989/B/1993. AB határozat
989/B/1993. AB határozat*
2001.06.01.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló indítványok alapján meghozta az alábbi
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 171/2000. (X. 13.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése, 3. számú melléklete 4. §-a, 5. § (1) bekezdése, 6. § (4) bekezdése, 8. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasítja.
Indokolás
I.
Az első indítvány a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjkalkulációjának és eredményelszámolásának rendjéről, valamint az 1992. július 1-jétől 1992. december 31-ig terjedő időszakra érvényes díjszabásról és a biztosítási díjról szóló 17/1992. (VI. 10.) PM rendeletnek (a továbbiakban: R.) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás 1993. január 1-jétől 1993. december 31-ig terjedő időszakra érvényes díjszabásáról és a biztonsági díjról szóló 29/1992. (XII. 15.) PM rendelettel módosított 3. §-át és a „bonus-malus” rendszerről szóló mellékletnek az osztályba sorolási rendszerre, valamint a díjra vonatkozó fejezetét támadta. Az indítványozó szerint ez a szabályozás lehetővé teszi, hogy a biztosítók büntessék a károkozót, sérti az egységes elbírálás követelményét, továbbá a törvények végrehajtását nem a Kormány, hanem egy miniszter végzi. Ennek következtében a támadott szabályokat ellentétesnek tartja az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjával és 45. § (1) bekezdésével.
Egy másik indítvány szintén az R. „bonus-malus” rendszerről szóló mellékletét támadta. Az egyik indítványozó diszkriminatívnak tekinti az R. szövegének azt az értelmezését, amelynek alapján a biztosítók gépkocsi eladása és újabb gépkocsi vétele esetén alapbesorolást alkalmaznak akkor, ha az új felelősségbiztosítási szerződés olyan időpontban jön létre, amikor az eladásra kerülő gépkocsira vonatkozó biztosítási szerződés még fennáll. Álláspontja szerint diszkriminációt alkalmaznak azokkal a gépkocsivezetőkkel szemben, akik nem okoznak kárt, szerzett jogaikat megvonják, megsértik a jogbiztonságot. Mindennek alapján az indítványozó úgy látja, hogy a gyakorlat ellentétes az Alkotmány 70/A. §-ának (1) és (3) bekezdésével.
Az R. ismételt módosításai során 1997-ben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás 1998. január 1-jétől 1998. december 31-ig terjedő időszakra érvényes alapdíjairól szóló 32/1997. (XI. 5.) PM rendelet 2. §-a lehetővé tette, hogy a biztosítók eltérjenek az egységesen meghatározott biztosítási díjaktól. Az eltérés lehetséges szempontjait e rendelet 2. számú melléklete felsorolta. Egy további indítvány a mindenkire kötelezően előírt biztosítási kötelezettség mellett alkotmánysértőnek tekinti azt, hogy a biztosítók eltérő feltételeket alkalmazhatnak. Az indítványozó szerint ez a szabályozás ellentétes az Alkotmány 16. §-ának (1) bekezdésével, 66. §-ának (1) bekezdésével, valamint 70/A. §-ának (1) bekezdésével.
Az Alkotmánybíróság az ügyeket egyesítette és egy eljárásban bírálta el.
Az indítványok által támadott rendelkezések már nincsenek hatályban, de az indítványok elbírálásának idején hatályos rendelkezések tartalmilag megfelelnek azoknak. Az Alkotmánybíróság az eljárást a hatályos szabályok tekintetében folytatta le.
II.
Az indítványok az Alkotmány alábbi rendelkezéseire hivatkoztak:
„16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit.”
„35. § (1) A Kormány
...
b) biztosítja a törvények végrehajtását;”
„45. § (1) A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok gyakorolják.”
„66. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a férfiak és a nők egyenjogúságát minden polgári és politikai, valamint gazdasági, szociális és kulturális jog tekintetében.”
„70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.
...
(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.”
Az indítványok által támadott, az elbírálás idején hatályos szabályok a gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 171/2000. (X. 13.) Korm. rendelet alábbi rendelkezései:
„12. § (1) A biztosítók kötelesek a következő évi díjaikat a 2. számú mellékletben foglalt gépjármű kategóriánként, díjosztályonként és a 3. számú mellékletben meghatározott bonus-malus kategóriák szerinti besorolással megállapítani. Az egyes díjosztályokban, illetve bonus-malus kategóriákon belül a biztosítónak lehetősége van differenciált díjak alkalmazására.”
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás bonus-malus rendszere
4. § Az egyedi szerződéssel rendelkező, a 3. § szerinti járműkategóriák esetén a rendszer egy alap, 10 bonus és 4 malus osztályból áll.
5. § (1) A bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok a szerződéskötő személyéhez fűződnek az érintett szerződés vonatkozásában, függetlenül attól, hogy a szerződéskötő gépjárművét ki vezette.
6. § ...
(4) Ha egy szerződő a már meglévő gépjárművére érvényes szerződés mellé egy másik, azonos járműkategóriába tartozó gépjárműre is szerződést köt, akkor az új szerződést A0-ba kell sorolni. ...
8. § ...
(4) Személygépkocsik és motorkerékpárok esetében egy figyelembe vett kár esetén két fokozatot, két figyelembe vett kár esetén négy fokozatot, három figyelembe vett kár esetén hat fokozatot romlik a szerződő bonus-malus besorolása a tárgyévihez képest. Ha a szerződő négy figyelembe vett kárt okozott, akkor az M 4-es bonus-malus osztályba kerül.”
III.
Az indítványok nem megalapozottak.
Az Alkotmánybíróság már 1991-ben elbírált olyan indítványokat, amelyek a gépjármű-felelősségbiztosítás szabályozásának alkotmányellenességére hivatkoztak. Az akkor előterjesztett indítványok tartalma nem egyezett meg ugyan a jelen eljárásban vizsgált indítványokéval, ennek ellenére a 43/1991. (VII. 12.) AB határozat (ABH 1991. 201.; a továbbiakban: Abh.) több megállapítása a jelen eljárásban is irányadó.
Már az Abh. kifejtette, hogy a felelősségbiztosítás polgári jogi szerződéses viszonyt jelent a felek között. A szerződéskötési kötelezettség ténye, továbbá a szerződéses viszonyra vonatkozó egyes szabályok kötelező természete ellenére a felelősségbiztosításra is általában a szerződéses szabadság jellemző. Esetenkénti vizsgálat döntheti el, hogy a szerződéses szabadságot korlátozó egyes szabályok alkotmányellenesek-e (ABH 1991. 203.). A szerződéses viszony természetével és a szerződési szabadsággal áll összefüggésben a biztosítási díj differenciált meghatározása. A biztosító felelősségbiztosítás alapján fennálló kockázatát számos tényező befolyásolja és a biztosítók üzleti mérlegelési körébe tartozik, hogy az egyes kockázati elemeknek mekkora jelentőséget tulajdonítanak, mennyiben veszik figyelembe ezeket a díj összegénél. Az Abh. kimondta, hogy az Alkotmánybíróság hatáskörén kívül esik annak vizsgálata, igazságos-e a díjszabás feltételrendszere (ABH 1991. 205.).
Az Abh. rámutatott arra, hogy az Alkotmány 66. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szabály és a felelősségbiztosítás egyes részletszabályai nem hozhatók összefüggésbe (ABH 1991. 205.).
Az Alkotmánybíróság működésének kezdete óta érvényesül az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében megfogalmazott diszkrimináció tilalmának az az értelmezése, amely szerint nem minden megkülönböztetés tilos, hanem csak az olyan különbségtétel, amely azt jelenti, hogy nem kezelnek mindenkit egyenlő méltóságú személyként, egyeseket nem azonos tisztelettel és körültekintéssel vesznek figyelembe a jogosultságok és kedvezmények elosztásánál [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990. 46., 48.]. A jelen esetben nem állapítható meg ilyen sérelem.
Az Alkotmánynak az indítványokban hivatkozott 16. §-a, 35. §-a (1) bekezdésének b) pontja és 45. §-ának (1) bekezdése a támadott szabályokkal nincs összefüggésben.
A fentiek alapján az Alkotmánybíróság az indítványokat elutasította.
Budapest, 2001. június 20.
Dr. Bagi István s. k., Dr. Czúcz Ottó s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
előadó alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás