• Tartalom

36/1993. (V. 28.) AB határozat

36/1993. (V. 28.) AB határozat1

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

1993.05.28.
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírás törvényellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány, valamint helyi népszavazás jogszabálysértő lebonyolítása miatt benyújtott alkotmányossági panasz alapján meghozta a következő
határozatot.
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Ráckeve város önkormányzatának a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 7/1992. rendelete 13. §-a törvényellenes, ezért azt megsemmisíti. A megsemmisített rendelkezés e határozatnak a Magyar Közlönyben való közzétételével veszti hatályát.
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Ráckeve város önkormányzata jogszabálysértő módon bonyolította le 1992. december 20-án a peregi parkerdő fáinak kivágása és üzemanyagtöltő állomás létesítése tárgyában kitűzött helyi népszavazást, ezért a népszavazás eredményét és a ráckevei képviselőtestületnek e népszavazás eredményét megállapító 166/1992. (XII. 22.) határozatát megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság felhívja a ráckevei önkormányzatot, hogy a megsemmisített önkormányzati rendeleti előírás helyett e határozat kézhezvételétől számított 60 napon belül alkosson új, alkotmányos rendelkezést, és ennek figyelembevételével, a fenti határidőben, ugyanebben a tárgykörben írja ki újból a helyi népszavazást.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
Az indítványozó azt kifogásolta, hogy Ráckeve város önkormányzatának a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 7/1992. rendelete (a továbbiakban: Ör.) szerint a helyi népszavazást 7—12 óra között kell lebonyolítani. Arra hivatkozott, hogy ez a szabályozás a helyi önkormányzás népszavazás útján történő gyakorlásának olyan jelentős időbeni korlátozását jelenti, amely törvényellenes.
Az alkotmányossági panasz annak megállapítására irányult, hogy a Ráckevén, 1992. december 20-án tartott helyi népszavazásra jogszabálysértő módon került sor. Az indítványozó sérelmezte, hogy a képviselőtestületnek a népszavazást kitűző határozatában a népszavazásra feltett kérdés szövege alapvetően eltér a kezdeményezésben megfogalmazott tárgykörtől. Az indítványozó a helyi népszavazás érvényességét és eredményességét lényegesen befolyásoló körülménynek tekintette, hogy a népszavazásban részvételre jogosultak névjegyzékét pontatlanul állították össze: közös tulajdon esetén pl. csak az egyik házastársat vették fel a névjegyzékbe, a választásra jogosultakat nem értesítették megfelelően a népszavazás időpontjáról, s ,,az üdülőterületi szavazók névjegyzékét nem a hivatalos földhivatali adatok, hanem az adóbevallások, illetve a telefonigénylések alapján'' állították össze. Az indítványozó arra is hivatkozott, hogy a képviselőtestület, illetve a ráckevei választási bizottság a helyi népszavazás előkészítésével, illetve lebonyolításával kapcsolatos kifogásokat érdemben nem vizsgálta.
Az indítvány, illetve az alkotmányossági panasz kérelmet tartalmazott az Ör. 13. §-a törvényellenességének megállapítására és megsemmisítésére, valamint a helyi népszavazás eredménye megsemmisítését kezdeményezte.
II.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az indítvány és az alkotmányossági panasz megalapozott.
1. Az Alkotmány 44. § (1) bekezdése szerint a választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselőtestület útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 47. § (3) bekezdésének harmadik mondata úgy rendelkezik, hogy ,,a helyi népszavazás egy napra, vagy egymást követő napokra is kitűzhető''.
Az idézett rendelkezésből kitűnik, hogy a helyi népszavazásra vonatkozó önkormányzati rendeleti szabályozás megalkotásakor, valamint a népszavazás lebonyolítása feltételeinek meghatározásával a képviselőtestületnek úgy kell eljárnia, hogy az érintett választópolgároknak a népszavazásban való részvételre legalább egy napot biztosítson.
Az Alkotmánybíróság szükségesnek tartja felhívni a figyelmet arra, hogy a helyi önkormányzáshoz való jog másik összetevőjének gyakorlására, a képviselőtestület tagjainak megválasztására vonatkozóan a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény (a továbbiakban: Övtv.) azt írja elő, hogy a szavazatokat 6 órától 18 óráig lehet leadni. Az Ör. sérelmezett előírása — ettől eltérően — olyan rövid időtartamot biztosított a szavazásra, amely a választópolgároknak a helyi népszavazáson való részvételét, s ezáltal a népszavazás érvényességét és eredményességét lényegesen befolyásolhatta.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az Ör. vizsgált rendelkezése törvényellenesen korlátozta a helyi önkormányzás alapjogának helyi népszavazás útján történő gyakorlását, s ezért azt megsemmisítette, és határidő tűzésével kötelezte a ráckevei önkormányzatot alkotmányos rendeleti előírás megalkotására.
2. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a ráckevei önkormányzat az 1992. december 20-án tartott helyi népszavazást jogszabálysértő módon bonyolította le. Az Ör. rendelkező részben megsemmisített előírásának alkalmazása már önmagában is alkalmas volt arra, hogy a törvényes határidőben benyújtott, majd kiegészített alkotmányossági panaszban kifogásolt népszavazás érvényességét és eredményességét lényegesen befolyásolja.
Az Ötv. 47. § (3) bekezdésének első mondata úgy rendelkezik, hogy a képviselőtestület a helyi népszavazásra irányuló kezdeményezésről határoz.
Az Ötv.-nek ebből az előírásából, valamint a népszavazásra irányuló kezdeményezésre vonatkozó szabályozásából kitűnik, hogy a kezdeményezés tárgyát a helyi népszavazásban részvételre jogosultak állapítják meg, a képviselőtestület az Ötv. 47. § (2) bekezdése alapján és saját önkormányzati rendelete figyelembevételével a kezdeményezésről hoz határozatot. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a képviselőtestületnek joga és mint a helyi népszavazás lebonyolításáért felelős szervnek kötelessége is, hogy a helyi népszavazásra feltett kérdést pontosan, egyértelműen fogalmazza meg. A kezdeményezésben megállapított tárgykörtől való lényeges eltérés azonban az érintett választópolgárok népszavazás útján történő önkormányzáshoz való jogát sérti.
Ráckevén a lakosság — a Ráckevei Városszépítő és Fejlesztő Egyesület szervezésében — a helyi népszavazás kitűzését a következő kérdésekben kezdeményezte:
,,1. Ne vágják ki a peregi parkerdő fáit, és ott ne épüljön sem benzinkút, sem más építmény. Maradjon meg erdőnek. Ha mégis épülne Ráckevén benzinkút, úgy az lehetőleg a tervezett Szt. Vendel körút nyomvonalánál épüljön meg.
2. Vágják ki nyugodtan a peregi parkerdő fáit, és ott létesüljön benzinkút és más építmény is.''
A ráckevei képviselőtestület — 154/1992. (XI. 27.) határozatával — a népszavazásra feltett kérdést eképpen fogalmazta meg:
,,Egyetért-e azzal, hogy Ráckevén a Lacházi úton a képviselőtestület által kijelölt területen, kb. 40—45 fa kivágása árán üzemanyagtöltő állomás létesüljön: igen — nem.''
Az Alkotmánybíróság az idézett szövegek egybevetéséből arra a következtetésre jutott, hogy a ráckevei képviselőtestület a kezdeményezésben javasolt népszavazási tárgykört tartalmában lényegesen változtatta meg, és ezzel törvénysértő módon járt el.
Az alkotmányossági panasz kifogásolta a népszavazásban részvételre jogosultak köre megállapításának módját, értesítésük időpontját és a népszavazás lebonyolításával kapcsolatosan benyújtott kifogások mellőzését.
Az Ör. 24. §-a szerint az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Övtv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Alkotmánybíróság már több döntésében, így a 668/H/1991. AB, a 41/1992. (VII. 16.) AB, a 48/1992. (IX. 26.) AB határozatokban is megállapította, hogy ha az önkormányzat az Övtv. előírásait rendelte ,,a népszavazás során alkalmazni köteles a népszavazást úgy megszervezni, hogy a törvény előírásainak érvényesülése biztosított legyen''. Az Alkotmánybíróság a benyújtott iratok alapján megállapította, hogy a ráckevei önkormányzat a népszavazásban részvételre jogosultak köre megállapításánál, valamint értesítésüknél, a ráckevei választási bizottság pedig a népszavazás alatt benyújtott kifogás elbírálása során nem vette megfelelően figyelembe az Övtv. vonatkozó rendelkezéseit.
Mivel a helyi népszavazás előkészítése, lebonyolítása során elkövetett, az előbbiekben említett jogszabálysértések alkalmasak voltak arra, hogy a helyi népszavazás érvényességét és eredményességét lényegesen befolyásolják, ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányossági panaszban említett, tényvizsgálatot igénylő további hivatkozásokat nem vizsgálta, és a népszavazás eredményét, valamint az azt megállapító képviselőtestületi határozatot megsemmisítette, az önkormányzatot pedig a helyi népszavazás újbóli kitűzésére hívta fel.
Dr. Ádám Antal s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 338/H/1993/7.
1

A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére