PK BH 1993/363
PK BH 1993/363
1993.06.01.
A mulasztás jogkövetkezményei csak akkor orvosolhatók, ha a mulasztó fél az igazolási kérelem előterjesztésével egyidejűleg pótolja az elmulasztott cselekményt is [Pp. 106-107. §].
Az alperes közleménye arról tudósított, hogy a felperest a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a fogyasztók megtévesztése miatt elmarasztalta. A felperes 1992. augusztus 6-án kelt levelében helyreigazítás közzétételére hívta fel az alperest. Az alperes ügyintézője telefonon közölte a felperessel, hogy nem tesz közzé helyreigazítást.
Ezt követően a felperes az elsőfokú bírósághoz 1992. szeptember 14-én benyújtott keresetlevelében sajtó-helyreigazítás közzétételére kérte kötelezni az alperest. Egyben igazolási kérelmet terjesztett elő a 15 napos keresetindítási határidő elmulasztása miatt arra hivatkozva, hogy jogi képviselője évi rendes szabadságát töltötte, így nem állt módjában a határidő betartása. Az elsőfokú bíróság végzésével a keresetlevél hiányainak pótlására hívta fel a felperest, aki annak csak részben tett eleget, mert nem jelölte meg a helyreigazító nyilatkozat tartalmát, és nem csatolta a keresetindítást megelőzően az alpereshez benyújtott helyreigazítás iránti kérelmét. Ezek után az elsőfokú bíróság a felperes keresetlevelét és igazolási kérelmét idézés kibocsátása nélkül elutasította.
A végzés indokolása szerint a felperes elkésve nyújtotta be a keresetét, ezért a Pp. 344. §-ának (2) bekezdése alapján az elkésett keresetlevelet idézés-kibocsátása nélkül el kellett utasítani. Az igazolási kérelemnek pedig azért adott helyt, mert a felperes nem bizonyította, hogy a jogi képviselője a meghatalmazást még a szabadság megkezdése előtt kapta meg.
A végzés ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben az igazolási kérelmének való helyt-adást, és az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését kérte.
Fellebbezéséhez csatolta a helyreigazítás iránti kérelmét, valamint U. L. ügyvezető nyilatkozatát, amely szerint az ügyvédnek szóló meghatalmazás keltét igazoló postakönyvet.
Az alperes az elsőfokú bíróság végzésének a helybenhagyását kérte.
A fellebbezés az alábbiak szerint alaptalan.
Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg a tényállást, és érdemben is helytállóan utasította el a felperesi gazolási kérelmét, illetve a keresetlevelet.
A Pp. 106. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha a fél vagy képviselője valamely határidőt hibáján kívül mulasztotta el, a mulasztás következményei igazolással orvosolhatók. A Pp. 107. §-ának (3) bekezdése alapján határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt pótolni kell az elmulasztott cselekményt is.
A fentiekre tekintettel a felperes igazolási kérelmét nem lehetett elfogadni. A felperes kérelméből is kiderült, hogy jogi képviselőjének ismert akadályoztatása miatt nem volt abban a helyzetben, hogy a keresetlevelet határidőben benyújtsa. A jogi képviselő tervbe vett szabadságolását a sajtó-helyreigazítási kérelem elküldésekor, amellyel a felperes a Ptk. 79. §-ának (2) bekezdésében írt 8 napos, illetve az ettől függő, a Pp. 343. §-ának (3) bekezdése szerinti 15 napos keresetindítási határidőt lejárttá tette, a felperesnek számításba kellett volna vennie. Ezt elmulasztotta, így nem hivatkozhat arra, hogy a keresetindítási határidőt hibáján kívül mulasztotta el. Ettől függetlenül az igazolási kérelemmel egyidejűleg, még bírói felhívás ellenére sem nyújtotta be szabályszerűen keresetlevelét, amely az igazolási kérelemnek való helyt-adást önmagában kizárta.
A fenti indokolásbeli kiegészítéssel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-ára figyelemmel a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (tv.) 64. §-a (1) bekezdésének j) pontja értelmében, sajtó-helyreigazítási perben a feleket a per tárgyára tekintettel illeték-feljegyzési jog illeti meg, így sem kereseti, sem fellebbezési illetéket leróni nem kellett volna. Miután azonban a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította, az eljárás, beleértve a fellebbezési eljárást is, a tv. 58. §-ának d) pontja értelmében illetékmentes, így az illeték viseléséről nem kellett rendelkeznie. Erre tekintettel a lerótt kereseti és fellebbezési illetéket az illetékhivataltól visszaigényelheti. (Legf. Bír. Pf. IV. 21 258/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás