PK BH 1993/28
PK BH 1993/28
1993.01.01.
A közterület közös birtoklására, illetve használatára jogosult felek egymással szemben is jogosultak birtokvédelemre [Ptk. 188. § (1)-(2) bek., 189. § (2) bek., 191. § (1) bek.].
A perbeli házas ingatlan négylakásos társasház. A felperes öröklakása a földszinten van, míg az alperesé az emeleti része. Az utcában több hasonló épület van. Az épületek körüli járda kivételével a lakótömbök közötti terület állami tulajdonban maradt közterület. Az 1960-as években befejeződött építkezésből visszamaradt törmelék egy részét az épületekbe költöző lakók takarítottak el. A helyi tanács rózsatöveket bocsátott a rendelkezésükre, így a lakók - közöttük a felperes is - a közterületen kisebb virágoskertet létesítettek.
A felperes 1990. év tavaszán birtokháborítás megszüntetése iránti kérelemmel fordult a Bajai Városi Tanács V. B. hatósági osztályához. Kérelmében azt állította: az alperes tönkretette a hozzávetőleg 24 éve gondozott virágoskertjét az által, hogy ott helyezte el a karambolozott személygépkocsiját. Az államigazgatási szerv, határozatával elutasította a felperes kérelmét arra alapítottan, hogy a helyszíni szemle során a virágoskert jelleg már nem volt észlelhető; de hivatkozott arra is, hogy a közös használatú udvaron úgy helyezte el az alperes a roncsautót, hogy azzal a közlekedést nem zavarja.
A felperes a keresetében az említett határozat megváltoztatását kérte akként, hogy kötelezze a bíróság az alperest a roncsautó eltávolítására, és a birtokháborító magatartástól tiltsa el.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság a birtokháborítás tárgyában hozott államigazgatási határozatot megváltoztatta, és kötelezte az alperest, hogy három nap alatt helyezze át máshová a személygépkocsiját, hagyja szabadon a felperes lépcsőfeljárójának a garázsok felé eső külső szélétől ugyancsak a garázsok felé eső négy méter hosszúságú területsávot, és a további birtokháborítástól eltiltotta. Az elsőfokú bíróság a beszerzett bizonyítékok mérlegelésére alapítottan tényként állapította meg, hogy a felperes által több mint 20 éven keresztül háborítatlanul használt és gondozott virágoskert „elplanírozásával” az alperes birtokháborítást követett el. Az ott elhelyezett gépkocsiját máshol is tárolhatja, másrészt a felperest is megilleti a közterület használata. Döntését a Ptk. 188. és 192. §-ában foglaltakra alapította.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A perben beszerzett bizonyítékok alapján azt helyesen állapította meg mindkét fokú bíróság, hogy a perbeli közterületből a felperes évtizedeken át - háborítatlanul - virágoskertként használt egy földrészletet. Ezt a tényleges birtokállapotot a közterület jogszerű kezelője nem kifogásolta, sőt a használati mód kialakítását ö is elősegítette, amikor rózsatöveket bocsátott a közterület parkosítása végett a lakók, így a felperes rendelkezésére. Az illetékes közterület-felügyelet 1986. június 30-i iratában foglaltak is alkalmasak a felperes birtoklásának megerősítésére. Eszerint ugyanis a lakóépületek közötti - a két gépkocsi közlekedését biztosító út kialakítása után még fennmaradó - területet az érdekelt lakók egyenlő arányban használhatják, annak meghagyásával, hogy a terület megosztását egymás között békés módon rendezzék.
A Ptk. 188. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják (tilos önhatalom), birtokvédelem illeti meg. A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg [Ptk. 188. § (2) bek.]. A közös birtokosok - egymás közötti viszonyuk alapján - egymással szemben is jogosultak a birtokvédelemre [Ptk. 189. § (2) bek.]. Akit a birtokától megfosztanak vagy a birtoklásában zavarnak, kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését [Ptk. 191. § (1) bek.].
A hivatkozott jogszabályi rendelkezések megfelelő alkalmazásával jutott mindkét fokú bíróság arra a következtetésre: a perbeli közterület közös birtoklására, illetve használatára jogosult felek egymás közötti viszonyában is megállapítható, hogy az alperes önkényesen változtatta meg a felperesi birtokos sérelmére a több mint két évtizeden át kialakult birtokállapotot; ezért azzal a magatartásával, hogy a korábban virágoskertként hasznosított földrészleten helyezte el a megrongált személygépkocsiját, birtokháborítást követett el.
Tévedett azonban mindkét fokú bíróság, amikor az alperest - a gépkocsi eltávolítására való kötelezés mellett - arra is kötelezte, hogy hagyjon szabadon a felperes lépcsőfeljárójának a garázsok felé eső külső szélétől ugyancsak a garázsok felé eső négy méter hosszúságú területsávot. A perben eddig rendelkezésre álló adatok alapján ugyanis nem állapítható meg annak a földrészletnek az egyértelműen körülhatárolható helye, ahol korábban a felperes által gondozott virágoskert volt. Nincs adat arra vonatkozóan sem, hogy a négy méter hosszúságú, de meg nem jelölt szélességű földrészletnek a felperes általi kizárólagos birtokbavétele - miután a jogerős ítélet indokolása szerint, egy darabka rész a felperest is megilleti, teljesen mindegy, hogy ez virágoskert vagy parkolás céljából használja” - nem sérti-e a perbeli közterület közös használatára ugyancsak igényt tartó lakók érdekét. Ez a körülmény azért sem érdektelen, mert a szomszédos társasházban lakó, magát érdekeltnek tekintő Cs. Zs. a fellebbezési eljárásban előterjesztett beadványában részletes indokát adta annak, miért tartja sérelmesnek az elsőfokú bíróság ítéletét a négyméteres terület kijelölése miatt.
A peres felek és a többi közös használó érdekét is szem előtt tartó megalapozott döntés meghozatala végett a Legfelsőbb Bíróság - a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján - a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, egyben az elsőfokú bíróságot utasította új eljárásra és új határozat hozatalára.
Az előzőekben kifejtettekből következően a megismételt eljárásban is azt kell irányadónak tekinteni, hogy az alperes a felperes gondozásában volt virágoskertet önkényesen, tehát birtokháborító módon szüntette meg, és vette birtokba annak területét gépkocsija elhelyezése céljából. Kizárólag abban az esetben mellőzhető az ilyen módon megváltoztatott birtokállapot helyreállítása, ha az alperes bizonyítani tudja, hogy a körülményekben olyan lényeges változás következett be, amely indokolttá teszi az évtizedek során kialakult háborítatlan használati rend megváltoztatását, mások érdeksérelme nélkül. Nem zárható el annak lehetőségétől sem, hogy a közterület kezelőjétől szerezzen be személyére szóló közterület-használati engedélyt. (P. törv. I. 20 425/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás