BK BH 1993/281
BK BH 1993/281
1993.05.01.
A nemi erkölcs elleni bűncselekmények elbírálása során a sértett könnyelmű, meggondolatlan magatartását — mint közreható tényezőt — általában enyhítő körülményként kell figyelembe venni [Btk. 83. §, 197. § (1) bek., 12. sz. Irányelv B/3. pont].
A katonai tanács a honvéd vádlottat erőszakos közösülés bűntette miatt 4 év 6 hónapi börtönbüntetésre és 4 évre a közügyektől eltiltásra ítélte. A tényállás szerint a vádlott sorkatonai szolgálatának teljesítése során a zárt katonai objektum területére hívta a 17 éves sértettet és barátnőjét azzal az indokkal, hogy velük elbeszélgetnek. A vádlott és a katonatársa hívására a két leány az intézet területére a kapu melletti magas téglakerítésen át bemászott, amelyben a szolgálatot teljesítő őrkatonák is segítettek nekik. Ezt követően a vádlott és a társa kezdeményezésére a sértett és barátnője az ablakon keresztül a sorkatonák legénységi körletébe is bemásztak, majd annak előterében maradtak, ahol bort fogyasztottak, és beszélgettek.
A beszélgetés során a sértett barátnője és H. M. honvéd a szomszédos hálókörletbe mentek, míg a vádlott a legénységi körlet előterében a sértettel tovább beszélgetett. Eközben a vádlott felszólította a sértettet, hogy adjon neki egy csókot. A vádlott kezdeményezésének a sértett nem tett eleget, mire a vádlott felhívta, hogy menjen be a zuhanyozóba, és ott vetkőzzék le. A sértett a felszólításra bement a hálókörlethez tartozó zuhanyozóba, ahová a vádlott is követte, majd ismét felszólította a sértettet, hogy vetkőzzék le. Ennek a sértett nem tett eleget, mire a vádlott a zuhanyozót elhagyta, és az őrhelyen őrszolgálati feladatot ellátó K. J. honvédhez ment, akitől elkérte a géppisztolyát. K. J. honvéd a fegyverből kivette a tárat, a fegyvert ürítette, majd azt átadta a vádlottnak. A vádlott a géppisztollyal visszatért a zuhanyozóba, mintegy másfél méter távolságra megállt a sértettel szemben, a fegyvert ráfogta, és ismételten felszólította, hogy vetkőzzék le. A sértett a felszólításra kijelentette, hogy nem hajlandó levetkőzni. A vádlott ezt követően a géppisztollyal csőre töltést hajtott végre, miközben a fegyvert továbbra is a sértett felé tartotta, aki a fentiekből arra következtetett, hogy a fegyverben lőszer van, és a fegyvert a vádlott használni is fogja. A sértett a vádlott magatartását látva sírni kezdett, a vádlott ezután ismételten és nyomatékosan felszólította, hogy vetkőzzék le.
Amikor a vádlott a sértett kérésének eleget téve a zuhanyozót elhagyta, a sértett a zuhanyozó felső ablakán keresztül az épületből az udvarra kimászott, és odament az őrhelyen szolgálatot teljesítő és K. J. felállított őrrel beszélgető D. Cs. honvédhez, akitől sírva segítséget kért. Arra azonban a sértettnek már nem volt ideje, hogy a segítségkérés okát elmondja, mert időközben a vádlott az ekkor még mindig nála levő fegyverrel a körlet ablakán kimászott, a fegyvert a sértettre fogta, és felszólította, hogy másszon vissza az épületbe. A sértett a vádlott felszólításának eleget tett, az ablakon keresztül a legénységi körlet előterébe mászott, majd onnan a legénységi hálókörletbe futott, ahol H. M. honvéd és barátnője tartózkodott. A vádlott a fegyvert a legénységi körlet előterében levő asztalra tette, majd követte a sértettet a hálókörletbe, ahol a sértett karját erőteljesen megfogva felszólította, hogy menjen vissza a zuhanyozóba. Miután a sértett tartott attól, hogy ellenkezés esetén a vádlott beváltja fenyegetését, és használni fogja a géppisztolyt, visszament a zuhanyozó előterébe. A vádlott a fegyvert ismét magához véve követte a sértettet, és ismét felszólította, hogy vetkőzzék le. A sértett a fenyegetések hatására meztelenre vetkőzött, mialatt a vádlott mindvégig jelen volt, és a fegyvert a sértett irányába tartotta. Miután a sértett levetkőzött, a vádlott a legénységi körlet előterének ablakán át a géppisztolyt visszaadta K. J. honvédnak, majd visszatért a zuhanyozóba, ahol a sértett várakozott. Ezután a vádlott közösült a sértettel.
A Legfelsőbb Bíróság - a vádlott és védője által enyhítésért bejelentett fellebbezés alapján felülbírálva az ítéletet - megállapította, hogy az elsőfokú bíróság általában helyesen ismerte fel és vette számba a büntetés kiszabása körében irányadó körülményeket, és azokat figyelembe véve törvényesen szabta ki a szabadságvesztés főbüntetést, mert az elkövetett cselekmény tárgyi súlyával és a vádlott alanyi bűnösségének fokával a végrehajtandó szabadságvesztés főbüntetés állt arányban. Helyesen következtetett az elsőfokú bíróság arra is, hogy a cselekmény jellege folytán a vádlott a közügyekben részvételre méltatlan, és ezért mellékbüntetésül azok gyakorlásától meghatározott időre eltiltotta.
A bűnösségi körülmények körében azonban tévedett, amikor rögzítette, hogy a sértett részéről "semmiféle közrehatás nem állapítható meg". A 17 éves sértett a késő esti órákban, önként - akkor még minden kényszertől és fenyegetéstől mentesen - vállalkozott arra, hogy a kerítésen átmászva a laktanya területére, azon belül pedig a sorállományú katonák hálókörletébe bemenjen. A rendelkezésre álló bizonyíték szerint a sértett számára az a környék, ahol a laktanya van, ismeretlen volt, a sértett attól igen távol lakott, ezen a környéken korábban soha nem járt. Jóllehet a bemászásra a vádlott és társa hívása indította, mégis az a tény, hogy a korának megfelelő fejlettségű fiatalkorú leány késő este a kizárólag férfiak elhelyezésére szolgáló katonai helyiségbe bement, meggondolatlan, könnyelmű viselkedés volt. Ezáltal egy olyan helyzet kialakulásához járult hozzá, amelyben a vádlott akadálytalanul érvényesíthette akaratát vele szemben, és a nemi szabadságát sértő cselekményt követett el.
A Legfelsőbb Bíróság 12. számú Irányelvében foglaltak szerint a sértett viselkedése és magatartása a nemi erkölcs elleni bűncselekményeknél jelentős bűnösségi körülmény. A fentiekből kitűnően a sértett viselkedése - bár nem kihívó, de - könnyelmű volt, ezért azt - mint sértetti közrehatást - indokolt volt megállapítani. A büntetéskiszabás körében irányadó körülményeket ezért a Legfelsőbb Bíróság annak megállapításával egészíti ki, hogy a sértett meggondolatlan magatartásával közrehatott a cselekmény megvalósulásában, és ez enyhítő körülmény. Ez utóbbi enyhítő körülmény figyelembevétele mellett az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés mértéke eltúlzott, ezért annak az enyhítése indokolt. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés főbüntetést 3 évi börtönbüntetésre enyhítette. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a törvényi büntetési tétel keretei között ebben a mértékben meghatározott szabadságvesztés elegendő, de szükséges is ahhoz, hogy mind másokat, mind a vádlottat hasonló jövőbeni cselekmény elkövetésétől eredményesen visszatartsa.
A szabadságvesztés enyhítésével egyidejűleg a közügyektől eltiltás mellékbüntetést is 3 évre mérsékelni kellett, mivel e mellékbüntetés mértéke általában a főbüntetés tartamához igazodik.
Ugyanakkor rámutat a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy nem alapos az a védői érvelés, mely szerint nem értékelhető külön súlyosító körülményként az a tény, hogy a vádlott lőfegyvert fogott a sértettre, mert ez a fenyegetés fogalmába tartozik, és a bűncselekmény tényállási eleme, ezért a büntetéskiszabás körében külön nem figyelembe vehető. Ez az álláspont téves. A sértett akaratának megtöréséhez szükséges fenyegetés számos módon valósítható meg, és a komoly félelem keltésének nem szükségszerű eszköze az emberi élet kioltására alkalmas lőfegyver. A Legfelsőbb Bíróság 12. sz. Irányelvének a tárgyi jellegű bűnösségi körülményekkel foglalkozó része [B/2/b) pont] tartalmazza, hogy "a bűncselekmény eszközének veszélyessége jelentős mértékű bűnösségi körülmény", a cselekmény társadalomra veszélyességét ugyanis fokozza a konkrét bűncselekmény létrejötténél használt eszköz különös veszélyessége. A vádlott különösen veszélyes lőfegyvert használt a sértettel szemben, és ez a magatartásának tárgyi súlyát növeli, annak külön súlyosító körülményként értékelése tehát törvényes volt. (Legf. Bír. Bf. V. 2160/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás