304/B/1993. AB határozat
304/B/1993. AB határozat*
2003.11.30.
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság a Magyar Köztársaság fegyveres erői szolgálati szabályzatának kiadásáról szóló 6/1987. (X. 15.) HM rendelet mellékletében kiadott Szolgálati Szabályzat 695. pontja, a 795. pontja, a 797. pont első mondata, a 820–822. pontjai, a 828. pont a) alpontból a „szabálysértés” szó, valamint a 830. pont második bekezdéséből a „szabálysértések” szó alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény 27. §-át megelőző címből az „és a katonákra” szövegrész, valamint a 28. § alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.
3. Az Alkotmánybíróság a Magyar Köztársaság fegyveres erői szolgálati szabályzatának kiadásáról szóló 6/1987. (X. 15.) HM rendelet mellékletében kiadott Szolgálati Szabályzat 659. pont második bekezdéséből „A szabálysértés a szabálysértésekről szóló törvényben,” szövegrész, a 671. pontból az „illetve szabálysértés” szövegrész, a 701. pont, a 711. pont, a 714. pont d) alpont, a 719–720. pontok, a 756. pont b) alpont, a 770. pont első mondatából a „szabálysértés” szó, a 771. pont, a 792. pont harmadik mondata, a 794–795. pontok, a 797. pont második-ötödik mondata, a 810. pont első gondolatjeles bekezdéséből a „nem szabálysértés” szövegrész, a 818–819. pontok, valamint a 823. pont alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.
Indokolás
1. Az indítványozó a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény (a továbbiakban: az 1968. évi Sztv.) 28. § (1) bekezdésének azt a rendelkezését támadta, amely szerint a katona által a szolgálati viszony alatt elkövetett szabálysértést fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni. Álláspontja szerint a szankciórendszer különbözősége folytán a katona a szabálysértést polgári személyként elkövetőhöz képest előnyösebb vagy hátrányosabb helyzetbe kerülhet, ami ellentétes az Alkotmánynak a jogegyenlőség elvét általánosságban megfogalmazó 70/A. §-ával, és a bíróság (törvény) előtti egyenlőséget megfogalmazó 57. § (1) bekezdésével.
Álláspontjának megfelelően az indítványozó támadta az 1968. évi Sztv. 27. §-át megelőző cím „és a katonákra” szövegrészét, a 28. §-át, valamint a Magyar Köztársaság fegyveres erői szolgálati szabályzatának kiadásáról szóló 6/1987. (X. 15.) HM rendelet mellékletében kiadott Szolgálati Szabályzatnak (a továbbiakban: Szolgálati Szabályzat) azokat – a rendelkező részben felsorolt – pontjait, amelyek a katona által elkövetett szabálysértés fegyelmi jogkörben való elbírálására, illetve arra is vonatkoznak.
2. Az indítvány benyújtását követően a szabályozás többször módosult. Az 1968. évi Sztv.-t a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 168. §-a hatályon kívül helyezte. A Szolgálati Szabályzat vitatott pontjainak többségét, így a 659. pontját, a 671. pontját, a 701. pontját, a 711. pontját, a 714. pontját, a 719–720. pontjait, a 756. pontját, a 770–771. pontjait, a 792. pontját, a 794. pontját, a 797. pont második-hatodik mondatát, a 810. pontját, a 818–819. pontjait, valamint a 823. pontját a Magyar Köztársaság fegyveres erői Szolgálati Szabályzatának módosításáról és kiegészítéséről szóló 22/1997. (X. 3.) HM rendelet (a továbbiakban: HMr.) 285. §-a helyezte hatályon kívül. A Szolgálati Szabályzat 695. pontja a HMr. 152. §-ával, a 795. pontja a HMr. 160. §-ával, a 820. pontja a HMr. 285. §-ával, a 828. pont a) alpontja pedig az 5/1993. (VII. 2.) HM rendelet 6. §-ával megállapított szöveggel van hatályban. Módosítás nélkül hatályban maradt a Szolgálati Szabályzat 797. pontjának első mondata, a 821–822. pontja, valamint a 830. pont második bekezdése.
Az Sztv. fenntartotta a szabálysértés fegyelmi jogkörben elbírálásának intézményét. A törvény 30. § (1) bekezdése szerint a fegyveres szervek (honvédség, határőrség, rendőrség, polgári védelem, vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok) hivatásos állományú tagja, továbbá a sorkatonai szolgálatot teljesítő által a szolgálati viszony tartama alatt a szolgálati helyen, illetőleg a szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértést fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni. Ha a szolgálati viszony a szabálysértés elbírálása előtt megszűnt, a szabálysértést a szabálysértési hatóság bírálja el.
A jogintézmény továbbélésére, illetve a Szolgálati Szabályzat támadott rendelkezéseinek részbeni módosulására tekintettel az Alkotmánybíróság az Sztv. hatálybalépését követően felhívta az indítványozót, hogy az alkotmányossági vizsgálat pontos tárgyának megállapítása érdekében nyilatkozzon, indítványát fenntartja-e az új jogszabályi rendelkezések tekintetében is. Az indítványozó a többszöri megkeresésre sem válaszolt.
Az Alkotmánybíróság – főszabályként – csak hatályban lévő jogszabály, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányosságát vizsgálja. Ez alól kivétel, ha az eljárás az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 38. § alapján bírói kezdeményezés, vagy a 48. § alapján alkotmányjogi panasz tárgyában folyik. Mivel az indítvány nem tartozik ezek körébe, az Alkotmánybíróság a hatályon kívül helyezett rendelkezések tekintetében az eljárást – az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. számú határozat 31. § a) pontja alapján (ABK 2003. október) – megszüntette.
3. A Szolgálati Szabályzat hatályban lévő rendelkezései tekintetében az indítvány nem megalapozott.
3.1. Az Alkotmánynak az indítványban megjelölt rendelkezései a következők:
„57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el.”
„70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.
(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.
(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.”
3.2. A Szolgálati Szabályzat hatályban lévő rendelkezései a következők:
„695. A katonára a Hszt. XII. és a Hkt. VIII. fejezetében meghatározott fenyítések szabhatók ki.”
„795. A pénzbírságot általában egy összegben, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell befizetni. Ha a pénzbírság fizetésére kötelezett katona a kiszabott összeget nem fizeti meg, azt az illetményéből le kell vonni.
A fenyített kérelmére az illetékes parancsnok a fenyítést kiszabó határozatában vagy a végrehajtás során engedélyezheti a pénzbírság összegének legfeljebb 12 havi egyenlő részletben történő megfizetését.”
„797. A pénzbírságként befolyt összeget állami bevételként kell kezelni és a levonások átutalásának általános rendje szerint kell átutalni.”
„820. Az elöljáró a szabálysértést a fegyelmi eljárás szabályai szerint vizsgálja ki, illetőleg bírálja el. Ha a szabálysértési hatóság, ügyészség vagy bíróság az ügy áttételéről hozott határozatában a szabálysértés tényét, körülményeit és abban a katona felelősségét is megállapította, a fenyítést a katona meghallgatása után további vizsgálat nélkül kell kiszabni.
821. A szabálysértési hatóság megállapításai abban a kérdésben, hogy a feljelentett cselekmény szabálysértés, és azt katona vagy katona is elkövette, az illetékes parancsnokra nézve irányadóak.
A jogszabályban meghatározott dolog elkobzásáról, illetve az elkobzás alá eső érték megfizetéséről a katona által elkövetett szabálysértés esetén is a szabálysértési hatóság rendelkezik. Ha a szabálysértést a parancsnok állapította meg, a dolgok elkobzásának, illetve az elkobzás alá eső érték megfizetésének elrendelése céljából a szabálysértési hatóságot kell megkeresni.
Ha a katona a szabálysértési hatóság határozatának jogerőre emelkedését követően kérte annak felügyeleti szervénél a határozat felülvizsgálatát vagy az ügyészségnél óvás iránti kérelmet terjesztett elő, annak elbírálásáig az illetékes parancsnok az eljárást felfüggesztheti. A felülvizsgálati és az óvás iránti kérelem benyújtásának tényét igazolni kell.
822. Ha a szabálysértés a katona szolgálati viszonyának megszűnése után jut a parancsnok tudomására – és az még nem évült el – , az ügyet át kell tenni az illetékes szabálysértési hatósághoz.”
„830. [...]
A fegyelemsértések, szabálysértések és bűncselekmények megelőzése érdekében összefüggéseiben kell vizsgálni a jogsértő magatartások közvetlen és közvetett okait, az azokat elősegítő feltételeket, körülményeket és indítékokat. A fegyelmi ügyek általánosításra alkalmas tapasztalatait és következtetéseit hasznosítani kell a parancsnoki tevékenység során.”
A Szolgálati Szabályzat e rendelkezései a szabálysértés fegyelmi jogkörben történő elbírálásához kapcsolódó olyan végrehajtási szintű szabályok, amelyek önmagukban nincsenek az alkotmányosság szempontjából értékelhető összefüggésben sem az Alkotmány 57. § (1) bekezdésével, sem pedig a 70/A. § (1) bekezdésével. Ezért az Alkotmánybíróság e rendelkezésekre vonatkozó indítványi részeket elutasította.
Budapest, 2003. november 3.
Dr. Holló András s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k., Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó s. k., Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k., Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k., Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás