• Tartalom

BK BH 1993/21

BK BH 1993/21

1993.01.01.
A magánvádló távozását vádelejtésnek tekinteni, és ez okból az eljárást megszüntetni nem lehet, ha a magánvádló a vádlottak tárgyalóteremben kezdett, majd a bíróság folyosóján folytatott botrányos viselkedése, tettlegessége és fenyegetése miatt nem mert a bíróság épületében maradni, és emiatt onnan eltávozott [Be. 322. §, 326. § (1) bek., 261. § (1) bek.]
A magánvádló a városi bíróság félfogadásán tett feljelentést az I. r. feljelentett és öt társa ellen. Előadta, hogy a feljelentettek az utcán megtámadták; ennek során az I. r. feljelentett seprűnyéllel ütlegelte őt és neki 8 napon belül gyógyuló sérüléseket okozott.
A városi bíróság a megtartott személyes meghallgatás eredményeként az iratokat vádemelés megfontolása érdekében a városi ügyészségnek küldte meg, minthogy garázdaság vétségét látta fennforogni. A városi ügyészség a nyomozás lefolytatása után az iratokat azzal küldte vissza a városi bíróságnak, hogy csupán könnyű testi sértés állapítható meg, és e vonatkozásban - közérdek hiányában - a vád képviseletét nem vállalja.
Ezek után került sor a városi bíróságon az érdemi tárgyalás megtartására. A jegyzőkönyv tanúsága szerint az eljáró bíró a tárgyalás megnyitását követően az ügyészség határozatának és a kapcsolatos iratoknak az ismertetése után a vádlottakat a Be. 87. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra figyelmeztette. Mind a hat vádlott kijelentette, hogy vallomást kíván tenni. Ezt követően az eljáró bíró a magánvádlót hívta fel arra, hogy nyilatkozzék, a magánvádat valamennyi vádlott tekintetében fenntartja-e. A jegyzőkönyvből kitűnően a magánvádló érdemi választ már nem tudott adni, ugyanis közte és a vádlottak között a tárgyalóteremben kölcsönös lökdösődés, hangos, trágár veszekedés alakult ki.
Az eljáró bíró ekkor a termet kiüríttette. A bírósági folyosón ezek után olyan hangos, trágár szóváltás, dulakodás zajlott le, amelyet csak rendőri segédlettel lehetett megszüntetni.
Ezt követően az eljáró bíró a magánvádlót szólította vissza a tárgyalóterembe, és felhívta, hogy - az őt megfélemlítő vádlottak távollétében - nyilatkozzék a magánvádra vonatkozóan. A magánvádló - férje unszolására - a tárgyalótermet határozott válasz nélkül hagyta el. Az újabb beszólításkor megállapítható volt, hogy a magánvádló és a férje eltávozott a bíróság épületéből, de a vele szemben az említettek szerint fellépő vádlottak a helyszínen maradtak. Az eljáró bíró beszólította őket, majd kihirdette előttük az eljárást megszüntető végzést. Ennek indokolása szerint a bíróság a Be. 322. §-a, illetve 326. §-ának (1) bekezdése alapján azért szüntette meg az eljárást, mert a magánvádló a bíróság engedélye nélkül távozott, és ezt úgy kell tekinteni, mintha a tárgyaláson nem jelent volna meg (BJD 6970. sz.).
A vádlottak a végzést tudomásul vették.
A magánvádló annak kézbesítése után - 1000 forint illeték levonása mellett - fellebbezést jelentett be a végzés ellen. Beadványa kimentést, indokolást nem tartalmaz, de nyilván a megszüntetést sérelmezi, és az eljárás folytatását kéri.
A megyei bíróság a fellebbezést alaposnak találta.
Kétségtelen, hogy a tanács elnökének, illetve vétségi eljárásban az eljáró bírónak rendfenntartó kötelezettsége, illetve joga a tárgyalóteremre korlátozódik, és a tárgyalás megnyitásával kezdődik (BJD 6829. sz.). Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bíróság folyosóján történteket - amelyekről tudomást szerez - minden további nélkül figyelmen kívül hagyhatja. (Amennyiben erre módja van, fel kell kérnie a teremőrt vagy a rendőrséget az ottani rend biztosítása érdekében.) Másrészt pedig, ha valaki a folyosón bekövetkezett, a bíróság által is észlelt, nyomban megtudott megfélemlítő események hatására - különösen kellő védelem hiányában - nem mer ott maradni, távozásához nem lehet olyan jogkövetkezményeket fűzni, mintha ezt önként tette volna. A lehetőség szerint ki kell küszöbölni, hogy a jogok érvényesítését, az igazság kiderítését egyesek agresszív módon gátolhassák.
A megyei bíróság mindezekre figyelemmel - kiemelve, hogy a magánvádló kellően előterjesztett magánindítványa után olyat soha nem mondott, hogy nem kéri a vádlottak megbüntetését - a Be. 261. §-ának (1) bekezdésére utalva az elsőfokú bíróság eljárást megszüntető végzését hatályon kívül helyezte és a városi bíróságot az eljárás lefolytatására utasította. (Fejér Megyei Bíróság Bf. 194/1992. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére