BK BH 1993/336
BK BH 1993/336
1993.06.01.
Végszükségben cselekszik, aki a súlyos sérüléssel járó és azonnali műtét elvégzését igénylő, balesetet szenvedett hozzátartozóját — más lehetőség hiányában — a járművét szeszes italtól befolyásolt állapotban vezetve kórházba szállítja [Btk. 30. § (1) bek., 18. § (1) bek.]
A városi bíróság a vádlottat az ellene ittas járművezetés vétsége miatt emelt vád alól büntethetőséget kizáró okból - mert végszükségben cselekedett - felmentette.
A megállapított tényállás lényege szerint a vádlott húsvét hétfőn a feleségével és a gyermekeivel a községben tartózkodott, a felesége szüleinél. A vádlott és családja személygépkocsival érkeztek, és másnap szándékoztak a lakásukra visszautazni.
A vádlott a nap folyamán több alkalommal is fogyasztott szeszes italt abban a tudatban, hogy ezen a napon nem kell gépjárművet vezetnie. Este 22 óra körüli időben a vádlott apósa a háza udvarán balesetet szenvedett, egy rossz lépés következtében kifordult a jobb bokája, elesett, és nem tudott talpra állni. A családtagok a házba bevitték őt, de a sérült orvosi ellátása vált szükségessé.
A vádlottnak tudomása volt arról, hogy a községben nincs orvosi ügyelet, és körzeti rendőr sincs a faluban, ezért a postánál lévő nyilvános telefonhoz ment, hogy segítséget kérjen, a telefon azonban nem működött. Ezt követően a vádlott elment a sógorához, akinek volt vezetői engedélye, de ő nem vállalta a gépjárművezetést, mivel korábban már fogyasztott szeszes italt.
A vádlott apósának ez idő alatt egyre nagyobb fájdalmai lettek. A vádlott nem ismert más vezetői engedéllyel rendelkező személyt, továbbá tudta, hogy a családból sem a feleségének, sem az anyósának nincs vezetői engedélye, az apósa pedig a balesete miatt nem vezethet. Ilyen körülmények között a vádlott rászánta magát, hogy saját gépkocsijával a sérült apósát orvosi ellátás céljából a városi kórházba szállítja, annak ellenére, hogy korábban szeszes italt fogyasztott.
A vádlott éjfél körüli időben személygépkocsijával - a gépkocsiban utasként apósát és anyósát szállítva - a községből a kórházba közlekedett. Eközben a rendőrjárőr igazoltatta, majd ittasságát észlelve vérvételre előállította. A vádlott vérében a közlekedés időpontjában 1,93 ezrelék alkohol volt, ami közepes fokú alkoholos befolyásoltságot eredményezett. Az intézkedő rendőr a vádlott vezetői engedélyét a helyszínen elvette.
A vádlott apósa az otthonában elszenvedett baleset során a jobb szárkapocscsont ferde törését, ugyancsak a jobb lábán a belboka ízületi rés erős tágulatát, és egy csontdarab 5-8 mm széles kitörését szenvedte el. A sérülésekre tekintettel a sérültet a mentő a kórházból haladéktalanul a megyei kórház baleseti sebészeti osztályára szállította, ahol azonnal megoperálták.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a vádlott felmentése miatt. A fellebbezés indokolásában kifejtettek szerint az a veszély, amelyből a vádlott az apósát menteni igyekezett, sem közvetlennek, sem másként el nem háríthatónak nem tekinthető. A körülményekre tekintettel indítványozta a vádlottal szemben indított eljárás megszüntetését és megrovásban részesítését.
A megyei bíróság az ügyész fellebbezését nem találta alaposnak. Az irányadó tényállás alapján megállapította, hogy a vádlott szeszes italtól befolyásolt állapotban közúton gépi meghajtású járművet vezetett, ezért megvalósította a Btk. 188. §-ának (1) bekezdésébe ütköző ittas járművezetés vétségét. Az is kétségtelen, hogy a vádlott apósa súlyos csonttöréses balesetet szenvedett, mely haladéktalan orvosi beavatkozást, műtét elvégzését igényelte. A vádlott az apósa testi épségét ért veszély elhárítására törekedett, amikor a saját gépkocsijával a legközelebbi kórházba szállította. A veszély a hozzátartozója testi épségét közvetlenül fenyegette, ez megállapítható abból, hogy az orvosi ellátásra jelentkezés után azonnali műtét elvégzésére tettek intézkedést.
A vádlott részéről a veszély másként nem volt elhárítható, tekintve, hogy a faluban a nyilvános telefon nem működött, sem orvos, sem rendőr elérhető nem volt. A vádlott az általa ismert körben igyekezett segítséget kérni, de ez eredménytelen volt. Ilyen körülmények között a megyei bíróság arra a megállapításra jutott, hogy a vádlott a tényállásban leírt cselekményével a balesetet szenvedett személy testi épségét közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből mentette. Ezért az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a vádlott az ittas járművezetés vétsége miatt a Btk. 30. §-ának (1) bekezdése alapján nem büntethető.
A megyei bíróság a kifejtettek értelmében a vádlott felmentését törvényesnek találta, megállapította azonban, hogy az elsőfokú bíróság tévesen hivatkozott a Be. 214. §-a (3) bekezdésének a) pontjára. A vádlott cselekménye kimeríti a Btk. 188. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ittas járművezetés vétségének a törvényi tényállását, a vádlott azonban - mert más személyt közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből mentette - a Btk. 30. §-ának (1) bekezdése értelmében nem büntethető.
Erre tekintettel a vádlott felmentésének - az elsőfokú bíróság ítéletében írtaktól eltérően - a Be. 214. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján van helye. (Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Bf. 667/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás