• Tartalom

BK BH 1993/286

BK BH 1993/286

1993.05.01.
A tárgyaláson ismételten meg nem jelent szakértővel szemben rendbírság kiszabásának abban az esetben is helye van, ha a bíróság a távolmaradás előzetes kimentését nem találta alapos okból történtnek; annak elbírálása, hogy a szakértőnek a tárgyalásról való távolmaradása alapos okból történt-e, nem a szakértő, hanem a bíróság megítélésére tartozik [Be. 113. § (1) bek. c) pont].
A megyei bíróság az előtte folyamatban levő bűnügyben az 1992. június 25. napján megtartott tárgyalásra megidézte az ügyben írásban szakértői véleményt adó villamossági szakértőt. A szakértő az 1992. június 27. napján keltezett beadványában előadta, hogy a tárgyaláson hivatali elfoglaltsága miatt nem tud részt venni, és az írásban rögzített szakvéleményen túl az ügyről mást nem tud előadni.
A bíróság az 1992. szeptember 3. napjára kitűzött tárgyalásra ismételten megidézte a szakértőt, aki az 1992. augusztus 26. napján kelt és a bírósághoz 1992. augusztus 31. napján érkezett beadványában - utalva a korábbi beadványára - ismételten azt adta elő, hogy a tárgyaláson hivatali elfoglaltsága miatt nem tud megjelenni.
Az iratok között fellelhető hivatalos feljegyzés tanúsága szerint az ügyet tárgyaló tanács elnöke távbeszélőn érintkezésbe lépett a szakértővel, akivel közölte, hogy a bíróság nem tud eltekinteni a meghallgatásától. A szakértő közölte, hogy ennek ellenére nem fog megjelenni a tárgyaláson, mivel neki munkahelye van, és fenntartja írásbeli szakvéleményét. A bíróság az 1992. szeptember 2. napján, telefaxon is közölte a szakértővel, hogy nem tud eltekinteni a személyes megjelenésétől. A szakértő ennek ellenére nem jelent meg az 1992. szeptember 3. napjára kitűzött tárgyaláson.
A megyei bíróság az 1992. szeptember 3. napján, a tárgyaláson meghozott végzéssel ezért a szakértőt 5000 forint rendbírsággal sújtotta.
A végzés ellen a szakértő jelentett be fellebbezést azzal az indokkal, hogy távolmaradásait előzetesen kimentette. A legfőbb ügyész a végzés helybenhagyását indítványozta.
A fellebbezés nem alapos.
Nem kétséges, hogy már a nyomozás során a szakértő ilyen minőségében írásbeli szakvéleményt is nyilvánított, de az 1992. szeptember 3. napjára kitűzött tárgyaláson szabályszerű idézésre nem jelent meg. Távolmaradásával kapcsolatban ugyan beadványt juttatott el a bírósághoz, de távolmaradását ezzel előzetesen alapos okkal nem mentette ki [Be. 113. § (1) bek.], mivel a beadványban előadottak nem tekinthetők annak. A bíróságnak telefonon és telefaxon tett közlése alapján a szakértőnek arról is tudomása volt, hogy a bíróság az előzetes kimentését nem fogadta el, azt nem tekintette alapos okból történő kimentésnek. Az elsőfokú bíróságnak ez az álláspontja helyes, mivel önmagában a munkavégzés nem tekinthető a távolmaradás alapos okának (mivel az a bíróság által igazolt távollét), azt pedig a bíróság és nem a szakértő jogosult mérlegelni, hogy a szakértő tárgyalási meghallgatása szükséges-e. (Legf. Bír. Bf. III. 1839/1992. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére