BK BH 1993/339
BK BH 1993/339
1993.06.01.
A sértett a gépkocsijával egyenes ölési szándékkal halálra gázoló terhelt terhére az emberölés bűntettével bűnhalmazatban a közúti veszélyeztetés bűntettének megállapítása abból az okból, hogy a gépkocsi utasának életét és testi épségét is közvetlen veszélynek tette ki;
a főbüntetés súlyosítása mellett a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés alkalmazása [Btk. 166. § (1) bek., 186. § (1) bek., 12. § (1) bek., 58. §].
A megyei bíróság a vádlottat emberölés bűntette miatt 10 évi börtönbüntetésre és a közügyektől 5 évi eltiltásra ítélte, a gépkocsiját elkobozta.
Az ítélet ellen az ügyész a büntetés súlyosítása végett; a vádlott az emberölés bűntettében a bűnösség megállapítása miatt és a büntetés enyhítése végett; a védője a tényállás téves megállapítása és a cselekmény téves minősítése miatt, valamint a büntetés enyhítése végett jelentett be fellebbezést.
A legfőbb ügyész az ügyészi fellebbezést fenntartva indítványozta a vádlott bűnösségének a megállapítását a közúti veszélyeztetés büntettében is, ezért halmazati büntetésként súlyosabb büntetés kiszabását és a járművezetéstől eltiltás alkalmazását is indítványozta.
A fellebbezések közül a Legfelsőbb Bíróság az ügyészi fellebbezést és az azzal kapcsolatos legfőbb ügyészi indítványt találta alaposnak.
A megállapított tényállás szerint a vádlott és a sértett telekszomszédok voltak. A viszonyuk megromlott, többször volt közöttük, illetve családtagjaik között vita és peres eljárás. A viszony megromlásában és elmélyülésében a kezdeményező szerep a vádlotté és családjáé volt. A vádlott azzal is megfenyegette a sértettet, hogy gépkocsijával elgázolja, "kitapossa a belét". Két-három esetben gépkocsijával szándékosan veszélyeztette is a sértettet, akinek azonban a vádlott elöl minden esetben sikerült kitérnie.
A sértett 44 éves, 173 cm testmagasságú, kb. 90 kg súlyú, erős fizikumú volt, jelentős erőfölénnyel rendelkezett az idősebb, 58 éves, sovány testalkatú vádlottal szemben, de a sértettben a korábbi, gépkocsival történő ijesztgetések hatására félelemérzés alakult ki.
Az érzelmi ingereknek nehezen ellenállni tudó vádlott az állandó konfliktusok hatására tartós negatív érzelmi állapotban volt. Az alacsony intellektusú, hysteroid személyiségű vádlottat fokozott indulati labilitás, agresszív törekvések és súlyos alkalmazkodási problémák jellemezték.
Ilyen előzmények után ismeretlen okból a sértett és a vádlott felesége között hangos szóváltás alakult ki. Ebbe a vitába avatkozott be a vádlott, aki fenyegetően, kezébe vascsövet véve, támadólag lépett fel a sértettel szemben, felesége azonban útját állta, és eltávolította a sértett közeléből.
A történtek után röviddel a vádlott a gépkocsijával - utasként feleségét szállítva - a városba indult, hogy a történtek miatt újabb feljelentést tegyen a sértett ellen. Ugyancsak a városba indult a sértett is segédmotoros kerékpárjával.
A vádlott a városba érve gépkocsiját 44-48 km/óra sebességgel vezette. Az út vonalvezetése a személygépkocsi haladási irányát tekintve előbb egyenes, nyújtott, balra ívelő kanyarban folytatódik. Az úttest itt kétirányú forgalom lebonyolítására szolgál, az azonos irányú forgalom részére egy-egy forgalmi sáv szolgál. A helyszínen levő ház előtti szakaszon az úttest kiszélesedett, ahol autóbusz-forgalmi sáv van kiképezve, ami egyúttal autóbuszmegálló céljait is szolgálja.
Az úttest felülete száraz volt, a látást semmilyen körülmény nem befolyásolta. A sík, hibátlan aszfaltburkolatú utat mindkét oldalon erősen emelt szintmagasságú útpadka szegélyezi. Az úttest szélessége az egyenes szakaszon 8,5 méter, míg a kanyarban, ahol az autóbuszöblök is kialakításra kerültek, a két középső forgalmi-sáv együttes szélessége 7,3 méter. Az autóbusz forgalmi sáv szélessége egyre bővülő a közeli kereszteződésig. Az utat - ugyancsak a gépkocsi haladási irányát figyelembe véve - balról szilárd útburkolatú gyalogjárda-kerékpárút szegélyezi, amelyet a szegélyen kívül elhelyezett, a helyszínig húzódó csőkorlát is elválaszt az úttesttől.
A fentebb részletezett helyszín felé - a már említett sebességgel - közeledve a vádlott felismerte a vele szemben segédmotoros kerékpáron közlekedő sértettet. A vádlott az évek óta halmozódó gyűlölet és az aznapi veszekedés keltette indulat hatására elhatározta, hogy személygépkocsijával a haragosát elgázolja. A két jármű egymástól legalább 64, és legfeljebb 102 méter távolságra volt, amikor a vádlott elhatározása megszületett. Az elkövetés első mozzanata, a balra kormányzás tényleges megkezdésekor - a reakcióidő alatt megtett út leszámításával - a járművek egymástól való távolsága 56-94 méter volt.
A kezdeti balra irányuló kormánymozdulat és a bal oldalra történő áttérés után egy jobbra irányuló kormánykorrekciót is végrehajtott a vádlott, mégpedig úgy, hogy járművének jobb oldali kerekei az úttest hossztengelyétől balra 1,55 méterre futottak. Azt, hogy eközben a szembejövő jármű milyen sebességgel és az úttest szélességében hol haladt, pontosan nem lehetett megállapítani. Tény azonban, hogy a sértett, észlelve a forgalmi sávjával szemben közlekedő személygépkocsit, járművével az objektív körülmények biztosította határok között menekülve jobbra tért, de az összeütközést elkerülni nem tudta, mert az időközben állóra fékezett személygépkocsi a fékhatás kezdetének pillanatában a bal oldali útszegély és az autóbuszöböl határán nekiütközött a sértett járművének. Az ütközés helyén a segédmotoros kerékpár első gumiabroncsa felkenődési nyomot hagyott vissza. A személygépkocsitól 10,2 m állóra fékezett nyom keletkezett a megállásig.
A két jármű elsődleges ütközési pontja a személygépkocsi bal első lámpakeretének külső része, az első vészhárító bal oldali része és a szemben haladó segédmotoros kerékpár első abroncsa között történt. Ezt követően a sértett járműve a kormányzott első kereke mögötti részen a bal oldalával a gépkocsi homlokrészének csapódott, majd a gépkocsi mozgását követve arról, annak fékezettsége miatt levált, és a bal oldalán csúszva került végső megállási helyére, a gépkocsi elé.
A személygépkocsi kerekei az állóra fékeződéskor, az ütközés pillanatában az út hossztengelyével párhuzamos helyzetben voltak. Az ütközés a gépkocsit fékezett állapotában balra fordította, ettől a hátsó kerekek fékezési nyoma az eredeti haladási irányhoz képest jobbra kitértek.
Az ütközési hely és a motorkerékpár haladási irányához képest jobbra nyitott, kb. 20-25 fokos szöget bezáró ütközési helyzet azt igazolja, hogy a sértett a lehetséges mértékben és módon igyekezett menekülni, de az objektív körülmények határozottabb, nagyobb szög alatti menekülést nem tettek lehetővé. A segédmotoros kerékpár ütközési sebessége 15-20 km/óra lehetett, amit az a körülmény támaszt alá, hogy a viszonylag magas súlypont ellenére nem repült át a sértett a személygépkocsin, hanem annak első szélvédőjére csapódott, majd a gépkocsi elejétől balra a járda és a kerékpárút céljait szolgáló burkolatra került.
Az ütközéstől a gépkocsin jobbról balra és egyúttal hátrafelé irányuló számos rongálódás keletkezett. Az ütközés után a személygépkocsi a haladási irányához képest a bal oldali autóbuszöböl útszegélyéhez csúszva állt meg.
A személygépkocsival történt ütközéskor a sértett súlyos sérüléseket szenvedett. A helyszínről eszméletlen állapotban a mentők szállították kórházba, ahol meghalt. Halálát a nagy kiterjedésű agyzúzódás, illetve az agyroncsolódással szövődött koponyaalapi törés okozta.
A vádlott személygépkocsijával történő ütközés és a halál beállta között közvetlen okozati kapcsolat van.
Az ütközésnél ugyancsak megsérült a vádlott felesége is, akinek a sérülése 8 napon belül gyógyult.
A Legfelsőbb Bíróság a tényállást azzal egészítette ki, hogy a vádlott által vezetett személygépkocsi az ütközés pillanatában fékeződött le, vagyis a személygépkocsi haladási és ütközési sebessége megegyezhetett.
A tényállásból az elsőfokú bíróság helyesen következtetett a vádlott bűnösségére, és a cselekményt a törvénynek megfelelően helytálló indokolással minősítette egyenes szándékkal elkövetett emberölés bűntetteként.
A Legfelsőbb Bíróság egyetértve a legfőbb ügyész indítványával, a vádlott bűnösségét a Btk. 186. §-ának (1) bekezdésében meghatározott közúti veszélyeztetés büntettében is megállapította.
Amikor a vádlott szándékosan áttért az út bal oldalára, hogy a sértettet szándékosan elgázolja és megölje, ezáltal a közlekedési szabályokat is súlyosan megsértve, a felesége életét és testi épségét is közvetlen veszélynek tette ki és aziránt közömbös volt. Tekintettel arra, hogy a kiemelkedő tárgyi súlyú emberölés bűntette mellett a vádlott a közúti veszélyeztetés bűntettet is elkövette - az elsőfokú bíróság által értékelt bűnösségi körülményeket is figyelembe véve -, a Legfelsőbb Bíróság a Btk. 85. §-a alapján halmazati büntetésként 12 évi börtönbüntetést és 10 évre a közügyektől eltiltást állapított meg, és a Btk. 58. §-a alapján a járművezetéstől 3 évre eltiltotta a vádlottat. Alapvetően ez a súlyosabb büntetés felel meg a Btk. 83. §-ában írt büntetéskiszabási elveknek és szükséges a Btk. 37. §-ában meghatározott büntetési cél eléréséhez. (Legf. Bír. Bf. I. 287/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás