BK BH 1993/211
BK BH 1993/211
1993.04.01.
A Magyar Köztársaság Nemzetbiztonsági Hivatalában a Nemzetbiztonsági Szolgálat, illetőleg az Információs Szolgálat állományában szolgálatot teljesítő személyek nem a fegyveres erők tagjai, nem is rendőrök, így nem tekinthetők katonának, és nem tartoznak a katonai büntetőeljárás hatálya alá [Btk. 122. §, Be. 331. §].
A vádlott ellen - aki a Magyar Köztársaság Nemzetbiztonsági Hivatalának állományában zászlósként teljesít szolgálatot - közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt emeltek vádat a kerületi bíróság előtt.
A kerületi bíróság az ügyet a Fővárosi Bíróság katonai tanácsához rendelte áttenni azzal az indokkal, hogy a vádlott BM-dolgozó, 1985 szeptembere óta a Nemzetbiztonsági Hivatalnál teljesít szolgálatot, a vád tárgyává tett bűncselekményt pedig 1991. április 12. napján szolgálati gépkocsival és szolgálati viszonyban követte el. Így az 1991. évi LVII. törvény 5. §-a és a Be. 331. §-a alapján katonai büntetőeljárásnak van helye, mert a vádlott, mint a fegyveres erők tényleges állományú tagja a szolgálatával összefüggésben követte el a bűncselekményt.
A Fővárosi Bíróság katonai tanácsa az ügyben a hatáskörének hiányát állapította meg.
A kerületi bíróság áttételt elrendelő végzése nem felel meg a katonákra és a katonai büntetőeljárásra vonatkozó törvényi előírásoknak.
A Be. 331. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanis katonai büntetőeljárásnak van helye a katona [Btk. 122. § (1) bek.] által a tényleges szolgálati viszonya alatt elkövetett katonai bűncselekmény (Btk. XX. fejezet), valamint a fegyveres erők tényleges állományú tagja által a szolgálattal összefüggésben elkövetett más bűncselekmény esetén.
A Btk. 122. §-ának az 1989. évi XXV. törvény 1. §-ával módosított (1) bekezdése szerint katona a fegyveres erők tényleges állományú tagja, a rendőrség hivatásos állományú tagja, valamint az, aki nem a fegyveres erőknél teljesít tartalékos katonai szolgálatot. Fegyveres erők: a Magyar Honvédség és a Határőrség (a honvédségről szóló 1976. évi I. törvény 16. §-a).
A különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átmeneti szabályozásáról rendelkező 1990. évi X. törvény 7. §-a és az 1990. évi LI. törvény 1. §-a az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet 11. §-át kiegészítve úgy rendelkezik, hogy a nemzetbiztonsági feladatokat a honvédelmi miniszter, illetve a kijelölt tárca nélküli miniszter felügyelete alatt álló Nemzetbiztonsági Szolgálatot végzik, melyek feladatait és működését külön törvény szabályozza.
Jelenleg - törvény hiányában - a 90/1990. (V. 2.) MT rendelettel, a 98/1990. (VI. 11.) MT rendelettel, valamint a 38/1990. (IX. 14.) Korm. rendelettel módosított 26/1990. (II. 14.) MT rendelet tartalmaz előírásokat a nemzetbiztonsági feladatok ellátásának a szabályozásáról. A rendelet 1. §-a kimondja, hogy a nemzetbiztonsági feladatokat a Nemzetbiztonsági Szolgálat, az Információs Szolgálat, a Katonai Biztonsági Szolgálat és a Katonai Felderítő Szolgálat látja el. A Nemzetbiztonsági Szolgálat, valamint az Információs Szolgálat országos hatáskörű, önálló költségvetési szervként működik; ezzel szemben a Katonai Biztonsági Szolgálat és a Katonai Felderítő Szolgálat a Magyar Honvédség része, annak szervezeti keretében és költségvetési rendjében működik.
Az 1990. évi X. törvény 9. §-a értelmében a Nemzetbiztonsági Szolgálat hivatásos és polgári állományú tagjának a rendőrséggel fennálló szolgálati, illetőleg munkaviszonya megszűnik.
A rendőrségnek, mint fegyveres testületnek hivatásos állományú tagjai a Btk. 122. §-ának (1) bekezdése értelmében katonai bűncselekmény elkövetése esetén (Btk. XX. fejezet) katonának tekintendők, és a katonai büntetőeljárás alá tartoznak, így a másodfokú bíróság katonai tanácsa előtt; míg a szolgálati helyen, illetőleg a szolgálattal összefüggésben elkövetett más (nem katonai) bűncselekmény elkövetése esetén az általános hatáskörű és illetékességgel rendelkező bíróság előtt vonhatók felelősségre.
Mindezekből egyértelműen az következik, hogy a Nemzetbiztonsági Szolgálat, illetőleg az Információs Szolgálat állományában szolgálatot teljesítő személyek nem tartoznak a fegyveres erők kötelékébe, nem rendőrök és ezért nem vonhatók a Btk. 122. §-ának (1) bekezdésében meghatározott katona büntetőjogi fogalma alá, ennélfogva nem is tartoznak a Be. 331. §-ának (1) bekezdésében szabályozott katonai büntetőeljárás hatálya alá.
A nemzetbiztonsági feladatokat ellátó szervezetek közül kizárólag a Magyar Honvédség szervezeti kereteibe tartozó Katonai Biztonsági Szolgálat és a Katonai Felderítő Szolgálat tényleges állományú tagjai tartoznak a Btk. 122. §-ának (1) bekezdésében foglalt "katona" fogalma alá. Az adott esetben a vádlott a Nemzetbiztonsági Hivatal szakszolgálati és operatív technikai igazgatósága állományában teljesít szolgálatot, és a kifejtettek szerint nem tartozik a fegyveres erők tényleges állományú tagjai, illetve a rendőrség hivatásos állományú tagjai közé, így nem tekinthető katonának, és cselekménye nem tartozik a katonai büntetőeljárás [Be. 331. § (1) bek.] hatálya alá. (Főv. Bír. KB. I. 245/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás