PK BH 1993/238
PK BH 1993/238
1993.04.01.
A kárpótlásra jogosult bíróság előtti igényérvényesítését meg kell előznie a jogosult lakóhelye szerint illetékes kárrendezési és kárpótlási hivatal előtti eljárásnak [1992. évi XXXII. tv. 14. § a) pont; Ptk. 349. §; Pp. 130. § (1) bek. c) és i) pontjai.]
A felperes a magyar állam alperes ellen 3 086 560 forint kártérítés iránt nyújtott be keresetet azzal az indokkal, hogy 1953-ban háborús bűntett vádjával szabadságvesztésre és vagyonelkobzásra ítélték. Előadta, hogy a legfőbb ügyész törvényességi óvása alapján a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa a határozatával a háborús bűntett vádja alól bűncselekmény hiányában felmentette. A kártérítés iránti igényének jogcímét a Ptk. 349. §-ában jelölte meg.
Az elsőfokú bíróság a keresetlevelet a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül elutasította, hivatkozva arra, hogy a felperes az igényét az 1992. évi XXXII. törvény speciális rendelkezései szerint érvényesítheti. Közvetlenül bírósághoz nem fordulhat keresettel.
A végzés ellen a felperes élt fellebbezéssel, kérve az elsőfokú bíróságot a per érdemi tárgyalására utasítani. A fellebbezés indokolásában előadta, hogy igényét az elsőfokú bíróság által felhívott kárpótlási törvény meghozatala előtt terjesztette elő, a perben ezért a kereset benyújtásának időpontjára figyelemmel kell az ügyet elbírálni. Hivatkozott továbbá az Alkotmánybíróság 66/1991. (XII. 21.) AB számú határozatára, amely szerint a jogtalan elítélések miatti igények nem az Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe tartoznak, hanem a bíróságnak kell ezekben az ügyekben eljárni. A fellebbezés kiegészítéseként csatolta a Fővárosi Bíróság végzését, amelyben a javára 878 860 forint kártalanítást állapítottak meg. Az ezt meghaladó igényét egyéb törvényes útra utasította a bíróság. A felperes előadta, hogy ezzel az összeggel a kártérítés iránti igényét leszállítja, és kéri figyelembe venni a végzés indokolásának azt a részét is, amely szerint a meg nem állapított igényével a Fővárosi Bíróság Közigazgatási Kollégiumánál élhet keresettel.
A felperes fellebbezése nem alapos.
A kárpótlásról szóló törvények megalkotásával nyílt lehetőség arra, hogy a korábbi időszakban elkövetett törvénysértések orvoslását kérhessék a sérelmet szenvedők. Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról az 1992. évi XXXII. törvény rendelkezett, meghatározva a kárpótlás jogosultjainak körét, a kárpótlás mértékét, valamint az eljárási szabályokat is. A törvény 14. §-ának a) pontja úgy rendelkezik, hogy a jogosult a lakóhelye szerinti illetékes kárrendezési hivatalhoz, vagy az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalhoz nyújthatja be a kárpótlás iránti kérelmét. Helyesen állapította meg tehát az elsőfokú bíróság, hogy a felperes keresete érdemi tárgyalásra nem alkalmas.
A fellebbezésben kifejtett indokokra figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság utal arra, hogy a felperesnek a Ptk. 349. §-ára alapított kártérítési igénye a jogszabályi feltételek hiányában nyilvánvalóan alaptalan [Pp. 130. § (1) bek. i) pont].
A felperes az Alkotmánybíróság 66/1991. (XII. 21.) AB számú határozatára hivatkozással sem kérheti a kárpótlási igényének közvetlenül bíróság által és a kárpótlási törvénytől függetlenül elbírálását. Az Alkotmánybíróság a büntetőeljárásnak azt a rendelkezését semmisítette meg, amely az igazságügy-miniszter hatáskörébe utalta a kárpótlás kérdésében való döntést. A közvetlen bírósági hatáskör értelemszerűen a büntetőügyben eljárt bíróságra vonatkozik, ez esetben a Fővárosi Bíróság a kérelmet el is bírálta, és a kártalanításról rendelkezett. Az erről döntő végzés indokolásában a további igények érvényesítésével kapcsolatos hatáskörre utalás a kárpótlási törvény meghozatala előtt történt. Erre az indokra figyelemmel a felperes közvetlenül polgári bírósághoz az igényével nem fordulhat.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság döntését a Pp. 259. §-ára figyelemmel a Pp. 243. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Pf. I. 21 131/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás