BK BH 1993/338
BK BH 1993/338
1993.06.01.
A cserbenhagyás vétségének elkövetőjével szemben általában nem csupán egyes, meghatározott fajtájú járműre, hanem valamennyi járműkategóriára vonatkozó közúti járművezetéstől eltiltás kiszabása indokolt [Btk. 58. § (1) és (2) bek., 190. §].
A városi bíróság a vádlottat cserbenhagyás vétsége miatt - önálló büntetésként - 1 év 3 hónapi "B" kategóriás járművezetéstől eltiltásra ítélte.
A tényállás szerint a vádlott nőtlen, gyermektelen egyetemi hallgató, havi jövedelme 4500 forint ösztöndíj, vagyona egy személygépkocsi. 1991. évben szerzett "A", "B" és "C" kategóriás vezetői engedélyt. Eddig kb. 4-5000 km-t vezetett balesetmentesen, szabálysértés miatt sem indult ellene eljárás.
A vádbeli napon a tulajdonában levő személygépkocsival közlekedett a város belterületén, éjszakai sötétségben, száraz aszfaltúton, tompított világítással. A vádlott az "Elsőbbségadás kötelező!" jelzőtáblával védett útra ráhajtva balra kívánt továbbhaladni. A kereszteződés előtt lassított, kb. 20 km/óra sebességgel haladt, amikor észlelte, hogy neki bal kéz felöl, a védett úton közlekedik egy kerékpáros, valamint gyalogosok is. A vádlott tudta, hogy elsőbbséget kell adnia a neki bal kéz felöl érkező kerékpárosnak, de úgy ítélte meg a helyzetet, hogy még el tud előtte haladni, ezért nem állt meg, hanem tovább folytatta a kikanyarodást. Eközben a személygépkocsi jobb elejével nekiütközött a sértett által hajtott kerékpár hátsó kerekének, aminek következtében a kerékpár eldőlt, a sértett a térdére esett, de nem sérült meg. A vádlott az ütközést észlelte, majd a védett útra kihajtva a visszapillantó tükörből azt is észrevette, hogy a kerékpáros megáll, és nem megy el a helyszínről, ennek ellenére megállás nélkül a helyszínről elhajtott, és a lakására ment. Innen a barátnőjét hazavitte, és barátnőjének a háza előtt fogták el őt a rendőrök.
A rendőrkapitányság a vádlott vezetői engedélyét visszavonta.
A városi bíróság a büntetés kiszabása körében súlyosítóként értékelte, hogy a vádlott halmozott KRESZ-szabályszegéseket követett el. Enyhítő körülmény büntetlen előélete, kifogástalan közlekedési előélete és beismerő, feltáró jellegű vallomása.
A Btk. 88. §-a alapján főbüntetés helyett önálló büntetésként mellékbüntetést alkalmazott vele szemben, mivel alaposan feltehető, hogy a büntetés célja így is elérhető, és a Btk. 58-59. § alapján ezért meghatározott időre eltiltotta a "B" kategóriás közúti járművek vezetésétől. E körben a városi bíróság utalt a Legfelsőbb Bíróság BK 107. sz. állásfoglalása II. pontjában írtakra, amelyek szerint, ha a járművezetéstől eltiltás alkalmazásának az elkövetőre egzisztenciális jellegű kihatása is van, annak alapvetően az eltiltás mértékének vagy körének a megállapításánál lehet jelentőséget tulajdonítani.
A vádlott a műszaki egyetem közlekedési mérnöki karán tanul, jövedelme mindössze 4500 forint ösztöndíj. Ezért az egyetem mellett kiegészítő jövedelemszerzésként további munkákat szeretne végezni, amihez viszont valamilyen kategóriájú vezetői engedélyre szüksége van. Ezen túl a tanulmányai folytatásához is szüksége van valamelyik kategóriára. Ezért a bíróság egzisztenciális szempontokból lehetőséget látott arra, hogy csak "B" kategóriás közúti járművek vezetésétől tiltsa el a vádlottat.
Figyelemmel volt még e körben a bíróság arra is, hogy bár önmagában a KRESZ 28. §-a (2) bekezdése b) pontjának a megszegése nagyon súlyos KRESZ-szabályszegés, de az adott esetben ennek enyhébb formája valósult meg. A vádlott ugyanis tudta, hogy elsőbbséget kell adnia, észrevette a kerékpárost, de a figyelmetlensége miatt és a közlekedési helyzet rossz értékelése folytán úgy ítélte meg, hogy még el tud menni a kerékpáros előtt. Így a gondatlanságának foka lényegesen enyhébb.
A megyei bíróság ezzel az állásponttal nem értett egyet és a városi bíróság ítéletét úgy változtatta meg, hogy a vádlottat önálló büntetésként 1 év 3 hónapi időtartamra a közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. Ennek indokaként az alábbiakat állapította meg.
A büntetés kiszabása körében irányadó bűnösségi körülményeket az elsőfokú bíróság csak részben tárta fel helyesen. További enyhítő körülményként értékelendő a vádlott fiatal felnőtt kora, amely mellett azonban nem foghat helyt a büntetlen előélet, amely ilyen korú vádlott esetében még súlytalan [12. sz. irányelv II/A/1., és II/A/4/a) pontja].
A közúti forgalomban gépjármű-vezetőként rövid ideje részt vevő vádlott esetében a kifogástalan közlekedési előélet ugyancsak nem értékelhető enyhítő körülményként, így az erre utalást a megyei bíróság mellőzte.
A bűnösségi körülmények körének ilyen változására is figyelemmel az elsőfokú bíróság helytállóan foglalt állást a tekintetben, hogy a vádlottal szemben a Btk. 58. §-ában meghatározott mellékbüntetés alkalmazása indokolt és szükséges. Helytállóan jutott arra a következtetésre is, hogy az adott esetben e joghátrány kiszabására - a Btk. 88. §-ában biztosított lehetőségnél fogva - főbüntetés helyett önálló büntetésként is sor kerülhet.
A mellékbüntetés tartama is megfelelően igazodik az elkövetett bűncselekmény tárgyi súlyához, a vádlott bűnösségének fokához.
Tévedett azonban az elsőfokú bíróság a közúti járművezetéstől eltiltás hatókörének meghatározásakor, amikor az eltiltást a "B" kategóriájú közúti járművekre korlátozta. A vádlott az elsőbbségre vonatkozó közlekedési szabály megszegésével okozott személyi sérüléssel nem járó közúti balesetet, majd pedig megállás nélkül úgy hagyta el a helyszínt, hogy a lehetséges súlyosabb következmények bekövetkeztéről, segítségnyújtás szükségességéről nem győződött meg. Ez utóbbi magatartásával valósította meg azt a közlekedési bűncselekményt is eredményező szabályszegést, amely indokolttá teszi a közúti járművezetéstől eltiltás alkalmazását. A Btk. 190. §-ában meghatározott bűncselekmény - cserbenhagyás - tárgya az a fontos érdek, amely a közlekedési baleset során veszélybe sodródott személyek megsegítése feltételeinek megteremtéséhez fűződik. E törvényhelyben szabályozott megállási kötelezettség elmulasztása nem egy adott járműkategóriához kötődik, hanem közvetlenül sérti a közlekedési fegyelmet, a segítségnyújtás lehetősége megadásának, azaz a közlekedés egészét átható alapvető jogi és etikai szabálynak a figyelmen kívül hagyását jelenti. E bűncselekmény tehát a baleset során bekövetkezhető veszélyhez, annak elhárításához kapcsolódó kiemelt magatartási követelmény sérelmével valósul meg.
A vádlott magatartásával olyan morális hiányosságról tett tanúbizonyságot, amely tehát - a kifejtettekre figyelemmel - a közlekedésben való részvételhez általában kapcsolódik, és nem korlátozható járműkategóriákra. A vádlott rövid közlekedési előéletéből sem vonható le olyan következtetés, hogy csupán a baleset során általa vezetett gépjárművel veszélyeztetné a közlekedés rendjét, biztonságát. Ez utóbbi körülmény fennállása pedig egyik alapvető tényezője az eltiltás hatókörét érintő differenciálásnak [BK 107. állásfoglalás III/1. pont].
Utalt a megyei bíróság arra is, hogy a vádlott az eljárás során nem igazolt olyan körülményt sem, amely a teljes hatókörű eltiltás lényeges egzisztenciális kihatását alátámasztva, az elsőfokú bíróság által alkalmazott büntetés irányába hatna.
Mindezek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatva, teljes hatókörrel tiltotta el a közúti járművezetéstől: a vádlottat a terhére megállapított cserbenhagyás vétsége miatt főbüntetés helyett önálló büntetésként 1 év 3 hónapi közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. (Vas Megyei Bíróság Bf. 324/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás