• Tartalom

1993. évi XXIII. törvény

1993. évi XXIII. törvény

a Nemzeti Kulturális Alapról1

2012.01.01.

1. §2 A Nemzeti Kulturális Alap (a továbbiakban: Alap) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti – a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatása érdekében létrehozott – elkülönített állami pénzalap. Az Alap feletti rendelkezési jogot – ágazati stratégiai döntéseivel összhangban – a kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja, és felel annak felhasználásáért.

2. §3 (1)4 Az Alap céljainak megvalósítása érdekében a miniszter az elvi, irányító és koordináló döntések meghozatalára Nemzeti Kulturális Alap Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) létesít. A Bizottság tagjainak felét a miniszter saját hatáskörében, másik felét pedig az érintett szakmai, illetve egyesületek javaslata alapján bízza meg. A Bizottság elnöke a miniszter vagy az általa megbízott személy.

(2) A Bizottság a miniszter által jóváhagyott éves munkaterv alapján látja el feladatát.

(3) A miniszter az Alap forrásainak felhasználására állandó szakmai kollégiumokat hoz létre és kinevezi azok vezetőit. Az állandó szakmai kollégiumok hatáskörébe nem tartozó igények elbírálására a miniszter ideiglenes kollégiumot is létrehozhat.

(4)5 A miniszter az állandó szakmai kollégiumok tagjainak felét saját hatáskörben kéri fel a szakmai, illetve egyesületek véleményének meghallgatása után, másik felét pedig az érintett szakmai szervezetek delegálják. Az ideiglenes kollégium tagjainak kinevezésénél a miniszter – külön jogszabályban meghatározottak szerint – ezektől a feltételektől eltérhet.

(5) Az állandó szakmai és az ideiglenes kollégium (a továbbiakban együtt: kollégium) – a miniszteri keret kivételével – a Bizottság által meghatározott támogatási célok alapján, a Bizottság elnökének egyetértésével dönt a pályázatok kiírásáról. A Bizottság elnökének egyetértése hiányában a pályázat kiírásáról a Bizottság dönt.

(6) A pályázat elbírálásáról a kollégium dönt. Amennyiben a Bizottság elnöke a kollégiumnak a pályázat elbírálására vonatkozó támogató döntésével nem ért egyet, akkor azt – a döntés végrehajtásának felfüggesztésével egyidejűleg, indokolással – végleges elbírálás végett a Bizottság elé terjeszti.

(7) A kollégium feladata a támogatott célok megvalósulásának szakmai ellenőrzése.

(8) A Bizottság, illetve a kollégium döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a Bizottság elnökének, illetve a kollégium vezetőjének szavazata dönt.

(9) A Bizottság döntései a kollégiumok számára kötelezőek.

2/A. §6 (1) A kollégium döntéseiben nem vehet részt a Bizottság elnöke és tagja.

(2) A Bizottság elnökének és tagjainak, a kollégium vezetőinek és tagjainak, valamint ezek közeli hozzátartozóinak [Ptk. 685. § b) pont] pályázatát érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

(3)–(4)7

(5) A Bizottság elnöke és tagja, a kollégium vezetője és tagja nem vehet részt olyan pályázat elbírálásában, amelynek megítélésénél tőle elfogulatlan állásfoglalás nem várható.

(6) Az összeférhetetlenségről legkésőbb a pályázat elbírálására összehívott ülésen az érintettnek nyilatkoznia kell. Az összeférhetetlenség kérdésében vita esetén a Kollégium, illetve a Bizottság dönt. A kollégium vezetője esetében a Bizottság elnöke, a Bizottság elnökének összeférhetetlensége kérdésében pedig a miniszter dönt.

(7) Ha az érintett az összeférhetetlenség fennállásáról valótlanul nyilatkozik vagy valótlan adatot szolgáltat, a Bizottság elnöke javaslatot tesz a miniszternek a tisztségviselő visszahívására.

2/B. §8 Az Alapot a miniszter felügyelete alá tartozó, önálló költségvetési szerv, a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság) kezeli. Az Igazgatóság felel a bizottsági és kollégiumi döntések előkészítésének és végrehajtásának törvényességéért, valamint ellátja az Áht.-ban meghatározott feladatokat.

3. §9 Az Alap pótlólagos forrást biztosít a célja szerint megvalósítandó feladatokhoz.

4. §10 (1)11 Az Alap bevételi forrásai:

a) az ötöslottó szerencsejáték játékadójának 90 százaléka;

b) a kulturális adó teljes összege;

c) központi költségvetési előirányzatokból átvett pénzeszközök;

d) a jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és természetes személyek befizetései;

e) költségvetési támogatás;

f) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény alapján felajánlott személyi jövedelemadó meghatározott része;

g) a szerzői jogról szóló törvény alapján a közös jogkezelő szervezetektől származó befizetések;

h) egyéb bevételek.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt befizetések közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek (Ptk. 593–596. §).

(3) A központi költségvetési előirányzatból évközben átvett pénzeszköz kezelésére, illetve a pályáztatás lebonyolítására az átvétel tárgyában kötött megállapodás rendelkezései az irányadók.

(4) Költségvetési támogatás felhasználását a miniszter e törvényben foglaltaktól eltérően szabályozhatja.

(5)12 Az Alap bevétele és év végi maradványa nem vonható el. Az év végi maradvány a tárgyévi bevételi terv teljesülése előtt igénybe vehető a kiadási és bevételi előirányzat egyidejű módosításával. Az Alap költségvetésének tervezésére, végrehajtására és zárszámadására egyebekben az Áht. és az éves költségvetési törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) A miniszter jogosult – a pályázati döntések függvényében – az Alap 7. § (1) bekezdése szerinti kiadási jogcímei között átcsoportosítást végrehajtani.

5. §13

5/A. §14

5/B. §15

6. §16 Az állami adóhatóság megbízásából a kincstár a befolyt ötöslottó szerencsejáték játékadó összegének 90 százalékát havonta átutalja az Alap számlája javára. A kulturális adó esetében az állami adóhatóság megbízásából a kincstár a befolyt kulturális adó összegét naponta utalja át az Alap számlája javára.

7. §17 (1) Az Alapból az alábbi célokra adható támogatás:

a) a kulturális ágazat területén a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozására, megőrzésére, valamint hazai és határon túli terjesztésére;

b) a kulturális ágazatot érintő évfordulókra, fesztiválokra, hazai és külföldi rendezvényekre;

c) a nemzetközi kiállításokon, vásárokon a nemzeti kulturális jelenlét biztosítására, a hazai és külföldi kulturális rendezvényeken, fesztiválokon történő részvételre;

d) a művészeti alkotások új irányzataira, új kulturális kezdeményezésekre, a kultúrával kapcsolatos tudományos kutatásokra, az épített örökséggel, az építőművészettel kapcsolatos tevékenységekre;

e) a kultúrateremtő, kultúraközvetítő, valamint egyéni és közösségi tevékenységre, a kiemelkedő szakmai teljesítmények elismerésének díjazásához, valamint a szakmai szervezetek által alapított díjakhoz való hozzájárulásra;

f) a nemzetközi tagdíjakra.

(2) Az Alap az (1) bekezdésben foglalt támogatásokon felül felhasználható az Alap és kezelője működésével, valamint a pályáztatás lebonyolításával kapcsolatos költségek fedezetére, figyelembe véve a 4. § (3) bekezdése szerinti pályázatkezeléssel összefüggő kiadásait is.

7/A. §18 (1) Az Alap tárgyévi bevételei terhére legfeljebb a tárgyévet követő harmadik év végéig megvalósuló feladatra (programra) vállalható kötelezettség.

(2) Az Alap tárgyévet követő bevételei terhére – éven túli kötelezettségvállalásként – legfeljebb három évre vállalható kötelezettség.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségvállalás legfeljebb az Alap éves bevételi előirányzata 50%-áig terjedhet, amely évenként nem haladhatja meg a 20%-ot.

7/B. §19 (1) Az Alapból – a kulturális örökségvédelmi célból megítélt támogatás, illetve a 4. § (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti átadó vagy befizető által meghatározott pályázati célra rendelt támogatás felhasználása kivételével – építési beruházás, felújítás nem támogatható.

(2) Az állandó fenntartási és üzemeltetési kiadásokra az Alap keretében nyújtott támogatás legfeljebb 5%-át számolhatja el átalánydíjként a pályázó, vagy a pályázóval történő megállapodás alapján a pénzügyi lebonyolító.

(3) A támogatás törzstőke-, illetve alaptőke-emelésre, valamint egyéb befektetési célra nem fordítható.

7/C. §20 A miniszter által közvetlenül felhasználható keret a 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bevétel – a 7. § (2) bekezdésben foglalt költségekkel csökkentett – összegének legfeljebb 25%-a (a továbbiakban: miniszteri keret). A tárgyévi miniszteri keret pontos mértékét a miniszter a tárgyévet megelőző év december 15-éig állapítja meg.

8. § (1)21 Az Alapból természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, társasházak, egyéni cégek, valamint egyéni vállalkozók igényelhetnek támogatást.

(2)22 Az Alap kezelője a pályázat nyerteseivel szerződést köt.

9. §23 (1) Az Alap terhére a támogatás visszatérítendő és részben vagy egészben vissza nem térítendő formában nyújtható.

(2)24 A támogatások nyílt vagy meghívásos pályázatok útján, illetve – a miniszteri keret felhasználása során vagy kivételesen indokolt esetben – egyedi pályázatok elbírálása alapján – gazdálkodási formától függetlenül – adhatók.

(3) Az (1)–(2) bekezdések szerinti megosztás arányairól – ideértve a támogatás összegének a kollégiumok közötti felosztását is – a bizottság a miniszter egyetértésével dönt.

(4) Az Alapból támogatás kizárólag az Alap kezelőjénél rendszeresített pályázati adatlap kitöltésével igényelhető.

(5) Az Alapból a támogatás folyósítása – a program jellegére, valamint a támogatási összeg nagyságára tekintettel – a támogatási szerződésben meghatározott ütemezésben történik.

(6) Költségvetési szervek esetén az Alapból származó támogatás és azok év végi kötelezettségvállalással terhelt maradványa nem vonható el és évek között átcsoportosítható, valamint a támogatási szerződésben meghatározott elszámolási határidőig felhasználható.

(7) A támogatott program lezárásaként a szakmai és pénzügyi teljesítésről a támogatottnak írásban be kell számolnia. Ha a támogatott a támogatást részben vagy egészben nem a támogatási szerződésben meghatározott célra fordítja, vagy egyéb módon eltér a szerződésben foglaltaktól, azt a támogatás folyósításától a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben az Alap számlájára haladéktalanul vissza kell fizetni.

(8) Az Alap kezelője gondoskodik az Alap terhére juttatott támogatásokra vonatkozó döntések folyamatos nyilvánosságra hozataláról.

9/A. §25

10. § (1)26 Ez a törvény 1993. április 1-jén lép hatályba.

(2)27 Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy az Alap kezelésének és felhasználásának részletes szabályait, az ellenőrzés és beszámolás rendjét, valamint a pályázati rendszerre vonatkozó további előírásokat rendeletben szabályozza.28

(3)29 Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy

a)–b)30

c) a Bizottság és a kollégiumok létesítésére, működésére, valamint az összeférhetetlenségre és a nyilvánosságra vonatkozó részletes eljárási szabályokat rendeletben állapítsa meg.

Melléklet az 1993. évi XXIII. törvényhez31

1

A törvényt az Országgyűlés az 1993. március 23-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja 1993. március 31. A törvény címe a 2005: CL. törvény 7. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

3

A 2. § a 2005: CL. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

4

A 2. § (1) bekezdése a 2010: CLXVII. törvény 1. §-ával megállapított, a 2011: CLXXV. törvény 92. §-a szerint módosított szöveg.

5

A 2. § (4) bekezdése a 2011: CLXXV. törvény 92. §-a szerint módosított szöveg.

6

A 2/A. §-t a 2005: CL. törvény 2. §-a iktatta be.

7

A 2/A. § (3)–(4) bekezdését a 2010: CLXVII. törvény 5. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

8

A 2/B. §-t a 2005: CL. törvény 2. §-a iktatta be, szövege a 2011: CXCV. törvény 113. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

9

A 3. § a 2005: CL. törvény 7. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

10

A 4. § a 2010: CLXVII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

11

A 4. § (1) bekezdése a 2011: CLX. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

12

A 4. § (5) bekezdése a 2011: CLX. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

13

Az 5. §-t a 2009: LXXVII. törvény 202. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

14

Az 5/A. §-t a 2000: CXL. törvény 3. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LXXVII. törvény 202. § (2) bekezdése.

15

Az 5/B. §-t a 2001: L. törvény 55. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LXXVII. törvény 202. § (2) bekezdése.

16

A 6. § a 2011: CLX. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

17

A 7. § a 2005: CL. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

18

A 7/A. §-t a 2005: CL. törvény 5. §-a iktatta be.

19

A 7/B. §-t a 2005: CL. törvény 5. §-a iktatta be.

20

A 7/C. §-t a 2005: CL. törvény 5. §-a iktatta be, szövege a 2011: CLX. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

21

A 8. § (1) bekezdése a 2010: CLXVII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

22

A 8. § (2) bekezdése a 2005: CL. törvény 7. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

23

A 9. § a 2005: CL. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

24

A 9. § (2) bekezdése a 2010: CLXVII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

25

A 9/A. §-t a 2000: CXL. törvény 5. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LXXVII. törvény 202. § (2) bekezdése.

26

A 10. § (1) bekezdése a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 121. pontja szerint módosított szöveg.

27

A 10. § (2) bekezdése a 2005: CL. törvény 7. § (3) bekezdése és a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

28

Végrehajtására lásd a 9/2006. (V. 9.) NKÖM rendeletet.

29

A 10. § (3) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 9. § (2) bekezdése iktatta be.

30

A 10. § (3) bekezdés a)–b) pontját a 2009: LXXVII. törvény 202. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

31

A mellékletet a 2009: LXXVII. törvény 202. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére