BK BH 1993/279
BK BH 1993/279
1993.05.01.
A halált okozó, közlekedés biztonsága elleni bűntettet valósítják meg a vádlottak, akik a lovas kocsit hajtó személytől a gyeplőt erőszakkal elragadva, az irányíthatatlanná vált lovas fogat megbillenése folytán olyan balesetet okoznak, amely a fogat hajtója halálos kimenetelű sérülését eredményezi [Btk. 184. § (1) bek., (2) bek. c) pont].
A városi bíróság az I. r. és a II. r. vádlott bűnösségét társtettesként elkövetett, halált okozó, közlekedés biztonsága elleni bűntettben állapította meg, és ezért az I. r. vádlottat 2 év 8 hónapi börtönbüntetésre és 3 évre a közügyektől eltiltásra; a II. r. vádlottat - mint visszaesőt - 2 év 10 hónapi börtönbüntetésre és 3 évre a közügyektől eltiltásra ítélte. Az I. r. vádlott tekintetében megállapította, hogy a korábbi büntetőügyében alkalmazott közkegyelem hatályát veszti, és elrendelte a 6 hónapi börtönbüntetés végrehajtását. A megállapított tényállás lényege a következő. Az I. r. vádlott az általános iskola 7 osztályát végezte el, majd alkalmi munkát végzett. Jelenleg is alkalmi munkából tartja el magát, melyből havonta 8 500 forint jövedelme van. Nőtlen, gyermeke, eltartásra szoruló családtagja és vagyona nincs. Büntetve volt: 1990. június 5. napján a városi bíróság lopás vétsége, garázdaság bűntette és más bűncselekmény miatt 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte, a büntetés végrehajtását 2 évre felfüggesztette, közkegyelem okából azonban a felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje megszűnt.
A II. r. vádlott az általános iskola elvégzése után munkába állt, és több munkahelyen, mint segédmunkás dolgozott. Jelenleg közhasznú munkásként dolgozik; melyből 7 000 forint a havi jövedelme. Nőtlen, élettársi kapcsolatban él. Élettársa háztartásbeli és 3 közös kiskorú gyermekük van, akikről a vádlott gondoskodik. Korábban büntetve volt szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre, melyet két évvel a jelen cselekmény elkövetése előtt kitöltött.
A vádlottak elhatározták, hogy kimennek a közeli erdőbe fát gyűjteni. A fa fuvaroztatását a sértettel akarták felvállaltatni, ezért elmentek a sértett lakására. A fuvaros sértett elvállalta a fa beszállítását a saját lovas kocsijával. Így közösen indultak el a közeli erdőbe, de előtte betértek egy házba, ahol mindannyian bort fogyasztottak, és 1 liter bort üvegben is magukkal vittek. Az erdőben a fagyűjtés közben a vádlottak, és a sértett elfogyasztotta az 1 liter bort, majd hazaindultak. Hazafelé tartva ismét bementek a borkimérésbe, és mindhárman újból bort fogyasztottak. Ezután hazaindultak a délutáni órákban.
A II. r. vádlott ekkor felvetette, hogy menjenek el a kiskocsmába. A kocsma közelében azonban a sértett meggondolta magát, és közölte a vádlottakkal, hogy ő már nem megy tovább, és vissza akarta fordítani a szekerét. Ekkor a II. r. vádlott többször odakapott a gyeplőhöz, amelyet a sértett tartott. A sértett nem engedte, hogy a II. r. vádlott a gyeplőt megszerezze, mire az I. r. vádlott is oda-odakapott a gyeplőhöz, és erőszakkal akarták megakadályozni, hogy a sértett visszafordíthassa a szekerét. Az I. r. vádlott eközben az ostort kézbe véve rávágott a lóra, amely megvadult, és emiatt, valamint a gyeplőrángatás következtében a szekér irányíthatatlanná vált. A gyorsan haladó lovas fogat a községbe érve az úttest szélén levő sóderhalomra ráhajtott, s emiatt megbillent. A bakon középen ülő sértett és a mellette két oldalról helyet foglaló vádlottak ennek következtében az úttestre estek, míg a fogat továbbhaladt.
A baleset következtében a sértett olyan súlyosan megsérült, hogy a kórházba szállítás után meghalt. Az igazságügyi orvos szakértői vélemény szerint a sértett halála a mellkas összenyomódását követő többszörös ablakos sorozat-bordatörés, mellkasi vérgyülem-képződés, traumás keringési összeomlás miatt következett be. A sérülések nagy erejű, tompa erőbehatásra jöttek létre, és oly módon keletkezhettek, hogy a sértett a lovas kocsiról leesve az alá került, és rajta a lovas kocsi keresztülhaladt. A sértett halála és a baleset között közvetlen okozati összefüggés áll fenn.
Az elsőfokú bíróság a megalapozott tényállás alapján törvénysértés nélkül vont le következtetést a vádlottak bűnösségére, és nem tévedett a cselekmény jogi minősítése kérdésében sem.
Nem értett egyet a megyei bíróság az I. r. vádlott védőjének érvelésével, mely szerint gondatlanul követték el a vádlottak az elsőfokú bíróság által a Btk. 184. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdésének c) pontja szerint minősülőként megállapított bűncselekményt, így a cselekmény az említett törvényhely (3) bekezdése szerinti vétséget valósítja meg.
A KRESZ Függelék II/a) pontja értelmében a lovas fogat is járműnek minősül, míg a Függelék III/a) pontja szerint annak hajtója járművezető. Amikor tehát a vádlottak a sértett ellen erőszakot alkalmaztak, a fogatolt jármű irányítására szolgáló gyeplőt a kezéből ki akarták tépni, akkor a jármű vezetőjét akadályozták a jármű biztonságos vezetésében. A magatartásukkal maradéktalanul kimerítették a Btk. 184. §-ának (1) bekezdésében meghatározott törvényi tényállást.
Kétségtelen tény, hogy a halálos eredmény tekintetében a vádlottakat csak gondatlanság terheli, de figyelemmel a Btk. 15. §-ában foglaltakra, a Btk. 184. §-a (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott, halált okozó, közlekedés biztonsága elleni bűntett - mint vegyes bűnösségi alakzatú bűncselekmény - megvalósult, és ezért a jogkövetkezmények szempontjából a szándékos bűncselekmények jogi sorsát osztja.
A büntetés kiszabása körében az elsőfokú bíróság feltárta a vádlottak javára és terhére figyelembe vehető bűnösségi körülményeket, és azokat súlyuk és nyomatékuk szerint értékelte. A megyei bíróság úgy ítélte meg, hogy a vádlottakkal szemben az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés eltúlzottnak egyik irányban sem tekinthető. A kiszabott büntetés arányban áll a vádlottak személyében és cselekményében rejlő társadalomra veszélyesség fokával, alkalmas és szükséges az alkalmazott büntetés, hogy a jövőben visszatartsa a vádlottakat további bűncselekmények elkövetésétől.
A vádlottakkal szemben a büntetési cél, az egyéni és általános megelőzés követelményeinek érvényre juttatása érdekében további enyhítésre nem kerülhet sor. De nem indokolt azok lényeges súlyosítása sem, figyelemmel az elkövetési módra és jellegre is.
A kifejtettek alapján a megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - a bejelentett fellebbezéseket alaptalannak találva - helybenhagyta. (Hajdú-Bihar Megyei Bír. 2. Bf. 693/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás