GK BH 1993/246
GK BH 1993/246
1993.04.01.
A vállalkozó az őt terhelő kötbért - kártérítés címén - közreműködőjére csak akkor háríthatja át, ha a meghatározható a szerződésszegésnek az a része, amelyért kizárólag a közreműködő a felelős [Ptk. 318 § (1) bek., 339. § (1) bek.; 7/1978. (II. 1.) MT r.1 18. § (1) bek., 44. § (1) bek.; GK 18. sz.].
A felperessel kötött fővállalkozási szerződésben az I. r. alperes kötelezettséget vállalt a D. községben levő üzem kazánjaihoz 2 db távvíz-melegítőhasznosító berendezés telepítésére. A vállalkozói díj 3 200 000 Ft, a teljesítési határidő pedig 1986. november 30-a volt. A szerződésben vállalt kötelezettségét az I. r. alperes 1987. március 18-án, tehát 128 nap késedelemmel teljesítette, s ennek következtében a felperesnek - energia-megtakarítás elmaradása miatt - kára keletkezett. Az I. r. alperes 1986. június 23-án építési szerződést kötött a II. r. alperessel az építési munkálatok elvégzésére 1 450 000 Ft átalányárért 1986. szeptember 30-i teljesítési határidő mellett. A II. r. alperes 1987. március 18-án, 167 napi késedelemmel teljesített, melyből a neki felróható késedelem 128 nap volt. Szakértői vélemény szerint a károsodás bekövetkezésében - késedelmeikre tekintettel - az I. r. alperes 35,1%-ban, míg az általa alvállalkozóként igénybe vett II. r. alperes 64,9%-ban hatott közre.
A felperes, valamint az I. r. alperes másik fővállalkozási szerződést is kötött 1 db távvíz-melegítő-hőhasznosító berendezés létesítésére Budapesten. A szerződésben a felek a vállalkozói díj összegét 1 800 000 Ft-ban, a teljesítési határidőt 1986. november 30-ában határozták meg. Kötelezettségének az I. r. alperes azonban csak 1987. április 21-én, 142 napi késedelemmel tett eleget. Ennek oka részben az volt, hogy az 1986. június 23-án kötött építési szerződést - melyben a II. r. alperes 1 200 000 Ft átalányárért 1986. szeptember 15-i teljesítési határidővel vállalta a berendezések telepítését - a II. r. alperes csak 1987. április 21-én, 197 napi késedelemmel teljesítette. A II. r. alperesnek felróható késedelem 128 nap volt. A felperes energia-megtakarításból eredő károsodásának tekintetében szakvélemény szerint az I. r. alperes közrehatása 23,4%, a közreműködő II. r. alperesé pedig 76,6% volt.
A felperes az elsőfokú bírósághoz benyújtott keresetlevelében a D. községben levő üzem berendezéseinek késedelmes átadása miatt 384 000 Ft késedelmi kötbér és 485 269 Ft kártérítés, a budapesti berendezések késedelmes telepítése miatt 216 000 Ft kötbér és 794 830 Ft kártérítés megfizetésére kérte az I. r. alperes kötelezését. Az I. r. alperes keresetlevelében 1 609 764 Ft kártérítési igényt érvényesített a II. r. alperessel szemben. Az említett pereket az elsőfokú bíróság egyesítette, és a követeléseket együttesen bírálta el.
A bizonyítási eljárás során beszerzett szakértői vélemény megállapításait elfogadva a felperes a keresetét leszállította, és a két szerződés késedelmes teljesítése miatt összesen 600 000 Ft kötbér és 594 492 Ft kártérítés, továbbá késedelmi kamat megfizetésére kérte az I. r. alperes kötelezését.
Az I. r. alperes a keresetet 167 141 Ft erejéig elismerte, ezt meghaladóan annak elutasítását kérte. Késedelmes teljesítését egyrészt a felperes érdekkörében felmerült - de nem részletezett - okokra vezette vissza, másrészt a közreműködő II. r. alperes szerződésszegésére hivatkozott. Az eljárás során a II. r. alperessel szemben előterjesztett keresetét felemelte azzal, hogy a keresetlevele benyújtásától kezdődően késedelmi kamatot is igényelt.
A II. r. alperes a perben érdemi védekezést nem terjesztett elő.
Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az I. r. alperest, hogy haladéktalanul fizessen meg a felperesnek 600 000 Ft kötbért és 594 492 Ft kártérítést, az utóbbi összeg késedelmi kamatával együtt. A II. r. alperest pedig 684 000 Ft és késedelmi kamata megfizetésére kötelezte az I. r. alperes részére. Ezt meghaladóan mind a felperes, mind az I. r. alperes keresetét elutasította.
Ítéletének indokolásában a bíróság szakértői véleményre alapítottan kifejtette, hogy a károsodás bekövetkezésében a felperest nem terheli felelősség, a késedelem kizárólag az alperesek mulasztásaira vezethető vissza. Az energia-megtakarítás elmaradása folytán a felperest 1 194 492 Ft kár érte. Ebből az I. r. alperest 510 534, a II. r. alperest 683 958 Ft (kerekítve 684 000 Ft) terheli. Figyelembe vette a Legfelsőbb Bíróság a GK 18. számú állásfoglalását, „főleg annak c) pontjában megjelölt szempontokat, megállapítva, hogy nem különíthető el egyértelműen és határozottan az alvállalkozók késedelmes teljesítésével összefüggő kötbérérték, ezért mindkét alperest saját felelőssége alapján az őt terhelő kötbér és kártérítés megfizetésére kötelezte”. A kötbérek közötti különbözet áthárítására tehát a bíróság nem talált indokot.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen - annak részbeni megváltoztatása végett - az I. r. alperes fellebbezett. Kérte a mulasztásával összefüggő kötbérhányad tekintetében a II. r. alperes közvetlen kötelezését a felperes részére, s ezzel marasztalásának leszállítását. Álláspontja szerint a II. r. alperes mulasztásai elkülöníthetők, és így a kötbérkülönbözet tekintetében nincs akadálya kártérítés jogcímén a felperes javára való közvetlen marasztalásának. A kötbért meghaladó kárból (594 492 Ft) a saját felelőssége csupán 165 379 Ft erejéig állapítható meg, ezért álláspontja szerint a II. r. alperes 429 113 Ft megfizetésére köteles.
A fellebbezés nem alapos.
A felperes a 7/1978. (II. 1.) MT rendelet 44. §-ának (1) bekezdésében szabályozott fővállalkozási szerződést kötött az I. r. alperessel. A felek által sem vitatottan ezeket a szerződéseket az I. r. alperes megszegte azzal, hogy az egyik esetben 128, a másik esetben pedig 142 napos késedelemmel teljesített. Mivel a perben nem bizonyította, hogy a szerződés teljesítése érdekében úgy járt el, ahogy a gazdálkodó szervezettől az adott helyzetben általában elvárható, kötbér és kártérítési felelősséggel tartozik [7/1978. (II. 1.) MT rendelet 18. §-ának (1) bekezdése].
Az I. r. alperes szerződésszegései folytán a felperest megilleti összesen 600 000 Ft késedelmi kötbér, s ezen felül a Ptk. 246. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján követelheti a kötbért meghaladó kárának megtérítését is, amelynek összege - az aggálytalan szakértői vélemény szerint - 594 492 Ft.
A felperest ért károsodások bekövetkezésében azonban közrehatott az I. r. alperes által a teljesítéseihez igénybe vett II. r. alperes 128-128 napos felróható késedelme is. A szakértői vélemény szerint a II. r. alperes közrehatásának aránya a szerződések késedelmes teljesítésében 64,9%, illetőleg 76,6% volt. Ennek megfelelően a II. r. alperes a Ptk. 318. §-ának (1) bekezdése értelmében alkalmazandó 339. §-ának (1) bekezdése alapján (megfelelő kerekítéssel) 684 000 Ft kártérítés megfizetésére köteles az I. r. alperes részére.
A GK 18. számú állásfoglalás c) pontja szerint, ha a szerződésszegés mind a félnek, mind a közreműködőjének felróható, a közreműködőt a bíróság a kötbérkülönbözet tekintetében a kártérítésre akkor kötelezi, ha meghatározható a szerződésszegésnek az a része, amelyért kizárólag ő felelős.
A perben kirendelt igazságügyi szakértők kimunkálták ugyan, hogy a felperest megillető kötbér összegéből - közrehatása arányában - a II. r. alperest milyen összeg terhelné. Rámutattak azonban arra, hogy - a munkák jellegéből következő műszaki átfedések miatt - az alperesek személyes felelőssége részenként nem különíthető el. Ennek hiányában a fizetendő és a kapott kötbér közötti különbözetet az I. r. alperes nem háríthatja át a II. r. alperesre, mert - miként azt az említett kollégiumi állásfoglalás indokolása is kifejti - „vétekarányos kötbér-kármegosztásra” nincs lehetőség.
Nem tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor ítéletében a felperes részére az I. r. alperest 600 000 Ft kötbér és 594 492 Ft kártérítés, illetőleg az I. r. alperes részére a II. r. alperest 684 000 Ft kártérítés megfizetésére kötelezte. A kifejtett indokokra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Főv. Bír. 39. G. 46 827/1989. sz. - Legf. Bír. Gf. III. 30 357/1992. sz.)
1
A rendeletet az 1993: XCII. törvény hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás