PK BH 1993/25
PK BH 1993/25
1993.01.01.
Védjegybitorlásra és tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmába ütköző magatartásra alapított kereset elbírálásának szempontjai [1969. évi IX. tv. (Vt.) 13. §; 1984. évi IV. tv.1 (Tgt.) 4. §; 1970. évi 18. tvr.].
A felperes a gyártója a „Barbie” baba néven ismert terméknek, amelyet 1985 óta Magyarországon is forgalmaz, és a felperes a jogosult a „Barbie” szóvédjegynek, amely Magyarországon 1990. január 4-i elsőbbséggel nyert bejegyzést. A védjegy - egyebek mellett - a 28. áruosztályba sorolt játék, babatartozék, játékbútorzat stb. árura vonatkozik.
Az alperes 1988-tól kezdve gyárt gyermekjátékokat, amelyeket kartondobozba csomagolva forgalmaz. Az uzsonnázó-készlet, ruhaakasztó, étkezőszék és állótükör termékeinek csomagolásán a termékek képe mellett ún. „Barbie” babákat ábrázolt, és a termékek felhasználhatóságára utaló szövegrészt alkalmazott: „uzsonnázó-készlet Barbie babához”, „étkezőszék Barbie babához”, „ruhaakasztó Barbie babához” és „állótükör Barbie babához”. A termékek csomagolása mellett az alperes nevét, székhelyét is feltüntette. Az alperes 1990. január 4. előtt az előzőekben ismertetett módon csak az uzsonnázó-készletet forgalmazta, azt követően pedig a többi megnevezett termékét is eszerint értékesítette.
A felperes a módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes az uzsonnázó-készlet gyártásával és forgalmazásával 1990. január 4-ig a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmába ütköző tevékenységet folytatott, ezt követően pedig valamennyi előzőekben megjelölt terméken a „Barbie” szó használatával védjegybitorlást követett el.
Az alperes a kereset elutasítását kérte, mert álláspontja szerint nem követett el jogsértést: a kérdéses termékek csomagolása ugyanis egyértelműen feltünteti a gyártót, tehát a felperes termékeivel való összetéveszthetőség emiatt kizárt, a védjegybitorlást pedig nem valósítja meg a terméknek a felperes termékével való együttes felhasználására utaló ajánlás. Az alperes ettől függetlenül bejelentette, hogy 1990. június óta a kifogásolt jelzéseket már nem alkalmazza a termékei csomagolásán, azt azonban nem vitatta, hogy a kifogásolt jelzésű csomagolásban a termékek még kaphatók a kereskedelmi forgalomban.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Álláspontja szerint az alperes termékeinek csomagolása, így az uzsonnázó-készleté is jelentős részletekben különbözik a felperes termékeinek csomagolásától [különbözik a csomagolás esztétikai megjelenése, az írás nyelve (angol-magyar), a gyártó cég neve és címe, a „Barbie” névnél alkalmazott betűk típusa és mérete], ezért a fogyasztók megtévesztésének veszélye kizárt, a vásárlók ugyanis nem juthatnak arra a következtetésre, hogy a felperes áruját kínálják eladásra. Az alperes tevékenysége ezért nem minősül tisztességtelen gazdasági tevékenységnek. Az erre alapított kereset tehát alaptalan.
A védjegybitorlásra alapított igényt pedig azért utasította el, mert bár az alperes tevékenysége a felperes védjegyének árujegyzékében szereplő tevékenységgel azonos, az érintett áruk köre tehát megegyezik, nem teljesült azonban a megjelölések hasonlóságával, illetőleg azonosságával összefüggő törvényi feltétel: megfelelő elhatárolást biztosít és az összetéveszthetőség lehetőségét kizárja ugyanis az a körülmény, hogy az alperes által alkalmazott megjelölések több szóelemből állnak, és azoknak csupán egyik - közbenső - tagjaként szerepel a felperes védjegyével megegyező szó. Az alperes a védett „Barbie” szót nem árujelzőként, nem védjegyként alkalmazta, hanem csak a termékeinek megcélzott alkalmazási területére utalt, megjelölve az árut (Barbie baba), amelyhez kapcsolódhatnak, amellyel együtt használhatónak tartja a saját termékeit.
Az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a keresetnek való helyt-adás, a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmába ütköző magatartás és védjegybitorlást megvalósító jogsértés tényének megállapítása érdekében a felperes fellebbezett.
Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A fellebbezés az alábbi okok miatt alapos.
Az 1970. évi 18. tvr.-tel kihirdetett, az ipari tulajdon oltalmára létesült ún. Párizsi Uniós Egyezmény 10. bis cikkének (1) bekezdése és e cikk (3) bekezdésének 1. pontja értelmében az unió országai kötelesek az unió hatálya alá tartozók számára a tisztességtelen verseny ellen hathatós oltalmat biztosítani. Meg kell tiltani nevezetesen - egyebek mellett - minden olyan természetű cselekményt, amely bármilyen módon alkalmas arra, hogy valamelyik versenytárs áruval vagy kereskedelmi tevékenységével összetévesztésre vezessen. Magyarország és az Egyesült Államok is az unió országai közé tartoznak.
Az egyezmény e részének megfelelő rendelkezést tartalmazott a felek jogviszonyában alkalmazandó, a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmára szóló 1984. évi IV. tv. (Tgt) 4. §-a, amely szerint: tilos az árut, illetőleg szolgáltatást (a továbbiakban együtt: áru) a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel forgalomba hozni, továbbá az áru hirdetésében olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját szokták felismerni.
A Párizsi Uniós Egyezmény és a Tgt. ismertetett rendelkezései a tisztességtelen verseny tilalmát az áru adott piacon való ismertté válásához és nem feltétlenül a piaci elsőbbséghez fűződik, amikor az ilyen áruval megjelenő versenytársat attól kívánják megvédeni, hogy mások - az összetéveszthetőségre építve vagy azt felhasználva - részesedjenek annak a munkának az eredményéből, amelyet a versenytárs az áru kialakítására és közismertté tételére fordított.
A felperes által gyártott és forgalmazott „Barbie” babák nemzetközi és magyarországi megítélés szempontjából is közismertek voltak már 1990. január 4-e előtt is, ezért az alperes a Tgt. 4. §-ába foglalt tilalmat megszegte, amikor a saját terméke csomagolásán a felperes által gyártott „Barbie” babák képét megjelenítette, és az uzsonnázó-készletet „Barbie babához” ajánlással látta el. Ezzel ugyanis a vásárlókban azt a benyomást keltette, mintha a kérdéses áru a felperes terméke lenne. Ezért függetlenül attól, hogy az alperes a csomagolóanyagot igénytelenebb minőségben választotta meg, mint amit a felperes használ, továbbá saját magát, mint gyártót a csomagolóanyagon feltüntette, és eltérő betűtípust használt, a fogyasztók számára nem biztosította a felperes termékétől való megkülönböztetés azonnali lehetőségét. A fogyasztó ugyanis - ahogyan erre az alperes a fellebbezésében is helyesen hivatkozott - az első benyomás alapján dönt a vásárlási szándékáról, és nem bocsátkozik - különösen játék esetében - az áru tüzetes megvizsgálásába. Az alperes terméke pedig a csomagolása folytán a felperes árujára utal. Az elsőfokú bíróság ezért tévesen utasította el a felperesnek tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmába ütköző magatartás elkövetése miatti keresetét.
Az alperes fellebbezése a védjegybitorlásra alapított kereset elutasítása miatt is alapos.
A védjegyről szóló 1969. évi IX. törvénynek az elsőfokú bíróság által is helytállóan idézett 13. §-a értelmében védjegybitorlást követ el az, aki a védjegy árujegyzékében szereplő vagy ahhoz hasonló áruval kapcsolatban jogosulatlanul használja más védjegyét vagy ahhoz az összetéveszthetőségig hasonló más megjelölést. Az alperes által forgalmazott játékok megegyeznek a felperes „Barbie” szóvédjegyének árujegyzékében szereplő árukkal, ezért a felperes keresete alapján eldöntendő kérdés az volt (ahogyan erre az elsőfokú bíróság is helytállóan utalt), hogy az alperes által a játékok csomagolásán alkalmazott megjelölések megvalósítják-e a felperes védjegyének használatát: van-e olyan hasonlóság vagy azonosság a védjegy és az alperes megjelölései között, amelyek az összetéveszthetőségüket eredményezik.
Az alperes 1990. január 4-ét (a védjegyoltalom elsőbbségi idejét) követően a játékok csomagolásán a „Barbie” baba képi ábrázolása mellett a „Barbie” babához való felhasználhatóságra utaló szöveges ajánlást alkalmazott, amelyben a „Barbie” szóvédjegy előfordult. A szóvédjegynek a játékok csomagolásán való szerepeltetése pedig - az elsőfokú bíróság álláspontjától eltérően - a védjegy használatát jelenti. Ennek megítélésében pedig nincs ügydöntő jelentősége annak, hogy az alperes a szóvédjegy feltüntetésével a saját termékének lehetséges alkalmazási területét kívánja jelölni. A Vt. 13. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanis a más védjegyének árujegyzékében szereplő áruval azonos vagy hasonló termék forgalmazásakor tartózkodni kell az érintett védjegynek a jogosult hozzájárulása nélkül a terméken (csomagolásán, a termékkel kapcsolatos hirdetésben) való szerepeltetésétől, mert az alkalmas lehet arra, hogy a fogyasztók a termékeket és gyártóikat összetévesszék. Különösen fennáll az összetéveszthetőség lehetősége, ha a termék egyéb olyan külső jegyekkel is rendelkezik, amelyekről a védjegyjogosultat szokták felismerni (Barbie baba képe).
Az elsőfokú bíróság ezért tévesen utasította el a felperes védjegybitorlásra alapított keresetét is.
A Legfelsőbb Bíróság a kifejtettek alapján az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a felperes leszállított keresetének helyt adva az alperes által elkövetett jogsértések tényét megállapította. (Legf. Bír. Pf. IV. 20 672/1992. sz.)
1
A törvényt az 1990: LXXXVI. törvény, az utóbbit az 1996:LVII. törvény hatályon kívül helyezte és a tárgykört újra szabályozta.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás