PK BH 1993/350
PK BH 1993/350
1993.06.01.
Termék megjelölésére használt családi név viselésével kapcsolatos személyiségvédelmi igény elbírálásánál irányadó szempontok [Ptk. 4. § (4) bek., 75. § (1) és (3) bek., 77. § (1) és (4) bek., 85. § (3) bek.].
A Herz Ármin és Fiai Részvénytársaság-ot néhai Herz Ármin alapította a XIX. század végén. Az üzem által előállított húsipari termékeket saját névvel jelölte meg. Az államosításokat követően 1952-ben az Országos Találmányi Hivatal a Terimpex Állat- és Termékforgalmi Külkereskedelmi Vállalat javára oltalomban részesítette a „Herz-ábrás védjegy”-et. Az alperesi vállalat a jogosult jogutódja, aki az oltalmi idő meghosszabbítása folytán napjainkban is az említett jelzéssel hozza forgalomba az általa készített téliszalámit. Néhai Viktor utónevű fia családi nevét 1920-ban Herbertre változtatta. Az ő leszármazottja a felperes, aki 1992-ben, belügyminiszteri engedéllyel a Herbert toldat fenntartása mellett, ismét felvette a Herz családi nevet. A beavatkozó az elhalt cégalapító dédunokája.
A felperes keresetlevelében kérte, hogy a bíróság tiltsa el az alperest a „Herz” név használatától. Követelését arra alapította, hogy az alperes védjegyhasználata névjogát, valamint elhalt nagyapja emlékéhez fűződő jogait sérti.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását indítványozta. A beavatkozó ugyancsak a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását indítványozta. Előadta, hogy a néhai Herz Ármin a végrendeletében Viktor nevű fiát a részvénytársasággal kapcsolatos jogokból kizárta, és helyette egyéb vagyoni juttatásban részesítette.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Elfogadta azt az alperesi védekezést, mely szerint a Herz és Herbert családi nevek között nem áll fenn olyan hasonlóság, mely a felperes névviseléshez való jogaiba ütközne. Megállapította, hogy néhai Herz Ármin a maga termelte húsárukat maga látta el családi nevével, melyből arra a következtetésre jutott, hogy emlékét e gyakorlat későbbi folytatása nem sérti. Ezért nem látta alaposnak azt sem, hogy az alperes védjegyhasználata személyiségi jogokba ütközik.
Az ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel, melyben annak megváltoztatását, a kereset teljesítését kérte. Az alperes és a beavatkozó fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására és másodfokú perköltség megállapítására irányult. Az alperes hangsúlyozta, hogy a felperes névváltoztatása kizárólag a pernyerés céljait szolgálta.
A fellebbezés nem megalapozott.
Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, jogi álláspontjával és az alkalmazott jogkövetkezménnyel a Legfelsőbb Bíróság egyaránt egyetértett.
A Ptk. 75. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A felperes névjoga, valamint elhalt nagyapja emlékének megsértése miatt támasztott igényt az alperessel szemben. Teljesítési lehetőségeinek vizsgálata során a törvény ezekre vonatkozó előírásait kellett az általa kifogásolt magatartásokkal egybevetni.
A Ptk. 77. §-ának (1) és (4) bekezdései értelmében mindenkinek joga van a névviseléshez, és ennek sérelmét jelenti különösen az, ha valaki más a nevét vagy ahhoz hasonlóan jogtalanul használ. A Legfelsőbb Bíróság egyetértett az elsőfokú bíróságnak azzal a megállapításával, mely szerint a Herz és Herbert családi nevek között sem azonosság, sem hasonlóság nem ismerhető fel. A fellebbezési eljárásban kiegészített tényelőadásokra figyelemmel rámutat, hogy a felperes a Herz nevet a maga akarat-elhatározásából vette fel. Ezért ezt olyan saját felróható magatartásnak kellett értékelni, amelyekre a Ptk. 4. §-ának (4) bekezdésében foglalt tiltó szabály folytán a felperes előnyök szerzése érdekében nem hivatkozhat. Emellett a Herbert toldat fenntartása miatt a két név között azonosság vagy hasonlóság sem áll fenn. Végül megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság azt is, hogy a törvény most hivatkozott rendelkezésén alapuló igény csak személyesen érvényesíthető. A felperes azonban nagyapja jogainak megóvása érdekében lépett fel az alperessel szemben, amely viszont ezzel az eszközzel nem érhető el.
A Ptk. 85. §-ának (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy a meghalt személy emlékének megsértése miatt hozzátartozója fordulhasson bírósághoz. A Ptk. 75. §-ának (3) bekezdése értelmében nem ütközhet a személyhez fűződő jogokba az, amihez a jogosult hozzájárult. Tekintettel arra, hogy néhai Herz Ármin a húsipari termékeket maga látta el családi nevével, azt akaratával egyezőnek kell elfogadni. Ez viszont kizárja, hogy ugyanaz a tény vagy körülmény halála után az emlékét megsérthesse.
Az alperes védjegyhasználattal kapcsolatos védekezésére figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság kiemeli, hogy a jelen eljárásnak nem tárgya annak vizsgálata, hogy a védjegy bejegyzése és az államosítás sért-e személyiségi vagy vagyoni érdekeket.
A fent kifejtettek eredményeként a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú ítéletet a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alkalmazásával helybenhagyta. (Legf. Bír. Pf. IV. 21 129/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás