MK BH 1993/265
MK BH 1993/265
1993.04.01.
Ha a képviselő-testület akként dönt, hogy a polgármesteri feladatkört főállású munkaviszony keretében kell ellátni, a polgármester munkaviszonya a megválasztás időpontjára visszaható hatállyal jön létre. A törvény tételesen sorolja fel a polgármester munkaviszonya megszűnésének eseteit, ezért nincs lehetőség arra, hogy a képviselő-testület — a szervezeti és működési szabályzata utóbb történt módosítására hivatkozva — azon a jogcímen mondja fel a munkaviszonyát, hogy nem vállalta e tisztségének társadalmi megbízatásban történő ellátását [1990. évi LXV. tv. 12. § (2) bek., 33. §, 37. § (1) bek., 1990. évi LXVII. tv. 2. § (1), (2) és (6) bek., 3. §, 4. § (3) bek., 7. § (2) bek., 12. §].
A felperes a polgármesteri munkaviszonyának az alperes által felmondással történt megszüntetése miatt fordult keresettel a munkaügyi bírósághoz.
A munkaügyi bíróság a felperes keresetének helyt adott, és hatálytalanította az S. K. Önkormányzat képviselő-testületének határozatában foglalt munkáltatói felmondást. Az elsőfokú ítélet ellen az alperes jelentett be fellebbezést. Ebben kérte a felperes keresetének elutasítását. Előadta; az alkotmány és az önkormányzati törvény is kifejezésre juttatja, hogy a helyi önkormányzat önállóan alakíthatja ki szervezeti és működési rendjét. Az 5000 fő alatti településeken a polgármesteri tisztség betöltése mind főállású munkaviszonyban, mind társadalmi megbízatásban betölthető. A helyi képviselő-testület joga, hogy a körülményeket mérlegelve döntsön a polgármesteri állás betöltésének módjáról. A hivatkozott törvényekben nincs olyan rendelkezés, amely a képviselő testület e jogát az alakuló ülésre korlátozná, és időbeli megkötést tenne e jog további gyakorlására nézve. Az önkormányzati törvény miniszteri indokolása szerint, ha a polgármesteri tisztség betöltésének módjáról nem alakul ki egyetértés a polgármester és a képviselő-testület között, új polgármester választására is sor kerülhet. Kérte, hogy a megyei bíróság az ügyet állásfoglalás végett terjessze fel az Alkotmánybírósághoz.
Az alperes fellebbezése nem megalapozott.
A polgármester a képviselő-testület egyik szerve, ennek megfelelően az általa ellátandó önkormányzati feladatokat a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és felhatalmazás alapján - helyi önkormányzati szinten - a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Ugyanakkor a polgármester a képviselő-testület elnöke is, aki felett a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja [1990. évi LXV. tv. 12. § (2) bek. és 33. §].
A képviselő-testület és a polgármester között fennálló munkajogi kapcsolatra az önkormányzati törvény csak részleges szabályozást ad, ezt az 1990. évi LXIX. törvénnyel módosított, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló 1990. évi. LXVII. törvény rendezi. E törvény 2. §-ának (1) bekezdése szerint a polgármesteri munkaviszony a megválasztással jön létre. Figyelemmel azonban az önkormányzati törvény 37. §-ának (1) bekezdésére, amely szerint az 5000 fő alatti településeken a polgármesteri tisztség társadalmi megbízatásban is ellátható, az 1990. évi LXVII. törvény 2. §-ának (6) bekezdése a 2. § (1) bekezdésében rögzített általános szabály alól kivételt állapít meg, függő jogi helyzetet teremtve az önkormányzati képviselő-testületnek a polgármesteri tisztség betöltésének módjára vonatkozó döntéséig. Eszerint az ilyen településeken megválasztott polgármester munkaviszonya akkor datálódik a megválasztás időpontjára, ha a képviselő-testület úgy dönt, hogy a polgármesteri tisztséget főállásban kell betölteni. Ha a képviselő-testület a polgármester társadalmi megbízatásban történő feladat ellátása mellett dönt, a munkaviszony nem jön létre. (Ez azonban nem jelenti azt, hogy a társadalmi megbízatású polgármester ne rendelkezne azokkal az önkormányzati jogosítványokkal, amelyeket az önkormányzati törvény egyetemleges meghatározásban a polgármesterre ruház.)
Az önkormányzatok önállóságának biztosítékaként magas szintű jogszabályok, az alkotmány, valamint az önkormányzati törvény is rögzíti, hogy az önkormányzati jogok letéteményeseként a helyi képviselő-testület a törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és működési rendjét. A helyi önkormányzatok döntését az Alkotmánybíróság és a bíróságok is kizárólag csak jogszabálysértés esetén bírálhatják felül. A képviselő-testületnek tehát a törvény keretei között - a szervezetére vonatkozóan - önálló döntési szabadsága van, ehhez képest a polgármesterre, mint a képviselő-testület szervére vonatkozóan is rendelkezhet a szervezeti és működési szabályzatában. A képviselő-testület döntésének azonban mindenkor a törvény keretei között kell maradnia [Alkotmány 44/B. § (1) bek., 1990. évi LXV. törvény 1. §-a (6) bekezdésének a) pontja.]
Amennyiben a képviselő-testület akként dönt, hogy a polgármesteri feladatkört főállású munkaviszony keretében kell ellátni, az 1990. évi LXVII. törvény 2. §-ának (1) bekezdése értelmében a megválasztott polgármesternek a munkaviszonya a megválasztása időpontjára visszaható hatállyal jön létre. E munkaviszonnyal kapcsolatban, a továbbiakban a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezései az irányadók. E törvény 3. §-ának (1) bekezdése sorolja fel a polgármesteri munkaviszony megszűnésének eseteit. E felsoroláson túl egyetlen eset teszi lehetővé a polgármester munkaviszonyának megszüntetését a munkáltatói jogokat gyakorló képviselő-testület által, mégpedig, úgy, hogy a törvény 4. §-ának (3) bekezdése szerint a képviselő-testület határoz az összeférhetetlenség kimondásáról. E határozattal a polgármester munkaviszonya a törvénynél fogva szűnik meg. A munkaviszonynak a munkáltató általi megszűnését a törvény még fegyelmi felelősségre vonás keretében sem engedi meg, minthogy a 7. § (2) bekezdése szerint a polgármesterrel szemben kiszabható fegyelmi büntetések: a megrovás, a meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, valamint a személyi alapbér csökkentése.
Az alperes a fellebbezésében arra is hivatkozott, hogy az 1990. évi LXVII. törvényben nem szabályozott munkajogi kérdésekben az államigazgatási dolgozók munkaviszonyára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, tehát mód van a polgármesteri munkaviszony felmondással történő megszüntetésére is. Ez a hivatkozás azonban nem helytálló, mert a törvény 12. §-a kizárólag az általa nem szabályozott munkajogi kérdésekben ad lehetőséget a kiegészítő jogszabályok alkalmazására. Az 1990. évi. LXVII. törvény 3. §-ának (1) bekezdése azonban taxatíve sorolja fel a polgármesteri munkaviszony megszűnésének eseteit, ezért kiegészítő jelleggel az egyéb államigazgatási dolgozókra is vonatkozó szabályok által meghatározott munkaviszony megszűnési módozatokat nem lehet figyelembe venni. Az alperes által is hivatkozott 1990. évi LXVII. tv. 12. §-a ugyanakkor teljes összhangban áll az önkormányzati törvény 33. §-ának második mondatával, amely szerint a polgármester az államigazgatási tevékenységért a közszolgálati szabályok szerint felelős. A polgármester ugyanis nemcsak önkormányzati, hanem államigazgatási feladatokat is ellát, és ezzel összefüggésben vonatkoznak rá azok a szabályok, amelyek az államigazgatási feladatot ellátó egyéb, nem tisztségviselő államigazgatási dolgozókra is meghatározóak.
Az alperes a per során előadta: nincs jogszabályi tilalom arra vonatkozóan, hogy a képviselő-testület működése alatt módosítsa a szervezeti és működési szabályzatát a polgármesteri tisztség ellátására. Álláspontja szerint, ha a társadalmi megbízatásként ellátott polgármesteri tisztség a választási ciklus alatt főállású munkaviszonyban ellátandó polgármesteri feladatkörré alakítható át - és ezt sem zárják ki a hatályos jogszabályok -, a folyamat fordítottan is helytálló, és a jogszabályok a főállású munkaviszony társadalmi megbízatásúvá alakítását sem tiltják a képviselő-testületnek. Annál kevésbé, mert ez már az önkormányzati jogosítványok csorbítását jelentené, a szervezeti és működési szabályzat önállóságát sértené.
A másodfokú bíróság megítélése szerint téves az alperesnek ez a következtetése. Amennyiben a képviselő-testület döntése alapján a polgármesteri tisztséget társadalmi megbízatásban látja el a polgármester, közte és a képviselő-testület között nem jön létre munkaviszony. Ha a képviselő-testület az álláspontját később felülvizsgálva, a főállású polgármesteri tisztség szükségességéről dönt, ezt csak úgy teheti meg, ha a választók által közvetlenül megválasztott polgármester vállalja a munkaviszony létrehozását, amelynek alapja a munkaszerződés. A munkaszerződést viszont a munkavállaló és a munkáltató egyező akaratnyilvánítással köti meg. A képviselő-testület egyoldalú nyilatkozattal, a szervezeti és működési szabályzat módosításával nem hozhat létre munkaviszonyt egy már megválasztott és funkcióban, tisztségben levő, társadalmi megbízatású polgármesterrel. A képviselő-testületnek azonban lehetősége van a szervezeti és működési szabályzat módosítására, ha a polgármesteri tisztség időközben megüresedett, és új választás kiírására kerül sor. Ha azonban a képviselő-testület alakuló ülésén úgy döntött, hogy a megválasztott polgármester főállású munkaviszonyban lássa el a feladatát, ez a döntés visszahat a választás időpontjára, ezzel a képviselő-testület munkáltatói oldalról megteszi a nyilatkozatát, és a polgármesternek, mint leendő munkavállalónak kell nyilatkoznia, elfogadja-e, hogy főállású polgármesterként tevékenykedjen. Amennyiben a megválasztott polgármester nem kívánja főállásban e tisztét ellátni, az önkormányzati törvényhez fűzött miniszteri indokolás szerint kerülhet sor újabb polgármester megválasztására. Amennyiben azonban a képviselő-testület és a polgármester között a munkaviszony egybehangzó nyilatkozat alapján létrejött, erre a munkaviszonyra az 1990. évi LXVII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A polgármester munkaviszonyának társadalmi megbízatásúvá történő átalakítása csak közös megegyezéssel történhet, vagyis ha a polgármester a munkaviszonyának megszüntetéséhez hozzájárul. Ez azonban közös megegyezés esetén sem jelenti a választott tisztségből történő lemondást, hanem a megegyezés értelmében a munkaviszony átalakul társadalmi megbízatássá. A kétoldalú megegyezés hiányában a képviselő-testület a polgármesteri tisztség betöltéséről csak akkor rendelkezhet önállóan, ha a polgármester munkaviszonya egyéb okok miatt, a törvény 3. §-ának (1) bekezdésében felsorolt pontok alapján a választásokat megelőzően, illetőleg az összeférhetetlenség kimondásával szűnik meg.
Nem találta megalapozottnak a másodfokú bíróság az alperesnek azt az indítványát sem, hogy az ügyet terjessze fel az Alkotmánybírósághoz. Az alkotmány és az önkormányzati törvény is a törvény keretei között biztosítja csak az önkormányzati jogok érvényesítését. A joggyakorlás és jogérvényesítés korlátlansága ellentétben áll a jogállamiság lényegével, ezért a települési önkormányzatnak mind a helyi önkormányzati, mind az államigazgatási feladatok ellátásában be kell épülnie a jogszabályi hierarchiába, döntéseit alá kell rendelnie magasabb szintű jogszabályoknak. Az adott esetben a helyi képviselő-testületi döntésnek korlátokat szabnak az Országgyűlés által e körben alkotott törvények.
A kifejtettek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét és annak indokolását okszerűen és törvényesnek találta, ezért azt az előzőekben kifejtett indokokkal kiegészítve helybenhagyta. (Veszprém Megyei Bíróság 3. Mf. 20 681/1992/10. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás