KK BH 1993/389
KK BH 1993/389
1993.06.01.
Elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából társadalmi szervezetet nem lehet alapítani, ilyen célt jelent, ha a társadalmi szervezet a szövetkezeti szakcsoport általános jogutódaként kíván működni [1989. évi II. tv. 2. § (3) bek.].
A kérelmező 1992. április 21-i beadványában kérte a megyei bíróságtól a Cs. Szőlőtermelő Egyesület társadalmi szervezetként történő bírósági nyilvántartásba vételét. Kérelméhez csatolta az alapszabályt, az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét, a tisztségviselők nyilatkozatát arról, hogy magyar állampolgárok és a közügyek gyakorlásától nincsenek eltiltva. Az alapszabály 3. §-a szerint az egyesület a B. szakcsoport általános jogutódaként folytatja tevékenységét. Célja a szőlőtermesztés feltételeinek, a termelés, értékesítés biztonságának megszervezése, a tagok érdekeinek védelme és képviselete. A megyei bíróság végzésével a társadalmi szervezetet nyilvántartásba vette. A végzés ellen a megyei főügyészség nyújtott be fellebbezést. Álláspontja szerint a kérelmező elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából jött létre, ezért társadalmi szervezetként történő nyilvántartásba vétele törvénysértő. Indítványozta ezért, hogy a Legfelsőbb Bíróság a kérelmező nyilvántartásba vételét tagadja meg. A fellebbezés hivatkozott továbbá a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 36. §-ának (2) bekezdésére, amely kimondja, hogy "e törvény hatálybalépése időpontjában működő szövetkezeti szakcsoport tagjai... a tagértekezlet döntésének megfelelően, a szakcsoportot az erre vonatkozó jogszabályok alkalmazásával jogutód nélkül megszüntethetik, és szövetkezetet, gazdasági társaságot vagy egyesületet alapíthatnak". E törvény alapján döntött a szövetkezeti szakcsoport egyesület alapításáról.
A kérelmező fellebbezési ellenkérelmében kérte az ügyészi fellebbezés elutasítását. Álláspontja alátámasztására előadta, hogy a Cs. Szőlőtermelő Egyesület semmiféle gazdálkodási tevékenységet nem folytat. Kizárólag a tagok szőlőterületének közös művelési és fenntartási munkálatai megszervezésével foglalkozik. Ennek igazolására csatolta azt a szerződést, amelyet a tagok parcelláinak megművelése érdekében kötöttek. Az 1992. évi költségvetés pedig azt tartalmazza, hogy a tulajdonosok a szőlőtőkék arányában járulnak hozzá a művelési, illetőleg fenntartási költségekhez. Így a befolyt pénzt teljes egészében felhasználják, vagyon tehát nem képződik.
A fellebbezés alapos. Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 2. §-ának (3) bekezdése szerint társadalmi szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az alkotmánnyal, és amelyet törvény nem tilt. Társadalmi szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható.
A Legfelsőbb Bíróság megállapítja, hogy a kérelmező által becsatolt alapszabályban foglalt célok elsődlegesen gazdasági jellegűek. A szőlőtermesztés feltételeinek, így a talajművelés, a termelés, az értékesítés segítése és megszervezése, továbbá az ezzel együtt járó pénzügyi, illetve számviteli munka végzése mind olyan gazdasági célok, amelyeket a kérelmező nem az egyesülési jog gyakorlása során megvalósuló társadalmi szervezet keretei között, hanem a gazdasági tevékenység lehetséges formáit szabályozó gazdasági társaságokról szóló törvényben foglalt formák szerint, illetőleg szövetkezeti formában valósíthat meg. A kérelmező gazdasági céljait bizonyítja az alapszabályon kívül az egyesület 1992. évi költségvetése is, amelyből kitűnően szőlőtőkénként 18,31 Ft-tal járulnak hozzá a művelési költségekhez. Mindez arra mutat, hogy a tagok elsődlegesen a szőlőtermesztéssel összefüggő gazdasági tevékenységet kívánnak folytatni.
Egyértelműen megállapítható, hogy az egyesületet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására hozták létre, helyesen észlelte tehát a megyei főügyészség, hogy törvénysértő a megyei bíróság végzése, amellyel a kérelmezőt a társadalmi szervezetek nyilvántartásába felvette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság nem fogadta el a megyei főügyészségnek az 1992. évi II. törvény 36. §-ának (2) bekezdésével kapcsolatos érvelését. A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény 112. §-ának (3) bekezdéséből, valamint a törvényhez fűzött miniszteri indokolásból (XI. fejezet, 464. oldal) egyértelműen kitűnik, hogy érdek-képviseleti szervezetet lehet egyesületi formában létrehozni, az 1989. évi II. törvény figyelembevételével.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság végzését a Pp. 259. §-a és a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a kérelmező bírósági nyilvántartásba vételét megtagadta. Rámutat a Legfelsőbb Bíróság, hogy a kérelmező az alapszabályban megfogalmazott céljait, a szőlőtermesztési és -értékesítési lehetőség megteremtését szövetkezeti vagy egyéb, a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény által szabályozott szervezeti formában valósíthatja meg. A szakcsoport tagjai a szőlőművelők érdekképviseletére, szakmai továbbképzésének elősegítésére az Etv. hatálya alá tartozó társadalmi szervezetet az Etv. 3. §-ának (4) bekezdésében foglaltak betartásával létrehozhatnak, és kérhetik az új alapszabály elfogadása után nyilvántartásba-vételüket. (Legf. Bír. Kpkf. II. 25 240/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás