GK BH 1993/252
GK BH 1993/252
1993.04.01.
A gazdálkodó szervezettel szemben végrehajtási lap kibocsátásának nincs helye, ha az azonnali beszedési megbízást a gazdálkodó szervezet elkülönített bankszámlájával szemben nyújtották be. Az a körülmény azonban, hogy a végrehajtási lapot az említettek ellenére kibocsátották, egymagában nem ad alapot a végrehajtás felfüggesztésére [1979. évi 18. tvr. (Vht.) 8. § (1) és (2) bek., 39-41. §, 100. § (1) bek.; 39/1984. (XI. 5.) MT r. 4. § (1) és (2) bek.].
A végrehajtást kérő - az adóst 670 647 Ft és késedelmi kamatai megfizetésére kötelező jogerős bírósági ítélet alapján - azonnali beszedési megbízást nyújtott be az adós elkülönített bankszámlája ellen. Az adós a végrehajtást kérő beszedési megbízása ellen kifogást jelentett be; közölte, hogy az általa megjelölt számú egyszámlájáról fog teljesíteni.
A végrehajtást kérő a közölt bankszámla ellen beszedési megbízással már nem élt, hanem az e célra rendszeresített formanyomtatványon bírósági végrehajtás elrendelését kérte az adós „egész vagyonára”.
Az elsőfokú bíróság a szabályszerűen talált végrehajtási lapot kibocsátotta, ennek eredményeként az adóssal szemben a végrehajtási eljárás megindult.
Az adós a végrehajtási eljárással kapcsolatban „felülvizsgálati kérelmet” nyújtott be, amelyben a végrehajtási eljárás felfüggesztését kérte. Nem tette vitássá, hogy tartozása fennáll. Kifogásolta, hogy a végrehajtást kérő az azonnali beszedési megbízását az elkülönített és nem a „rendes” egyszámlájával szemben nyújtotta be. Úgy ítélte meg, hogy ilyen körülmények mellett hiányzik a bírósági végrehajtás előfeltétele, azaz a szabályszerű beszedési megbízás „meghiúsulása”.
A végrehajtást kérő ellenkérelmében a végrehajtás felfüggesztését ellenezte. Előadta, hogy tudomása szerint az adósnak az általa megjelölt egyszámláján sincs pénzügyi fedezete. Arra is hivatkozott, hogy az adós részéről korábban is történt teljesítés az elkülönített számláról.
Az elsőfokú bíróság végzésével a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet elutasította. E döntését azzal indokolta, hogy az 1979. évi 18. törvényerejű rendelet (Vht.) 39-41. §-aiban foglalt előfeltételek nem valósultak meg, ezért a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem alaptalan.
A végzés ellen az adós a sérelmezett elutasító határozat megváltoztatása és a végrehajtás felfüggesztése érdekében fellebbezett. Közölte, hogy amennyiben a végrehajtást kérő az egyszámlája ellen nyújtotta volna be az azonnali beszedési megbízást, az „minden bizonnyal sikerre vezetett volna”. Állította, hogy a bírósági végrehajtás elrendelésének nem voltak meg a jogszabályban előírt feltételei.
A végrehajtást kérő észrevételében az elsőfokú határozat helybenhagyását indítványozta. Érvelése szerint jogszerűen járt el, amikor a követelése érvényesítése érdekében ingó és ingatlan végrehajtást kért az adóssal szemben. Hangsúlyozta, hogy az adós tartozása jelenleg is fennáll.
A fellebbezés nem alapos.
A Vht. 8. §-ának (1) bekezdése szerint a gazdálkodó szervezetek a végrehajtható pénzkövetelésüket egymással szemben - pénzintézet útján - azonnali beszedési megbízással érvényesítheti. Lényegében azonos rendelkezést tartalmaz a Vht. 100. §-ának (1) bekezdése is. A Vht. 8. §-ának (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy ha az (1) bekezdés szerinti eljárás nem vezet eredményre, az általános szabályok szerinti bírósági végrehajtásnak van helye az adós ingó és ingatlan vagyonára egyaránt.
A felhívott rendelkezésekkel összhangban álló bírói gyakorlat szerint, ha a gazdálkodó szervezetek azonnali beszedési megbízása nem vezet eredményre, a jogosult az általános szabályok szerinti végrehajtási kérelem előterjesztésére kap törvényi felhatalmazást (a Bírósági Határozatok 1991. évi 11. számának 440. sorszámú jogesete). Nem közömbös azonban, hogy a pénzintézet szabályszerűen benyújtott azonnali beszedési megbízás teljesítését tagadja-e meg „bármely okból”, vagy már eleve szabálytalanul történt a beszedési megbízás benyújtása. A jelen esetben kellő alappal sérelmezte az adós, hogy a beszedési megbízás az elkülönített számlájával szemben történt. Az elkülönített számla rendeltetéséről, a pénzforgalomról és a bankhitelről szóló, többszörösi módosított 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet 4. §-ának (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a számlatulajdonos - a meghatározott célra elkülönített bankszámlája kivételével - a bankszámlája felett szabadon rendelkezik. E rendelet 4. §-ának (2) bekezdése viszont külön kimondja, hogy a meghatározott célra lekötött, illetve elkülönítve kezelt olyan pénzeszközök, amelyek a számlatulajdonos szabad rendelkezése alól már kikerültek (pl. bankletét, kezességvállalással vagy fedezetigazolással kapcsolatos lekötés) a lekötöttség tartalma alatt csak a meghatározott célra használhatók fel. Ilyen jogszabályi előírások mellett akkor járt volna el az adós szabálytalanul, ha a jogosult beszedési megbízása ellen a kifogását nem nyújtotta volna be.
A fentiek szerint szabálytalan beszedési megbízásra tekintettel tehát nem lett volna helye a végrehajtási lap kibocsátásának, mivel annak a Vht. 8. §-ának (2) bekezdésében írt jogszabályi előfeltételei hiányoztak. Az adós által tévesen felülvizsgálati kérelemnek nevezett beadványt ezért az elsőfokú bíróság - figyelemmel a Pp. 3. §-ának (1) bekezdésében és a Vht. 21. §-ának (1) bekezdésében írtakra is - a végrehajtási lap visszavonása iránti kérelemnek tekinthette volna.
A leírtak ellenére a szabálytalanul megindított bírósági végrehajtás felfüggesztésének kétségtelenül nem voltak meg a Vht. 39-41. §-aiban foglalt előfeltételei. A rendelkezésre álló iratokból ugyanis nem állapítható meg, hogy akár a végrehajtás megszüntetése iránt per indult volna, vagy a határozat ellen perújítási kérelmet adtak be, esetleg törvényességi óvást emeltek volna. Az ügy egyéb körülményeire pedig nyomatékosan nem indokolják a végrehajtási eljárás felfüggesztését. A Legfelsőbb Bíróság ezért, figyelemmel a Pp. 259. §-ában foglaltakra, a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú végzést helybenhagyta.
A Legfelsőbb Bíróság rá kíván mutatni még arra, hogy önmagában a kétségtelenül szabálytalan s ezért jogsértő végrehajtási cselekmény (az elkülönített számla elleni beszedési megbízás) sem indokolja a jelen eljárásban a végrehajtás felfüggesztését. Nincs ugyanis olyan egyéb eljárás folyamatban, amelyre tekintettel ezt az intézkedést meg lehetne hozni. Nem zárható ki azonban, hogy amennyiben az adós - jogai megóvása érdekében - igénybe veszi a fentiekben felsorolt eszközök valamelyikét, és ennek egyéb jogszabályi feltételei fennállnak, a végrehajtás később akár felfüggesztésre is kerülhet. Ekkor is mérlegelni kell azonban a Vht. 2. §-ában meghatározott azon célt, hogy a jogosult minél hamarabb hozzájuthasson követeléséhez, és az adósnak ne legyen módja az eljárás meghiúsítására vagy elhúzására. Az utóbbiak mérlegelésekor nagyobb súllyal esik latba, hogy az adós az eltelt idő alatt még csak részteljesítést sem eszközölt. (Legf. Bír. Gf. IV. 30 043/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás