyújtására megszabott határidő elmulasztása jogvesztéssel jár, és a mulasztás miatt igazolásnak nincs helye.

6. §17 (1) A földkiadó bizottság az 5. § (1) bekezdése szerinti határidő elteltét követően a földkiadási kérelmeket az igényelt föld fekvését figyelembe véve településenként csoportosítja és meghatározza a teljesítési sorrendet.

(2)18 Ha a részarány-földtulajdonok kielégítésére elkülönített földalapok több településre terjednek ki, és valamelyik településen a földkijelölés vitás, azokon a településeken, ahol a földrészletek kijelölését nem vitatják, a földkiadást – a beviteli kötelezettség alapján keletkezett részarány-tulajdon tekintetében a településen e célra kijelölt föld nyolcvan százalékáig terjedően – el lehet végezni a jogosultsági sorrend betartásával, elsősorban a jelen törvény 5. § (1) bekezdésben előírt határidőben földkiadás iránti kérelmet benyújtott kérelmezők részére. A kiadásra kerülő földrészletek körét az ingatlanügyi hatóság által szolgáltatott adatok alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv határozza meg.

(3) A földkiadó bizottság a belterületen a részarány-földtulajdonok kielégítésére elkülönített földrészletekből elsősorban annak a részarány-földtulajdonosnak a földkiadási kérelmét teljesíti, akinek az adott település belterületén keletkezett beviteli kötelezettség alapján részarány-földtulajdona.

(4) Ha a részarány kiadásánál AK hiány mutatkozik, a földalapba be nem vont, illetve a kárpótlásból visszamaradt, önkormányzati tulajdonba nem került termőföldet – a védett vagy védelemre tervezett természeti területek kivételével – a részarány kiadására fel kell használni.

(5) A földkiadó bizottság az illetékességi területén a részarány-földtulajdonok kielégítésére elkülönített külterületi földrészletekből a következő sorrendben (teljesítési sorrend) elsősorban annak a részarány-földtulajdonosnak földkiadási kérelmét teljesíti, akinek a kérelmében megjelölt településen

a) beviteli kötelezettség alapján belterületen keletkezett részarány-földtulajdona, de a föld kiadása a belterületen nem lehetséges;

b)19 beviteli kötelezettség alapján belterületen és külterületen is, keletkezett részarány-földtulajdona;

c) beviteli kötelezettség alapján külterületen keletkezett részarány-földtulajdona;

d) a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény (a továbbiakban: Ámt.) alapján keletkezett részarány-földtulajdona.

(6) A részarány-tulajdonos jogutódja a földkiadási eljárásban az eredeti jogcím szerint vesz részt.

(7) Ha a földkiadási kérelmek teljesítésére a részarány-földtulajdonok kielégítésére elkülönített földek az adott településen — a településen belül a belterületen, illetőleg a külterületen — a földkiadási igények nagy száma miatt nem elegendőek, a földkiadó bizottság az érintett részarány-földtulajdonosok részvételével egyezség létrehozását kísérli meg, annak eldöntése céljából, hogy a teljesítési sorrend szempontjából azonos csoportba tartozó kérelmek közül melyek teljesíthetők az adott helyen. Ha nem jön létre egyezség, a földkiadó bizottság nyilvános sorsolással állapítja meg, hogy a teljesítési sorrend szempontjából azonos csoportba tartozó kérelmek közül melyek teljesíthetők. A sorsolásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(8) Az adott csoportban ki nem elégíthető igényeket teljesítési sorrendben a következő csoportban, illetőleg a földkiadási kérelemben megjelölt következő településen kell — szükség esetén nyilvános sorsolással — teljesíteni. A földkiadó bizottság a sorsolásról jegyzőkönyvet készít.

7. § (1) Ha a részarány-földtulajdonos az 5. § (1) bekezdés szerinti kérelmében megjelölte, hogy az elkülönített földalapon belül melyik földrészletből kéri földjének kiadását, és a kérelem a 6. §-ban foglaltak figyelembevételével teljesíthető, a földkiadó bizottság a részarány-földtulajdonos által megjelölt földrészletet jelöli ki a földkiadás helyéül. Ha a földrészlet valamennyi kérelem teljesítésére nem elegendő, a földkiadó bizottság az érintett részarány-földtulajdonosok között egyezség létrehozását kísérli meg. Ha egyezség nem jön létre, a kielégíthető kérelmekről nyilvános sorsolással dönt és erről jegyzőkönyvet készít.

(2) Az (1) bekezdés szerint ki nem elégíthető igényekre vonatkozóan a földkiadó bizottság az érintettek közötti egyezség alapján, egyezség hiányában pedig sorsolással állapítja meg, hogy melyik földrészletből teljesíthető a földkiadási kérelem, és erről jegyzőkönyvet készít.

(3)20

(4)21 Az (1)—(2) bekezdések szerinti földrészlet a teljesíthető földkiadási kérelmet benyújtó részarány-földtulajdonosok, illetőleg az egyezséggel vagy a sorsolással megállapított tulajdonosok közös tulajdonába kerül. A földrészlet közös tulajdonba és birtokba adásáról a földkiadó bizottság ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas határozatot hoz. Ha abból a célból, hogy az állattartó telep a hozzá legközelebb eső földön biztosíthassa a takarmány- ellátását, a részarány-földtulajdonos vállalja, hogy a kiadásra kerülő földjét az állattartó telep tulajdonosának eladja, vagy üzemeltetőjének legalább öt év időtartamra haszonbérbe adja és az erre vonatkozó előszerződést bemutatja, számára a részarány-földtulajdonát az előszerződésben megjelölt földből kell kiadni. A végleges szerződést a föld kiadásától számított 30 napon belül be kell mutatni. Ennek elmulasztása esetén a földkiadási eljárást újra le kell folytatni.

(5)22 A közös tulajdon természetbeni megosztással történő megszüntetése során az új földrészletet — eltérő megállapodás hiányában — a megosztás előtti eredeti földrészlet szélén kell kialakítani, és a gazdasági év végével kell birtokba adni.

(6) A részarány-földtulajdonos kérelmére a földkiadó bizottság a tulajdonosnak többféle jogcímen járó és különböző földalapokban meghatározott részarány-földtulajdonait összeszámítja, és az így összevont részarány fedezetéül szolgáló földalapokból kijelölt földrészletre lefolytatja az (1)—(4) bekezdés szerinti földkiadási eljárást.

(7) A földkiadó bizottságnak az (1)—(4)23 bekezdésben foglaltak alkalmazása során úgy kell eljárnia, hogy a ki nem adott földterületek (táblarészek) gazdaságosan megművelhetők maradjanak.

7/A. §24 (1) Ha a 7. §-ban foglaltak szerint lefolytatott eljárás eredményeként a részarány-földtulajdonos a beviteli kötelezettség alapján szövetkezeti használatba került eredeti földjét kapja tulajdonába, az erről szóló határozatban a földrészletet — művelési ága és AK érték megjelölése nélkül — a bevitt föld nagyságának megfelelő területtel kell megjelölni. Ez a rendelkezés csak akkor alkalmazható, ha a kiadásra kerülő földön a részarány-földtulajdonos által végzett ültetvénytelepítés, vagy más okból a kiadásra kerülő föld AK értéke a bevitelkori AK értékhez képest úgy változott meg, hogy emiatt kisebb föld kerülne a részarány-földtulajdonos tulajdonába. A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése során a földrészletet a tényleges állapot szerinti művelési ág és AK érték szerint kell a nyilvántartásba felvenni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezés végrehajtása érdekében a részarány-földtulajdonok kielégítésére elkülönített földalap a kárpótlási földalapba ki nem jelölt, és még tulajdonba nem adott szövetkezeti földekből, ennek hiányában a kárpótlásra kijelölt földekből, de legfeljebb a földalap AK értékének 2%-a mértékéig egészíthető ki. Ha a részarány-földtulajdonok kielégítésére elkülönített földalap kiegészítésére nincs lehetőség, a részarány-földtulajdonosokat megillető és a kijelölt földalapokból nem fedezhető AK igény mértékéig az állam áll helyt állami tulajdonú földek, illetőleg pénzbeli kártalanítás biztosításával legfeljebb 2000 Ft/AK értékben.

(3)25

(4)26 Az ingatlanügyi hatóság az adott szövetkezetet érintő valamennyi földkiadással kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről az utolsó határozat jogerőre emelkedését követő két hónapon belül értesíti a mezőgazdasági igazgatási szervet. A mezőgazdasági igazgatási szerv az értesítés alapján határozattal dönt a kártalanításról.

(5)27 A kártalanítási eljárásban hozott határozatot közölni kell az ingatlanügyi hatósággal. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A bíróság a határozatot megváltoztathatja.

(6)28

(7)29

A tanya körüli földek

8. § (1) Ha a tanya tulajdonosa részarány-földtulajdonos és egyidejűleg kárpótlásra is jogosult, kérelmére részarány-földtulajdonát, illetőleg az őt megillető kárpótlási jegy 1000 Ft/AK alapulvételével átszámított AK értéknek megfelelő mértékű kárpótlási földalapot is a tanyája körül kell kijelölni.

(2) A tanyatulajdonos az (1) bekezdés szerinti kérelmét a tanya fekvése szerinti földrendező bizottságnál nyújthatja be az e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül. A földrendező bizottság a kérelemről haladéktalanul értesíti az érintett földkiadó bizottságot.

(3)30 A (2) bekezdés szerinti bizottságok a tanya körüli földnek részarány-földtulajdon fedezetéül szolgáló földalapba, illetőleg kárpótlási földalapba történt kijelölését követően javaslatot tesznek kárpótlási hatóságnak a földkijelölési határozat megfelelő módosítására. Ennek során a részarány-tulajdonok fedezetéül kijelölt földalapokat a kárpótlási földalap, illetőleg a kárpótlási földalapokat a részarány-tulajdonok fedezetéül kijelölt földalapok terhére növelni kell. A kárpótlási hatóság a jogerős földkijelölés módosítását akkor tagadhatja meg, ha annak következtében a már kijelölt egyes földalapok AK értéke külön-külön megváltozna.

(4) Az (1)—(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha

a) a részarány-földtulajdonos nem jogosult a kárpótlásra, de tanyája a kárpótlási földalapba kijelölt táblában van;

b) a kárpótlásra jogosultnak részarány-földtulajdona nincs, de tanyája a részarány-földtulajdonok fedezetéül szolgáló földalapban van;

c)31 a kárpótlásra nem jogosult részarány-földtulajdonos tanyája a részarány földtulajdonok fedezetéül szolgáló földalapban van;

d) a tanya a Magyar Állam tulajdonaként kijelölt táblában van, és a tulajdonosa egyidejűleg kárpótlásra is jogosult, illetőleg részarány-földtulajdona van, és a tanyatulajdonos az állami gazdaság alkalmazottjaként az Ámt. 25. § (1) bekezdése alapján a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kpt. I.) 17. §-ában meghatározott állami föld tulajdonjogának megszerzésére jogosult.

(5) A tanya körül kárpótlási földalapba kijelölt földet a Kpt. I. 20—28. §-aiban foglalt rendelkezések szerint kell árverésre bocsátani. Az árverést követően a tanya körül árverés céljára további földterület nem jelölhető ki.

(6) Az (1)—(3) bekezdés szerinti rendelkezések nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a kárpótlásra jogosult tanyája a kárpótlási célú árverésre kijelölt földalapban helyezkedik el.

(7)32 A (3) bekezdés szerint módosított földkijelölés alapján a földkiadó bizottság a tanya körüli földet a részarány-földtulajdonos tulajdonába adja, és erről ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas határozatot hoz.

(8)33 A tanya körüli föld tulajdonba adásánál elsősorban annak a tanyatulajdonosnak az igényét kell kielégíteni, aki az általa bármilyen címen használt föld kiadását kéri. A többi tanyatulajdonossal szemben elsőbbséget élvez az is, aki a meglévő tanyájához csatlakozó olyan föld kiadását kéri, amelynek bevitelével keletkezett a részarány-földtulajdona.

A részarány-földtulajdon helyének meghatározása

9. § (1) Ha a tulajdonos az 5. § (1) bekezdés szerinti határidőben nem kérte részarány-földtulajdonának kiadását, a földkiadó bizottság nyilvános sorsolással állapítja meg a részarány-földtulajdon fedezetéül szolgáló földrészletet. A földkiadó bizottság a sorsolásról jegyzőkönyvet készít.

(2)–(3)34

9/A. §35 (1)36 A földkiadó bizottság a részarány-földtulajdonnak megfelelő föld és a tanyatulajdonost megillető tanya körüli föld kiadásával, illetőleg a részarány-földtulajdon helyének meghatározásával kapcsolatos feladatait 1996. június 30. napjáig látja el.

(2)37 Ha a földkiadó bizottság feladatait nem hajtja végre, bármely részarány-földtulajdonos vagy a mezőgazdasági igazgatási szerv kezdeményezésére köteles a kezdeményezéstől számított 15 napon belüli időpontra összehívni a részarány-földtulajdonosok közgyűlését. A közgyűlés összehívása iránt a mezőgazdasági igazgatási szerv haladéktalanul intézkedik, ha azt a földkiadó bizottság elmulasztja. A tulajdonosokat a közgyűlés összehívásáról a 3. § (2) bekezdésében meghatározott módon kell értesíteni. Az így összehívott közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Határozatait szótöbbséggel hozza.

(3)38 A (2) bekezdés szerinti közgyűlés

a) 1996. december 31. napjáig meghosszabbítja a földkiadó bizottság működését, vagy új földkiadó bizottságot választ, vagy

b)39 megállapítja a földkiadó bizottság megszűnését, és erről értesíti a mezőgazdasági igazgatási szervet.

(4)40 Amennyiben a földkiadó bizottság kötelezettséget vállal arra, hogy a folyamatban lévő ügyeket 1996. december 31-ig befejezi, a működése — feltéve, hogy a részarány-földtulajdonosok közgyűlése a (3) bekezdés szerint másképp nem döntött — eddig az időpontig meghosszabbodik. A földkiadó bizottság erről a mezőgazdasági igazgatási szervet értesíti.

9/B. § (1)41 Ha a földkiadó bizottság a feladatainak végrehajtását a 9/A. § (1) bekezdésében, valamint (3) bekezdésének a) pontjában, továbbá a (4) bekezdésében meghatározott határidőig sem fejezi be, vagy a közgyűlés még ezt megelőzően megállapítja megszűnését, a földkiadó bizottság a még jogerős határozattal le nem zárt, folyamatban levő földkiadási ügyeket átteszi a mezőgazdasági igazgatási szervhez.

(2)42 A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1) bekezdés rendelkezései alapján a hozzá áttett ügyekben a 4/B. § (5) bekezdésének szabályai szerint jár el.

(3)43 A földkiadó bizottság az eljárása során keletkezett iratokat a megszűnésétől számított 15 napon belül köteles áttenni a mezőgazdasági igazgatási szervhez. Az iratok megőrzéséről a mezőgazdasági igazgatási szerv gondoskodik.

(4)44

(5)45 A határidőben földkiadási kérelmet be nem nyújtott részarány-tulajdonos többféle jogcímen járó és különböző földalapokba tartozó részarány-földtulajdonait a mezőgazdasági igazgatási szerv a földkiadási eljárás során összeszámítja. Több részarány-tulajdonos írásbeli kérelme alapján a földet lehetőség szerint az általuk kért módon kell kiadni.

(6)46 A mezőgazdasági igazgatási szerv a sorsolás napját követően 15 napig cserelehetőséget biztosít az érintett részarány-tulajdonosok kérésére a határozathozatal előtt. A mezőgazdasági igazgatási szerv a földkiadó határozatokat a részarány-tulajdonosok közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt megállapodásában foglaltaknak megfelelően köteles kiadni.

(7)47 Ha a földkiadáskor a tényleges művelési ág nem azonos az ingatlan-nyilvántartás szerintivel, és az eltérés már a földalap-kijelölés időpontjában is fennállt, a földkiadás alapját a tényleges művelési ág szerinti AK érték képezi.

9/C. §48 (1)49 Azon részarány-tulajdonosok részére, akik az 5/B. § (1)–(2) bekezdése szerinti határidőben kérték részarány-tulajdonuk önálló ingatlanként történő kiadását a mezőgazdasági igazgatási szerv nyilvános sorsolást tart a földek kiadását illetően, amelynek során a nyilvántartott AK értékeik figyelembevételével a földrészletek vonatkozásában kizárólag a kiosztási sorrendet állapítja meg.

(2)50 A sorsolási jegyzőkönyv alapján 2004. január 1-jétől kezdődően az ingatlanügyi hatóság – az állami költségvetés terhére – változási vázrajzot készít.

(3)51 A sorsolási jegyzőkönyv szerint készített változási vázrajz, kiosztási földkönyv és egyéb műszaki munkarészek alapján kialakított önálló földrészleteket az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartásban átvezeti. A kialakított önálló helyrajzi számú földrészletekre a mezőgazdasági igazgatási szerv ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas végleges földkiadási határozatot hoz.

(4)52 Az ingatlanügyi hatóság a földkiadási határozattal a részarány-tulajdonos részére kiadott földrészletet kitűzi és az ingatlant a tulajdonosnak – a tulajdonos aláírásával igazolt módon – birtokba adja.

(5)53 Azon részarány-tulajdonosok esetében, akik az 5/B. § (1)–(2) bekezdése szerinti határidőben osztatlan közös tulajdonban kérték részarány-tulajdonaik kiadását, illetőleg önálló ingatlanként kérték, de az egyes részarány-tulajdonosok részére még kiadható AK érték nem teszi lehetővé földjeik önálló ingatlanként történő kiadását, a mezőgazdasági igazgatási szerv által lefolytatott sorsolás eredménye szerint a részarány-tulajdonosokat megillető AK érték arányában a földrészleten a Polgári Törvénykönyv szerinti közös tulajdon keletkezik.

(6) A kialakítandó új, önálló földrészletek 3000 m2-nél kisebb területűek nem lehetnek. Az 1994. július 27-ig hatályban volt jogszabályok alapján zártkertnek minősült területen a kialakítandó önálló földrészlet legkisebb területe 1500 m2 lehet.

(7)54 A mezőgazdasági igazgatási szerv a (5) bekezdés szerinti nyilvános sorsolás eredményéről és a tulajdonba adásról ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas földkiadási határozatot hoz.

(8) A sorsolást a helyrajzi számok növekvő sorrendjében kell végrehajtani.

(9) A sorsolást a részarány-tulajdonuk önálló ingatlankénti kiadását kérelmezőkkel kell kezdeni.

(10)55 A sorsolás szabálytalan lebonyolítása ellen az, akinek jogos érdekét érinti vagy sérti, törvénysértésre hivatkozással a sorsolás lebonyolítását követő 48 órán belül kifogást nyújthat be a mezőgazdasági igazgatási szervhez.

9/D. §56 (1)57 Ha a részarány-tulajdon rendezésére elkülönített földalapok AK értéke, valamint a szövetkezet gazdálkodási területén részarány-földtulajdon kiadására felhasználható egyéb területek [6. § (4) bek., 12. § (5) bek.] nem fedezik az igényeket, a kiadatlan részarány-tulajdonnal rendelkező személyek – választásuk szerint – a Nemzeti Földalap földkészletéből termőföldet igényelhetnek vagy kártalanításra tarthatnak igényt 4000 Ft/AK értékben. A részarány-tulajdonost a kérelemre induló eljárás során a választás joga egyszer illeti meg. A kérelmet a szövetkezet gazdálkodási területén fekvő földrészletek kiadása céljából megtartásra kerülő utolsó sorsolás napját követő 6 hónapon belül lehet benyújtani. E határidő elmulasztása esetén a részarány-tulajdonos részére a mezőgazdasági igazgatási szerv pénzbeli kártalanításról dönt.

(2)58 A termőföld igénylésére, illetve a kártalanításra irányuló kérelmet a mezőgazdasági igazgatási szervhez kell benyújtani. A mezőgazdasági igazgatási szerv a kérelem alapján megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy nyilatkozzon a kérelmező kiadatlan részarány-tulajdonáról. A mezőgazdasági igazgatási szerv ennek ismeretében megkeresi a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv (a továbbiakban: földalapkezelő szerv), hogy a kérelmező tulajdonában lévő AK értéknek megfelelő termőföld a kérelemben megjelölt településen rendelkezésre áll-e. A földalapkezelő szerv a megkeresésnek legkésőbb harminc napon belül köteles eleget tenni. A földalapkezelő szerv nyilatkozata alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv tájékoztatja a részarány-tulajdonost a rendelkezésre álló földrészletről, illetőleg annak hiányáról. A földalapkezelő szervezet nemleges nyilatkozata esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv pénzbeli kártalanításról dönt.

(3)59 Termőföld igénylés esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv a kérelem tárgyában az ingatlanügyi hatóság igazolása, a földalapkezelő szerv, valamint a kérelmező nyilatkozata alapján a termőföld-juttatásról határoz. A mezőgazdasági igazgatási szerv a jogerős határozatot a részarány-tulajdon törlése és a termőföldre vonatkozó tulajdonjog bejegyzése céljából megküldi az ingatlanügyi hatóságnak. Ha a földalapkezelő szerv által felajánlott termőföld AK értéke nem fedezi a kérelmező nyilvántartott részarány-tulajdonát, az AK érték-különbözetre a részarány-tulajdonost az (1) bekezdésben meghatározott kártalanítás illeti meg, amelyről a mezőgazdasági igazgatási szerv a termőföld-juttatással egyidejűleg határoz.

(4)60 Pénzbeli kártalanítás esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv a jogerős határozatot közli az ingatlanügyi hatósággal a részarány-tulajdon törlése céljából, egyben intézkedik a kártalanítási összegnek a kérelmező részére történő kifizetése iránt.

(5)61 A (3) és (4) bekezdésben foglaltak alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv, illetve az ingatlanügyi hatóság által hozott határozatokat a földalapkezelő szervvel is közölni kell.

A földrészletet terhelő költségek megállapítása

10. §62 (1)63 A föld, tanya körüli föld kiadása, illetőleg a részarány-tulajdon helyének meghatározása során tulajdonba kerülő föld korábbi tulajdonosa, használója által közölt, az egyes földrészleteket terhelő meliorációs, művelési és egyéb, a termőföld AK értékében ki nem fejezett — így különösen a szövetkezet üzletrésztőkéjében meghatározott, ültetvény telepítéséből eredő — értéknövekedést eredményező beruházási költségeket a földkiadó bizottság a tulajdonos kérelmére ellenőrzi. A tényleges értéknövekedést eredményező költségeket a mezőgazdasági igazgatási szerv állapítja meg. A föld tulajdonba adásáról, továbbá az értékkülönbözet megfizetésére történő kötelezésről külön határozatot kell hozni.

(2)64 A költségek megtérítésére vonatkozó rendelkezés ellen fellebbezésnek nincs helye. A bíróság a mezőgazdasági igazgatási szerv határozatát mind a jogalap, mind az összegszerűség vonatkozásában megváltoztathatja.

A földkiadó bizottság határozata

11. § (1)65 A földkiadó bizottságnak

a) a részarány-földtulajdonnak megfelelő föld, a tanya körüli föld kijelölésére és a tulajdonos birtokba helyezésére;

b) a részarány-földtulajdon helyének meghatározására;

c) a földterület tulajdonba adására és az értéknövekedést eredményező beruházási költség megállapítására;

d)66 a részarány-földtulajdonosok AK értékének arányos módosítására irányuló eljárásában a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni.

(2) A földkiadó bizottság eljárása illetékmentes, a földkiadási kérelem bejelentésére előírt határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.

(3)–(4)67

(5)68

(6)69 Hirdetményi úton történő kézbesítés esetén a döntést a földkiadás helye, a szövetkezet székhelye, a részarány-földtulajdonos utolsó ismert belföldi lakóhelye szerinti települési önkormányzatok hirdetőtáblájára is ki kell függeszteni.

11/A. §70

11/B. §71 (1)72 A földkiadó bizottságnak a 11. § (1) bekezdése szerinti eljárásban szakértő működik közre.

(2)73 A szakértőt a mezőgazdasági igazgatási szerv, illetőleg az ingatlanügyi hatóság vagy a kárpótlási hatóság megfelelő szakértelemmel rendelkező dolgozói közül kell kirendelni. A szakértői névjegyzék összeállítását és a szakértő kirendelésére vonatkozó eljárás részletes szabályait a földügyért felelős miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg.74

(3)–(5)75

Egyéb bizottsági feladatok

12. § (1) A földrendező bizottság az árverésre kijelölt táblákból kialakítandó kisebb földrészletek megközelítéséhez szükséges úthálózat (dűlőutak) kialakítása, visszaállítása érdekében még az árverések meghirdetése előtt javaslatot tesz a terület felosztására, utak kitervezésére és helyszíni kitűzésére. A földkiadó bizottság is e rendelkezés szerint jár el a részarány-földtulajdonok kiadása céljából kijelölt táblák esetén.

(2) Az (1) bekezdés szerinti javaslat elkészítésénél az érintett bizottság az ideiglenes birtokba helyezési határozatokat, a kárpótlásra jogosultak és tanyatulajdonosok által tett vételi nyilatkozatokat, valamint a 9. § szerint meghatározott részarány-földtulajdonokat veszi figyelembe.

(3)76 Az érintett bizottság a javaslatot egyezteti a jegyzővel, a közúti igazgatásért felelős szervvel és a közlekedési hatósággal, valamint a kárpótlási hatósággal. A bizottság az egyeztetett javaslatot az önkormányzati képviselő-testület elé terjeszti jóváhagyásra. A jóváhagyást követően az ingatlanügyi hatóság elvégzi a tervezést és a helyszíni kitűzést.

(4)77 A kialakítandó földrészletek megközelíthetősége érdekében kitűzött helyi közutak a települési önkormányzat tulajdonába kerülnek, azokat az ingatlanügyi hatóság önálló földrészletként jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. A fölrészletek megközelítésére szolgáló közutak kialakításához szükséges terület AK értékével a kiadásra kerülő részarány-földtulajdonokat kártalanítás nélkül arányosan csökkenteni kell.

(5)78 A szövetkezet használatában lévő, vagyonnevesítéssel nem érintett, kivett területeket (felhagyott külszíni bányák, tavak, vízállások, mocsarak, holtágak stb.) és a halastavakat a részarány-tulajdonú földek kiadására fel kell használni, azonban a jogosult az ingatlan elfogadására nem kötelezhető. Az ingatlanok tényleges művelési ágát meg kell állapítani, a földminősítést el kell végezni, ha pedig ez nem lehetséges, a területet a település legalacsonyabb AK értékű szántó, a halastavat a legmagasabb AK értékű szántó AK értékével kell figyelembe venni. A halastóban lévő halállomány értéke, valamint a halastó létesítéséhez szükséges építmények értéke AK értékben ki nem fejezett értéknövekedésnek minősül. A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése során a földrészletet a tényleges állapot szerint kell a nyilvántartásba felvenni.

(6)79 Ha további AK hiány kielégítéséhez már nem szükséges, az (5) bekezdésben megjelölt ingatlanok az Ámt. 25/A. §-ában foglaltak alapján a Magyar Állam tulajdonába és a földalapkezelő szerv tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek.

12/A. §80 (1) A részarány-tulajdonú földek kiadásának lezárását követően a szövetkezet használatában levő, önálló helyrajzi számon nyilvántartott árok, csatorna, töltés és azok műtárgyai – ha azok nincsenek a szövetkezet vagy más üzemeltető tulajdonában – az illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat tulajdonába vagy – a fővárosi önkormányzat nyilatkozata alapján – a kerületi önkormányzat tulajdonába kerülnek a (2) bekezdésben meghatározott ingatlanok kivételével. A fővárosi önkormányzat nyilatkozatát a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és az ehhez kapcsolódó jogszabályok alapján adja meg.

(2)81 Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanok közül a védett vagy védelemre tervezett természeti területhez tartozók a Magyar Állam tulajdonába és a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv vagyonkezelésébe kerülnek.

(3)82 Az (1) bekezdésben meghatározott földrészletek önkormányzati tulajdonba kerüléséről az ingatlanügyi hatóság dönt. A határozat ellen a polgármester, illetőleg a főpolgármester a döntés közlésétől számított két hónapon belül fellebbezhet.

(4)83 Fellebbezés hiányában az ingatlanügyi hatóság az önkormányzat tulajdonjogát a határozat alapján hivatalból bejegyzi.

12/B. §84 (1)85 Ha a földkiadó bizottság a részarány-tulajdonost jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel vagy bizonyíthatóan más módon birtokba helyezte, de erről az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésre alkalmas okiratot nem adott ki – feltéve, hogy a birtokolt terület AK értéke a tulajdonos jogos igényét nem haladja meg, és a birtokba helyezés más részarány-tulajdonos kérelmének teljesítését nem sérti –, az okiratot a mezőgazdasági igazgatási szerv határozattal pótolja.

(2) Ha a kiadott földrészlet területnagysága és AK értéke a határozat szerinti állapottól legfeljebb 5%-kal, illetve 1 AK-val tér el – ide nem értve az utak kialakításához szükséges területcsökkentést –, a tényleges és a határozat szerinti állapotot azonosnak kell tekinteni.

(3)86 Ha a részarány-tulajdonos földtulajdonának önálló földrészletté alakítását kérte, de a mezőgazdasági igazgatási szerv felszólítása ellenére, annak közlésétől számított 90 napon belül nem nyújtja be az ingatlanügyi hatósági záradékkal ellátott földmérési munkarészt, földtulajdonát osztatlan közös tulajdonként kell kiadni. A határidőt a mezőgazdasági igazgatási szerv az ügyfél kérésére indokolt esetben legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.

12/C. §87 (1)88 A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott azon földrészlet vonatkozásában, amelynek részarány-földalapba történő kijelöltsége megszűnt, a mezőgazdasági igazgatási szerv megállapítja azoknak a személyeknek a körét és – a ki nem elégített AK-igénynek megfelelő – jogosultságuk mértékét, akik a terület kisajátításakor a kártalanításra jogosultak. A jogosultak nevét és jogosultságuk mértékét a mezőgazdasági igazgatási szerv közli az ingatlanügyi hatósággal és a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervvel is.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott védett és védelemre tervezett, és emiatt magántulajdonba nem adható földrészletre vonatkozó tulajdonosi jogosítványokat – az elidegenítés kivételével – az igazgatóság a földrészlet állami tulajdonba kerüléséig gyakorolja.

(3) A földrészletek hasznosítása során befolyt ellenértéket az igazgatóság az (1) bekezdésben meghatározott jogosultak között, igényjogosultságuk arányában osztja fel. Az (1) és (5) bekezdés szerinti kisajátítási kártalanítás összegének kifizetéséig az igazgatóság a tulajdonosi jogok gyakorlása fejében évenként előre a korlátozással arányban álló kártalanítást fizet az arra jogosultaknak.

(4)89

(5)90 A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény 1. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti kijelöléssel nem érintett azon védett vagy védelemre tervezett természeti területek tekintetében, amelyeket – természetvédelmi oltalom hiányában – a szövetkezetnek az Ámt. 25. §-a alapján a vagyonnevesítés szabályai szerint ki kellene adnia – ha az magántulajdonban nem áll vagy magántulajdonba nem került –, a kisajátítási eljárást a szövetkezettel szemben kell lefolytatni. A kisajátítási kártalanítás összegét a szövetkezet haladéktalanul köteles a szövetkezet vagyonnevesítéssel érintett tagjai között a vagyonnevesítés szabályai szerint felosztani.

12/D. §91 (1) A földkiadás lezárását követően a szövetkezet használatában levő, önálló helyrajzi számon nyilvántartott utak – ha azok nem a szövetkezet tulajdonát képezik – az illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat tulajdonába, vagy a fővárosi önkormányzat nyilatkozata alapján a kerületi önkormányzat tulajdonába kerülnek a (2) bekezdésben meghatározott utak kivételével. A fővárosi önkormányzat nyilatkozatát a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és az ehhez kapcsolódó egyéb jogszabályok alapján adja meg.

(2)92 Az (1) bekezdésben meghatározott utak közül a védett vagy védelemre tervezett természeti területhez tartozók a Magyar Állam tulajdonába és a védett vagy védelemre tervezett természeti területen működő igazgatóság vagyonkezelésébe kerülnek.

(3)93 Az utak önkormányzati tulajdonba kerüléséről az ingatlanügyi hatóság dönt. A határozat ellen a polgármester, illetőleg a főpolgármester a döntés közlésétől számított két hónapon belül fellebbezhet.

(4)94 Fellebbezés hiányában az ingatlanügyi hatóság az önkormányzat tulajdonjogát a határozat alapján hivatalból bejegyzi.

(5) Ha az út a kárpótlási földalapot is érinti, az (1)–(4) bekezdés szerint kell eljárni.

(6) A szövetkezet vagyonnevesítésében szereplő út esetében a 12/A. § (1) bekezdése szerint kell eljárni.]

A közös tulajdon megszüntetésének
külön szabályai

12/E. §95 (1) A részarány-tulajdonnak megfelelő föld kiadása, illetve a részarány-földtulajdon helyének meghatározására irányuló eljárás eredményeként kialakított földrészleten fennálló közös tulajdon megszüntetésére e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a tulajdonostársak a közös tulajdont szerződéssel nem szüntetik meg, s az – a tulajdonostársak nagy számánál vagy más körülménynél fogva – nem várható.

(2) E fejezet rendelkezései nem alkalmazhatók az erdőkre, kivéve az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 4. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározottakat.

12/F. §96 (1)97 Amennyiben a földkiadási eljárás eredményeként létrejött osztatlan közös tulajdon tulajdonostársait megillető tulajdoni hányadokat az ingatlan-nyilvántartásba már jogerősen bejegyezték, az ingatlanügyi hatóságnál bármely tulajdonostárs kérelmével e törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül, a továbbiakban évente március 1-ig kezdeményezheti az ingatlan megosztását annak érdekében, hogy saját tulajdoni hányadát önálló ingatlanként kaphassa meg.

(2)98 Az ingatlannyilvántartásba osztatlan közös tulajdonként bejegyzett ingatlanok esetében a megosztások költségeit 2004. január 1-jétől kezdődően az állam viseli. Az ingatlanügyi hatóság illetékességi területén lefolytatott eljárás során elsőbbséget élvez az a kérelmező, aki a megosztással kialakított önálló ingatlanát sajátjaként műveli. A megosztás költségeit a kérelmező megelőlegezheti. A költségek viselésének és megtérítésének módját a Kormány rendeletben szabályozza.

(3)99 Az önálló ingatlan kialakítására vonatkozó kérelmet írásban az ingatlanügyi hatóság által erre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani. A kérelmet több tulajdonostárs együttesen is benyújthatja, és kérhetik az önálló ingatlan osztatlan közös tulajdonban történő kiadását.

(4)100 A kérelem alapján az ingatlanügyi hatóság meghatározza a földrészlet megosztásának módját, megállapítja a megosztás kiindulási helyét és irányát figyelemmel a talajvédelmi szempontokra is.

(5)101 Az ingatlanügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti határidő letelte után a tulajdonostársak közötti egyezség hiányában sorsolással dönt a kiosztás sorrendjéről.

(6)102 Az ingatlanügyi hatóság a sorsolással az adott földrészlet vonatkozásában a kiosztási sorrendet állapítja meg, és a földrészlet meghatározott részéhez rendeli a tulajdonosokat tulajdoni hányaduknak megfelelően.

(7) Az önálló földrészlet kialakítására a 9/C. § (6) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

(8)103 A sorsolás során a 9/C. § (10) bekezdésének szabályai értelemszerűen alkalmazandók, azzal az eltéréssel, hogy a sorsolás ellen az ingatlanügyi hatóságnál kifogás nyújtható be.

(9)104 A földrészlet megosztására csak abban az esetben kerülhet sor, ha ahhoz a megosztandó ingatlant terhelő és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok jogosultjai hozzájárultak.

(10)105 Az ingatlanügyi hatóság a sorsolást követően elkészíti a változási vázrajzot, s ennek, valamint a sorsolási jegyzőkönyvnek az alapján a tulajdonjogot bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba.

(11) Akik önálló földrészlet kialakítását nem kérték a visszamaradó földrészleten tulajdonközösségben maradnak.

(12)106 Az önálló ingatlanná alakításról szóló határozatok közlésére az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény vonatkozó rendelkezései az irányadók.

12/G. §107

12/H. §108

12/I. §109

12/J. §110

12/K. § A közös tulajdonnak az e törvény rendelkezései szerinti megszüntetése következtében létrejött közös tulajdon megszüntetésére a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni

Záró rendelkezések

13. § (1) E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E törvény alkalmazásában

a)111 tanya: a település külterületén levő, eredetileg kisüzemi mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terménytárolás) céljára létesített lakó- és gazdasági épület, illetőleg épületcsoport és a hozzá tartozó termőföld együttese. Az e törvény alkalmazásában használt egyéb fogalmakat a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényben foglaltaknak megfelelően kell alkalmazni;

b)112

c)113 tanyatulajdonos: e törvény vonatkozásában tanyatulajdonosnak kell tekinteni az ingatlan-nyilvántartásban a tanya e törvény hatálybalépésekor feltüntetett tulajdonosát, annak házastársát, egyeneságbeli rokonát és testvérét.

(3)114 A földrendező bizottság és a földkiadó bizottság a helyi igényeknek megfelelően a 8. § (3) bekezdés szerint közös javaslattal kezdeményezhetik a kárpótlási hatóságnál a földkijelölési határozat módosítását. A javaslat előkészítése során a kárpótlásra a jogosult földigénylők és a részarány-földtulajdonosok érdekeire egyaránt figyelemmel kell lenni.

(4)115 Ha a földkiadás, illetőleg a részarány-földtulajdon helyének meghatározása céljából a mezőgazdasági igazgatási szerv nyilvános sorsolást tart, az erről szóló közleményt a sorsolást megelőzően legalább harminc nappal a földügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzéteszi. A közleménynek tartalmaznia kell a sorsolás helyét, időpontját, a sorsolásra kerülő táblák helyrajzi számát, területét, AK értékét, a terület hasznosítására vonatkozó korlátozásokat (védett természeti terület stb.) és az ingatlan ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelőjét. A közleményben meg kell jelölni a sorsoláson részvételre jogosultak körét. A sorsolást a helyben szokásos módon is meg kell hirdetni. A sorsoláson bármely okból meg nem jelenő jogosult később a mulasztására hivatkozva semmiféle jogot sem érvényesíthet, ebből az okból a sorsolás eredménye nem változtatható meg.

(5)116

(6) Az előző bekezdés szerinti eljárást követően a törvény hatálya alá tartozó földrészletek művelési ágát a tulajdonba adásukat követően lehet megváltoztatni.

(7)117

(8)118 Az 5. § (1) bekezdésében és a 8. § (2) bekezdésében, valamint a 13. § (5) bekezdésében meghatározott határidőket az 1992. évi II. törvény 13—21. §-ai szerinti földkijelölési határozat jogerőre emelkedésének napjától kell számítani. A földkiadó bizottság a földkijelölési határozat jogerőre emelkedéséről az érdekelteket a helyben szokásos módon értesíti.

13/A. §119 E törvény végrehajtása során készített megosztási vázrajzhoz nem szükséges az építésügyi hatóság jóváhagyása.

14. § (1) A szövetkezet földhasználati joga a részarány-földtulajdon helyének meghatározása esetén a kijelöléssel szűnik meg, és a szövetkezet a haszonbérlő jogosítványait gyakorolja a gazdasági év végéig. Ha a haszonbér összegében a felek nem állapodnak meg, annak megállapítását bármelyikük a bíróságtól kérheti.

(2) A föld kiadása esetén a szövetkezet földhasználati joga legkésőbb a kiadáskori gazdasági év végével szűnik meg, kivéve, ha a felek korábbi határidőben állapodtak meg.

(3) Meg nem művelt földre vonatkozó szövetkezeti földhasználati jog a kijelöléssel, illetőleg a föld kiadásával szűnik meg.

(4) Ha a szövetkezet földhasználati jogával terhelt földön haszonbérlet áll fenn a kijelöléskor, illetőleg a föld kiadásakor, a haszonbérbe adói jog a föld tulajdonosát illeti meg.

(5)120 A szövetkezet a földhasználati jogával terhelt földeket a földalap elkülönítési tervezetet jóváhagyó határozat jogerőre emelkedése után egy évnél hosszabb időre haszonbérbe nem adhatja.

15. §121 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egységes eljárás érdekében az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályait, az Fkbt. 12/F. § (1) bekezdése szerint 2002. március 1-jéig benyújtott kérelmek teljesítésének ütemezése érdekében szükséges intézkedésekre vonatkozó szabályokat, a költségviselés és megtérítés szabályait rendeletben megállapítsa.122

16. §123 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az 5/A. § (3) bekezdése szerinti költségtérítés igénylésének, kifizetésének, ellenőrzésének és visszatérítésének eljárási rendjét rendeletben állapítsa meg.

17. §124 Felhatalmazást kap a földügyért felelős miniszter, hogy a földkiadó bizottságok által lefolytatott közigazgatási hatósági eljárásokban a szakértő kirendelésére, valamint a szakértői névjegyzék összeállítására vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.125

1

A törvényt az Országgyűlés az 1992. december 30-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1993. január 15.

2

A 4. § (2) bekezdésének első mondata az 1995: XV. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

3

Végrehajtására lásd a 79/1994. (V 19.) Korm. rendeletet.

4

A 4/A. §-t az 1994: XXVII. törvény 1. §-a iktatta a szövegbe.

5

A 4/A. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 18. §-a szerint módosított szöveg.

6

A 4/A. § (2) bekezdésének első mondata a 2006: CIX. törvény 18. §-a szerint módosított szöveg.

7

A 4/A. § (3) bekezdésének c) pontja a 2006: CIX. törvény 18. §-a szerint módosított szöveg.

8

A 4/B. §-t az 1994: XXVII. törvény 1. §-a iktatta a szövegbe.

9

A 4/B. § (2) bekezdésének első mondata a 2006: CIX. törvény 18. §-a szerint módosított szöveg.

10

A 4/B. § (5) bekezdése a 2006: CIX. törvény 18. §-a szerint módosított szöveg.

11

A 4/B. § (6) bekezdése a 2006: CIX. törvény 18. §-a szerint módosított szöveg.

12

Az 5. § (4) bekezdésének harmadik mondata a 2006: CIX. törvény 73. § (1) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.

13

Az 5/A. §-t az 1993: CXVI. törvény 1. §-a iktatta a szövegbe. Rendelkezéseit – az 1993: CXVI. törvény 2. §-ának (4) bekezdése értelmében – alkalmazni kell az 1992: II. törvény hatályba lépését követően kiadott földek esetén is.

14

Az illetékhivatal az 1993: CXVI. törvény 2. §-ának (3) bekezdése értelmében a megállapított, illetve befizetett illeték törléséről valamint visszafizetéséről – az 1990: XCIII. törvény 79. §-ának (2) bekezdése alapján – a tulajdos kérelmére intézkedik.

15

Az 5/B. §-t a 2001: CXVIII. törvény 1. §-a iktatta be, e módosító törvény 7. § (1) bekezdése alapján a jogerős földkiadási határozattal még el nem bírált ügyekre is alkalmazni kell.

16

Az 5/B. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 18. §-a szerint módosított szöveg.

17

A 6. § új (2), (4) és (6) bekezdését az 1999: XLIX. törvény 1. §-a iktatta be, s egyidejűleg a (2), (3), (4) és (5) bekezdés jelölését (3), (5), (7) és (8) bekezdésre változtatta.

18

A 6. § (2) bekezdésének második mondata a 2006: CIX. törvény 18. §-a és 73. § (1) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.

19

A 6.§ (3) bekezdésének b) pontja az 1993: LVII. törvény 1. §-ával megállapított és az 1995: XV. törvény 12. §-a szerint módosított szöveg.

20

A 7. § (3) bekezdését az 1995: XV. törvény 12. §-a hatályon kívül helyezete.

21

A 7. § (4) bekezdése az 1995: XV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

22

A 7. § (5) bekezdését az 1995: XV. törvény 2. §-a iktatta a szövegbe, s a korábbi (5)–(6) bekezdés számozását (6)–(7) bekezdésre változtatta.

23

Az 1995: XV. törvény 2. §-ával módosított szöveg.

24

A 7/A. §-t az 1995: XV. törvény 3. §-a iktatta szövegbe.

25

A 7/A. § (3) bekezdését az 1999: XLIX. törvény 2. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2005: CLVII. törvény 8. § (3) bekezdésének a) pontja.

26

A 7/A. § (4) bekezdését az 1999: XLIX. törvény 2. §-a iktatta be, szövege a 2005: CLVII. törvény 8. § (3) bekezdésének a) pontja, a 2006: CIX. törvény 18. §-a és 73. § (1) bekezdésének h) pontja, a 2010: CLII. törvény 2. § (11) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

27

A 7/A. § (5) bekezdését az 1999: XLIX. törvény 2. §-a iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 19. §-a és 73. § (1) bekezdésének h) pontja, a 2009: LVI. törvény 63. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

28

A 7/A. § (6) bekezdését a 2001: CXVIII. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2005: LXXXIII. törvény 339. § 5. pontja.

29

A 7/A. § (7) bekezdését a 2001: CXVIII. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2006: CIX. törvény 19. §-a.

30

A 8. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 18. §-a szerint módosított szöveg.

31

A 8. § (4) bekezdésének c) pontját az 1995: XV. törvény 4. §-a iktatta a szövegbe, s egyidejűleg a korábbi c) pont jelölését d) pontra változtatta.

32

A 8. § (7) bekezdése az 1995: XV. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

33

A 8. § (8) bekezdését az 1995: XV. törvény 6. §-a iktatta a szövegbe.

34

A 9. § (2)–(3) bekezdését a 2001: CXVIII. törvény 7. § (2) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte.

35

A 9/A–9/B. §-t az 1995: XV. törvény 7. §-a iktatta a szövegbe.

36

A 9/A. § (1) bekezdése az 1995: CXX. törvény 1. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

37

A 9/A. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 18. §-a szerint módosított szöveg.

38

A 9/A. § (3) bekezdése az 1995: CXX. törvény 1. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

39

A 9/A. § (3) bekezdésének b) pontja a 2006: CIX. törvény 18. §-a szerint módosított szöveg.

40

A 9/A. § (4) bekezdését az 1995: CXX. törvény 1. §-ának (3) bekezdése iktatta be, második mondata a 2006: CIX. törvény 18. §-a szerint módosított szöveg.

41

A 9/B. § (1) bekezdése az 1995: CXX. törvény 2. §-ával megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 18. §-a szerint módosított szöveg.

42

A 9/B. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 18. §-a szerint módosított szöveg.

43

A 9/B. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 18. §-a szerint módosított szöveg.

44

A 9/B. § (4) bekezdését az 1999: XLIX. törvény 3. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2005: LXXXIII. törvény 339. § 5. pontja.

45

A 9/B. § (5) bekezdését az 1999: XLIX. törvény 3. §-a iktatta be, első mondata a 2006: CIX. törvény 18. §-a szerint módosított szöveg.

46

A 9/B. § (6) bekezdését az 1999: XLIX. törvény 3. §-a iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 18. §-a szerint módosított szöveg.

47

A 9/B. § (7) bekezdését az 1999: XLIX. törvény 3. §-a iktatta be.

48

A 9/C. §-t a 2001: CXVIII. törvény 3. §-a iktatta be, e módosító törvény 7. § (1) bekezdése alapján a jogerős földkiadási határozattal még el nem bírált ügyekre is alkalmazni kell.

49

A 9/C. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 18. §-a szerint módosított szöveg.

50

A 9/C. § (2) bekezdése a 2002: LXII. törvény 81. § (1) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 73. § (1) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.

51

A 9/C. § (3) bekezdésének második mondata a 2006: CIX. törvény 18. §-a és 73. § (1) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.

52

A 9/C. § (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 73. § (1) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.

53

A 9/C. § (5) bekezdése a 2006: CIX. törvény 18. §-a szerint módosított szöveg.

54

A 9/C. § (7) bekezdése a 2006: CIX. törvény 18. §-a szerint módosított szöveg.

55

A 9/C. § (10) bekezdése a 2006: CIX. törvény 18. §-a szerint módosított szöveg.

56

A 9/D. §-t a 2001: CXVIII. törvény 4. §-a iktatta be, szövegét a 2005: CLVII. törvény 2. §-a állapította meg.

57

A 2006. január 1. napját megelőzően a 9/D. § (1) bekezdése alapján benyújtott kérelmeket a 2005: CLVII. törvény 8. § (1) bekezdése alapján a kérelem benyújtásakor hatályos rendelkezések szerint kell elbírálni. A 9/D. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 18. §-a, a 2009: LVI. törvény 63. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

58

A 9/D. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 18. §-a és 73. § (1) bekezdésének h) pontja, a 2009: LVI. törvény 63. §-a, a 2010: CLII. törvény 2. § (11) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

59

A 9/D. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 18. §-a és 73. § (1) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.

60

A 9/D. § (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 18. §-a és 73. § (1) bekezdésének h) pontja, a 2009: LVI. törvény 63. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

61

A 9/D. § (5) bekezdése a 2006: CIX. törvény 18. §-a és 73. § (1) bekezdésének h) pontja, a 2009: LVI. törvény 63. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

62

A 10.§ utolsó mondatát az 1999: XLIX. törvény 4. §-ának (1) bekezdése állapította meg. A 4. § (2) bekezdése (2) bekezdést iktatott a szövegbe, s az eredeti szöveg jelölését (1) bekezdésre változtatta.

63

A 10. § (1) bekezdésének második mondata a 2006: CIX. törvény 18. §-a és 19. §-a szerint módosított szöveg.

64

A 10. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 18. §-a, a 2009: LVI. törvény 63. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

65

A 11. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 52. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

66

A 11. § (1) bekezdés d) pontja a 2009: LVI. törvény 63. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

67

A 11. § (3)–(4) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 339. § 5. pontja hatályon kívül helyezte.

68

A 11. § (5) bekezdését a 2009: LVI. törvény 64. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

69

A 11. § (6) bekezdését az 1999: XLIX. törvény 5. §-a iktatta be, szövegét újonnan a 2005: LXXXIII. törvény 53. §-a állapította meg. A 11. § (6) bekezdése a 2006: CIX. törvény 18. §-a, a 2009: LVI. törvény 63. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

70

A 11/A. §-t az 1994: XXVII. törvény 2. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2006: CIX. törvény 19. §-a.

71

A 11/B. §-t az 1995: XV. törvény 10. §-a iktatta a szövegbe.

72

A 11/B. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 55. § (1) bekezdésével megállapított és a 2009: LVI. törvény 63. és 64. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

73

A 11/B. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 18. §-a és 73. § (1) bekezdés h) pontja, a 2007: LXXXII. törvény 13. § (1) bekezdés 17. pontja, a 2009: LVI. törvény 63. és 64. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

75

A 11/B. § (3)–(5) bekezdését a 2009: LVI. törvény 64. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

76

A 12. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 18. §-a és 73. § (1) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.

77

A 12. § (4) bekezdése az 1995: XV. törvény 11. §-ával megállapított, első mondata a 2006: CIX. törvény 73. § (1) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.

78

A 12. § új (5) , továbbá (6) bekezdését az 1999: XLIX. törvény 6. §-a iktatta a szövegbe.

79

A 12. § (6) bekezdése a 2011: CI. törvény 21. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 22. §-a alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

80

A 12/A. §-t az 1999: XLIX. törvény 7. §-a iktatta be. A rendelkezés a módosító törvény 14. §-ának (2) bekezdése értelmében 2000.január 1-jén lép hatályba.

81

A 12/A. § (2) bekezdése a 2005: CXXXI. törvény 2. §-ával megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 145. § (5) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.

82

A 12/A. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 73. § (1) bekezdésének h) pontja, a 2009: LVI. törvény 63. §-a, a 2010: CLII. törvény 2. § (11) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

83

A 12/A. § (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 73. § (1) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.

84

A 12/B. §- t az 1999: XLIX. törvény 8. §-a iktatta be.

85

A 12/B. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 18. §-a szerint módosított szöveg.

86

A 12/B. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 18. §-a és 73. § (1) bekezdésének h) pontja, a 2009: LVI. törvény 63. §-a, a 2010: CLII. törvény 2. § (11) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

87

A 12/C. §- t az 1999: XLIX. törvény 9. §-a iktatta be.

88

A 12/C. § (1) bekezdése a 2005: CXXXI. törvény 3. §-ával megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 18. §-a, 73. § (1) bekezdésének h) pontja és 145. § (5) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.

89

A 12/C. § (4) bekezdését a 2005: CXXII. törvény 53. § (3) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte.

90

A 12/C. § (5) bekezdését a 2000: CXXXIII. törvény 110. §-a (1) bekezdésének l) pontja hatályon kívül helyezte. Újonnan a 2001: LV. törvény 21. §-ával beiktatott szöveg.

91

A 12/D. §-t az 1999: XLIX. törvény 10. §-a iktatta be. A rendelkezés a módosító törvény 14. §-ának (2) bekezdése értelmében 2000. január 1-jén lépett hatályba.

92

A 12/D. § (2) bekezdése a 2005: CXXXI. törvény 4. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 87. § (1) bekezdését.

93

A 12/D. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 73. § (1) bekezdésének h) pontja, a 2009: LVI. törvény 63. §-a, a 2010: CLII. törvény 2. § (11) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

94

A 12/D. § (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 73. § (1) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.

95

A 12/E— 12/K. §-t, valamint a fölötte lévő alcímet az 1999: XLIX. törvény 11. §-a iktatta be.

96

A 12/F. § a 2001: CXVIII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 7. § (1) bekezdése alapján a jogerős földkiadási határozattal még el nem bírált ügyekre is alkalmazni kell.

97

A 12/F. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 73. § (1) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.

98

A 12/F. § (2) bekezdése a 2002: LXII. törvény 81. § (2) bekezdésével megállapított, második mondata a 2006: CIX. törvény 73. § (1) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.

99

A 12/F. § (3) bekezdésének első mondata a 2006: CIX. törvény 73. § (1) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.

100

A 12/F. § (4) bekezdésének második mondatát a 2004: CXXXV. törvény 119. § (1) bekezdésének i) pontja hatályon kívül helyezte. A 12/F. § (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 73. § (1) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.

101

A 12/F. § (5) bekezdése a 2006: CIX. törvény 73. § (1) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.

102

A 12/F. § (6) bekezdése a 2006: CIX. törvény 73. § (1) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.

103

A 12/F. § (8) bekezdése a 2006: CIX. törvény 73. § (1) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.

104

A 12/F. § (9) bekezdése a 2006: CIX. törvény 19. §-a szerint módosított szöveg.

105

A 12/F. § (10) bekezdése a 2006: CIX. törvény 73. § (1) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.

106

A 12/F. § (12) bekezdése a 2009: LVI. törvény 63. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

107

A 12/G. §-t a 2001: CXVIII. törvény 7. § (2) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte.

108

A 12/H. §-t a 2001: CXVIII. törvény 7. § (2) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte.

109

A 12/I. §-t a 2001: CXVIII. törvény 7. § (2) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte.

110

A 12/J. §-t a 2001: CXVIII. törvény 7. § (2) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte.

111

A 13. § (2) bekezdésének a) pontja az 1995: XV. törvény 12. §-a szerint módosított szöveg.

112

A 13. § (2) bekezdésének b) pontját a 2006: CIX. törvény 19. §-a hatályon kívül helyezte.

113

A 13.§ (2) bekezdésének c) pontját az 1993: LVII. törvény 2. §-a iktatta a szövegbe.

114

A 13. § (3) bekezdésének első mondata a 2006: CIX. törvény 18. §-a szerint módosított szöveg.

115

A 13. § (4) bekezdése az 1999: XLIX. törvény 12. §-ával megállapított, a 2006: CIX. törvény 18. §-a, a 2009: LVI. törvény 63. §-a, a 2010: CLII. törvény 2. § (11) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

116

A 13. § (5) bekezdését a 2006: CIX. törvény 74. §-ának a) pontja hatályon kívül helyezte.

117

A 13. § (7) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 115. pontja hatályon kívül helyezte.

118

A 13. § (8) bekezdését az 1993: LVII. törvény 3. §-a iktatta a szövegbe.

119

A 13/A. §-t a 2001: CXVIII. törvény 6. §-a iktatta be, e módosító törvény 7. § (1) bekezdése alapján a jogerős földkiadási határozattal még el nem bírált ügyekre is alkalmazni kell.

120

A 14. § (5) bekezdését az 1999: XLIX. törvény 13. §-a iktatta be.

121

A 15. §-t a 2002: LXII. törvény 81. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 73. § (1) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.

124

A 17. §-t a 2009: LVI. törvény 62. §-a iktatta be.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére