PK BH 1993/355
PK BH 1993/355
1993.06.01.
Kártérítési igény elutasítása okozati összefüggés hiánya miatt [Ptk. 339. § (1) bek.].
A felperes - házastársával közösen - szabadkerti és ún. fóliás virágkertészetet tartott fenn. A fóliaházat, amely légtérfűtő kazánnal és talajfűtéssel is ellátott, a felperes betelepítette asparagus plumosus magonccal. A növény eredményes termesztéséhez 20°C-fokos hőmérséklet biztosítása szükséges; alacsonyabb hőmérsékleten a hajtások kifejlődési ideje meghosszabbodik, a 0°C-fok alatti hőmérsékletet pedig károsodás nélkül rövid ideig sem viseli el.
A felperes 1990. október 15-én közlekedési balesetet szenvedett, amelyet a balesetben részt vett másik fél okozott. Nyomban kórházba szállították, ahonnan október 30-án bocsátották el. Kertészeti tevékenységét azonban 1991. április 15-ig nem tudta folytatni.
Még a felperes kórházi ápolása idején - 1992. október 22-én - hőmérséklet-csökkenés következett be, és az éjszakai minimum-hőmérséklet -2, -5°C fokra süllyedt. A várható éjszakai lehűlésre számítva a felperes házastársa megkísérelte a fóliaház fűtésének beindítását, de ez - a fűtőberendezés hibája miatt - nem járt sikerrel. Erről nyomban tájékoztatta a felperest, aki azt tanácsolta, hogy a hibát egy általa megnevezett szerelővel javíttassa meg. A nevezett késői hazatérése miatt az olajégő javítása csak éjfél után fejeződött be. Ezzel ugyan a talaj fűtése megkezdődött, de a szintén meghibásodott ventillátort a szerelő nem tudta megjavítani, és így a fóliaház légtere továbbra is fűtetlen maradt. A felperes házastársa ezután egy másik szerelőt keresett fel, aki a hajnali órákra ezt a hibát is elhárította. Az éjszaka folyamán azonban a telepítés olyan súlyos fagykárt szenvedett, amely az állomány teljes pusztulásához vezetett.
A felperes módosított keresetében 5 362 500 forint és kamata megfizetésére kérte az alperes biztosítótársaság kötelezését.
Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 180 000 forintot és ennek 1991. február 1-jétől járó késedelmi kamatát; ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest 70 000 forint perköltség megfizetésére az alperes részére, és döntésének megfelelően rendelkezett a le nem rótt kereseti illeték viseléséről. Ítéletének indokolásában kifejtette: közismert, hogy október elején már nem csak az éjszakai, de a nappali hőmérséklet is 20°C-fok alá szokott szállni. Amennyiben a felperes - a jó gazda gondosságával eljárva - már a balesete előtt bekapcsolja a fóliaház fűtését, a károsodást megelőzhette volna. Ebből következően a Ptk. 340. §-ának (2) bekezdése alapján az alperes nem felel az asparagus állomány elfagyásából eredő kárért. Viszont ha a felperest nem éri baleset, a fagykár bekövetkezte után a fóliaházat egyéb primőrnövények termesztésére hasznosíthatta volna. Az ebből származó tiszta bevétele az, amely a felperes javára a Ptk. 339. §-ának (2) bekezdése alapján megítélhető, melynek összegét az 1990. október 15-től 1991. április 15-ig terjedő időre mérlegeléssel - havi 30 000 forintban állapította meg, így az alperest összesen 180 000 forint és késedelmi kamata megfizetésére kötelezte.
A fellebbezés nem alapos.
A felperes keresetében veszélyes üzemek találkozása során keletkezett kárigényt érvényesített, ezért a Ptk. 346. §-ának (1) bekezdése értelmében a felelősség általános szabályait kell alkalmazni. Mivel a perben nem volt vitás, hogy a balesetet kizárólag a másik gépkocsit vezető felróható magatartása okozta, a kártérítés megállapításához a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezéséből következően, a jogellenes magatartás és a bekövetkezett károsodás közötti okozati összefüggés bizonyítása szükséges.
Az igazságügyi szakértő a véleményében részletesen kifejtette, hogy az asparagus a tipikusan magas hőigényű növények közé tartozik, ezért eredményes termesztéséhez 20°C-fokos hőmérséklet biztosítása szükséges, és a 0°C-fok alatti hőmérsékletet károsodás nélkül rövid ideig sem viseli el. A szakvéleményből következően a növény biológiai szükségleteinek biztosítása céljából tehát a felperest ért baleset időpontjában a fóliaház automatikus fűtési rendszerének már működnie kellett volna, mert október elején-közepén rendszerint a nappali hőmérséklet sem éri el a 20°C-fokot, és az éjszakai fagyok előfordulására is számítani kell. Az október 22-i fagyos éjszakát ennélfogva nem lehet váratlannak tekinteni.
A személyes meghallgatás során a felperes maga sem állította, hogy balesete előtt a fóliaház fűtését elindította volna; ellenkezőleg, határozottan úgy nyilatkozott, hogy a „váratlan” fagy előtt „a fűtés még nem volt bekapcsolva”, s a házastársa csak az említett fagyos éjszak előtt kísérelte meg - sikertelenül - a fűtési rendszer működésbe helyezését. A tárgyalási jegyzőkönyv szövegezése - ellentétben a fellebbezésben foglaltakkal - semmiféle olyan ellentmondást nem tartalmaz, amely arra utalna, hogy a bíróság a személyes előadását „félreértette”. A szöveg összefüggéseiből nyilvánvaló, hogy a „fagy előtt” történteken a felperes nem a fűtés korábbi tényleges megindítását, hanem a házastársa bekapcsolási kísérletét értette.
Nem tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor a bizonyítékoknak a Pp. 206. §-ának (1) bekezdése szerinti mérlegelésével a tényállást a felperes személyes előadása - s nem a házastársának az eljárás későbbi szakaszában tett vallomása - alapján állapította meg, és arra a meggyőződésre jutott, hogy a fóliaház fűtését a felperes házastársa első ízben az 1990. október 22-i fagyos éjszakát közvetlenül megelőzően kísérelte meg elindítani, amely azonban a berendezés többszörös hibája miatt sikertelen maradt.
Mindenben helytálló az elsőfokú bíróságnak az az okfejtése is, amely szerint, ha a felperes időben - tehát október elején - a fóliaház megfelelő automatikával ellátott fűtőberendezését működésbe hozza (vagy legalább próbafűtést végez), a rendszer fűtési idény kezdetekor fennálló elektromos hibái már korábban kiütköznek, s azok kijavítása időben megtörténhetett volna. Következőleg a hibák késedelmes észlelése és azok javításának elhúzódása a felperes felróható mulasztásának a következménye volt. A lényegében az egy éjszakára fűtetlenül maradt fóliaházban levő asparagus növényzet elfagyása tehát a felperes kizárólagos önhibájára vezethető vissza, és a károsodással a balesetet okozó gépjármű üzemben tartójának a magatartása közvetetten sem volt okozati összefüggésben. A kártérítési felelősség egyik szükségképpeni elemének a hiánya pedig az alperesnek az 58/1991. (IV. 13.) Korm. rendelet 1. §-ának (3) bekezdésén alapuló helytállási kötelezettségét is kizárja.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság megalapozott és érdemben helyes ítéletének fellebbezett rendelkezéseit, részben eltérő indokkal - a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Leg. Bír. Pf. III. 20 568/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás