24/1993. (IV. 15.) AB határozat
24/1993. (IV. 15.) AB határozat1
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
1993.04.15.
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő
határozatot.
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az egyes távhőszolgáltatók által szolgáltatott távhő díjának megállapításáról szóló 29/1991. (X. 1.) IKM rendelet 1. számú mellékletében felsorolt szolgáltatást igénybe vevő lakossági fogyasztókra alkalmazható árszabások alkotmányellenesek, ezért azokat megsemmisíti.
A megsemmisített árszabásokat a lakossági távfűtés és melegvíz-szolgáltatás díjának megállapítására jogosult települési önkormányzati — a fővárosban a Fővárosi Önkormányzati — képviselő-testületek hatósági díjmegállapításra vonatkozó rendeleteinek a hatálybalépésétől kezdődően nem lehet alkalmazni.
Az Alkotmánybíróság határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
1. Az árak megállapításáról szóló, 1991. január hó 1. napján hatályba lépett 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Átv.) 7. § (1) bekezdése szerint a törvény mellékletében felsorolt termékekre és szolgáltatásokra az ott feltüntetett miniszter, illetőleg önkormányzat jogosult a hatósági ár megállapítására. Az Átv. mellékletében 714—26—2 szolgáltatásszámú, ,,Lakossági távfűtés és melegvíz-szolgáltatás díja'' megnevezésű szolgáltatás hatósági árának megállapítására az ipari és kereskedelmi miniszter volt jogosult. Az Átv. 7. §-ában kapott felhatalmazás alapján született meg a 29/1991. (X. 1.) IKM rendelet az egyes távhőszolgáltatók által szolgáltatott távhő díjának megállapításáról (a továbbiakban: R.).
A R. 1. § (1) bekezdése szerint a rendelet hatálya kiterjed az 1. számú mellékletben felsorolt távhőszolgáltatókra és a szolgáltatást igénybe vevő fogyasztókra. A R. 1. számú mellékete településenként és vállalatonként tartalmazza a távfűtés és melegvíz-szolgáltatás hatósági díjtételeit lakossági, üzemi és egyéb fogyasztók szerinti bontásban. Az Átv. mellékletének új szövegét — 1992. február 25-i hatálybalépéssel — az 1992. évi V. törvény 1. §-a állapította meg. E szerint a 714—26—2 szolgáltatásszámú, ,,Lakossági távfűtés és melegvíz-szolgáltatás díja'' megnevezésű szolgáltatás hatósági ármegállapítására a települési önkormányzat — fővárosban a Fővárosi Önkormányzat — képviselő-testülete jogosult. A R. 1. számú melléklete az Átv. mellékletének e módosítására tekintettel sem változott, a melléklet továbbra is tartalmazza — az üzemi és egyéb felhasználók mellett — a lakossági távfűtésre és melegvíz-szolgáltatásra vonatkozó, miniszteri rendeletmegállapításban foglalt díjakat.
2. Az indítványozók — az Átv. módosítását megelőzően előterjesztett indítványaikban — több szempontból kifogásolták a R. rendelkezéseit. Álláspontjuk szerint a rendelet sérti az önkormányzatok tulajdonának állami tiszteletben tartását kimondó alkotmányi rendelkezést, az Alkotmány 12. § (2) bekezdését, továbbá az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezést, amely szerint a helyi képviselő-testület gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat.
Az indítványozók véleménye szerint a R. ellentétben áll a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. § (1) bekezdésével, ennek folytán — mint törvénnyel ellentétes jogszabály — sérti az Alkotmány 37. § (3) bekezdésében megfogalmazott tilalmat.
Egyes indítványozók utaltak arra is, hogy a R. 1. számú mellékletében megállapított — elviselhetetlenül magas — lakossági díj- illetőleg árszabások ellentétesek az Alkotmány 17. §-ával, amely kimondja, hogy a Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel gondoskodik. Ezzel összefüggésben hivatkoztak az Alkotmány 70/E. § (1) bekezdésében deklarált szociális biztonságra, és állították, hogy a R. ellentétben áll az Alkotmány 67. § (1) bekezdésében, illetőleg 70/A. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakkal.
II.
1. Az Átv. mellékletét módosító 1992. évi V. törvény 1. §-a — 1992. február 25-i hatállyal — a lakossági távfűtés és mellegvíz-szolgáltatás díjának megállapítására a települési önkormányzatok képviselő-testületét jogosította fel. E törvénymódosítással az indítványokban az önkormányzati jogok alkotmányos sérelmével összefüggő kifogások tárgytalanná váltak.
Minthogy az új törvényi szabályozás folytán a vonatkozó hatósági ár-, illetőleg díjmegállapításokra a helyi önkormányzatok jogosultak, az Alkotmánybíróság nem vizsgálta a támadott jogszabálynak az indítványokban felhívott egyéb alkotmányi rendelkezésekkel való összefüggését, kapcsolatát.
A törvényi módosításra tekintettel ugyanis a jogalkotónak hatályon kívül kellett volna helyeznie a R. 1. számú mellékletében foglalt, a lakossági távfűtés és melegvíz-szolgáltatásra vonatkozó miniszteri árszabásokat, mert az Átv. 7. § (1) bekezdésében foglalt törvényi felhatalmazás a szolgáltatást igénybe vevők e személyi köre tekintetében megszűnt.
A dereguláció elmulasztása következtében a R. 1. számú mellékletének a lakossági távfűtés és melegvíz-szolgáltatás díjának megállapítására vonatkozó ártételei ellentétbe kerültek az Átv. mellékletével, így a R. vonatkozó tételei sértik az Alkotmány 37. § (3) bekezdésében megjelölt jogszabályok hierarchikus rendjének megsértésére vonatkozó tilalmat, ezért azok alkotmányellenesek.
2. Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: ABtv.) 40. §-a alapján az alkotmányellenes ármegállapításokat megsemmisítette. A megsemmisítés időpontja tekintetében az Alkotmánybíróság az ABtv. 43. § (4) bekezdésében írt felhatalmazás alapján úgy rendelkezett, hogy a miniszteri árszabásokat a településenként megalkotott, illetőleg megalkotásra kerülő önkormányzati rendeletek hatálybalépésétől kezdődően nem lehet alkalmazni. A vonatkozó önkormányzati rendeletek meghozatalára ugyanis nyilvánvalóan településenként különböző időpontokban kerül sor. A települési önkormányzatok rendeletalkotásáig — ellenkező jogszabályi rendelkezés hiányában — joghézag állna fenn a lakossági távfűtés és melegvíz-szolgáltatások díja tekintetében, amely a jogbiztonság alkotmányos követelményét sértené. Ezért a helyi önkormányzati rendeletek hatálybalépéséig a támadott R. rendelkezéseit értelelmszerűen alkalmazni kell.
Az Alkotmánybíróság határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételére vonatkozó rendelkezése az ABtv. 41. §-án alapszik.
Alkotmánybírósági ügyszám: 2152/B/1992/5.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás