KK BH 1993/390
KK BH 1993/390
1993.06.01.
Részvények vásárlására és kezelésére vonatkozó tevékenység nem végezhető egyesületi keretek között [1989. évi II. tv. 2. § (3) bek.].
Az 1992. február 5-én megtartott közgyűlésen határozták el a jelenlevők, a H. Vállalat dolgozói részvényvásárló és részvénykezelő egyesület létrehozását. Ennek érdekében elfogadták az alapszabályt, és megválasztották az egyesület tisztségviselőit. Az egyesület képviselője a megyei bíróságtól az 1992. március 13-án érkezett beadványában kérte - a szükséges mellékletek egyidejű csatolásával - a bírósági nyilvántartásba vételt. A megyei bíróság 1992. április 2-án kelt végzésével a kérelmezőt társadalmi szervezetként nyilvántartásba vette.
A végzés ellen a megyei főügyészség nyújtott be fellebbezést, amelyben kérte annak megváltoztatását és a bejegyzési kérelem elutasítását, mert a végzés törvénysértő. A fellebbezés indokaként előadta, hogy a Legfelsőbb Bíróság KK 1. számú állásfoglalása szerint a bíróságnak a nyilvántartásba vételkor vizsgálni kell, hogy a társadalmi szervezet a működéshez szükséges vagyonnal rendelkezik-e. Amennyiben az alapszabály a vagyoni feltételek biztosításáról, a vagyon forrásairól - így legalább a tagdíj fizetéséről - nem rendelkezik, a nyilvántartásba vételt meg kell tagadni. Az alapszabály 6. pontja szerint az egyesület költségeit az osztalékból fizetik. Tekintettel azonban arra, hogy a vállalat még nem alakult át részvénytársasággá, így a működés eredményeként jelentkező osztalékról sem lehet beszélni. Ilyen körülmények mellett elengedhetetlenül szükséges lett volna a tagdíj fizetéséről rendelkezni az alapszabályban.
A fellebbezés a továbbiakban utalt arra is, hogy az alapszabály szerint (5., 6., 7. pont) az egyesület azért jött létre, hogy a dolgozói részvényeket megvásárolja és kezelje, továbbá hogy a részvényekre jutó osztalékot felossza az egyesületi tagok között. Az alapszabályban megfogalmazott e célok az értékpapírtörvény (1990. évi VI. törvény) hatálya alá tartozó tevékenységnek minősülnek, ezért egyesületi formában végezni nem lehet. E tevékenység végzéséhez az 1990. évi VI. törvény 10. §-ának (1) bekezdése szerint az állami értékpapír-felügyelet engedélye szükséges.
A fellebbezés még hivatkozott arra is, hogy az alapszabály 7. pontjának második bekezdése és a 11.2 pont második mondata ellentétes a gazdasági társaságokról szóló, módosított 1988. évi VI. törvény 271. §-ának (2) bekezdésében foglaltakkal, amely szerint a képviseleti meghatalmazás érvényessége egy közgyűlésre szól. Erre figyelemmel az egyesület elnöke nem képviselheti a részvényeseket az egyesület alapszabálya alapján, mert az nem egy esetre szól, hanem általános meghatalmazást ad az elnöknek.
Végül a fellebbezés arra is utalt, hogy - az alapszabály szerint - az egyesület tagja nem egyesületi tagsága alapján jogosult az osztalékra, hanem részvénytulajdonosi joga alapján.
A Legfelsőbb Ügyészség a megyei főügyészség fellebbezését fenntartotta.
A fellebbezést követően a kérelmező az 1992. szeptember 18-án érkezett beadványában bejelentette, hogy az 1992. szeptember 4-én megtartott közgyűlés elhatározta az egyesület megszűnését. Ezért kéri az egyesületnek a társadalmi szervezetek nyilvántartásából való törlését.
A fellebbezés alapos. Az Etv. 2. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy társadalmi szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az alkotmánnyal, és amelyet a törvény nem tilt. Társadalmi szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható. A törvény e rendelkezése alapján mondta ki a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 1. sz. állásfoglalása, hogy ez a cél megállapítható, ha a társadalmi szervezet tevékenységében és vagyonában a gazdasági tevékenység és az ebből származó bevétel meghatározó.
A Legfelsőbb Bíróság megállapítása szerint a kérelmező által becsatolt alapszabályban (5., 6. és 7. pont) foglalt célok kizárólag gazdasági jellegűek, amelyeket a hivatkozott rendelkezések alapján társadalmi szervezet keretei között nem lehet folytatni.
A dolgozói részvények vásárlása és kezelése, valamint a részvényekre jutó osztalék felosztása egyesületi tagok között olyan tevékenység, amely az értékpapírtörvény hatálya alá tartozik (1990. évi VI. törvény). Ezt a tevékenységet egyesületi keretek között nem lehet folytatni. A Legfelsőbb Bíróság egyetért az ügyészi fellebbezés erre vonatkozó érvelésével. Erre figyelemmel helyesen állapította meg a megyei főügyészség fellebbezésében, hogy törvénysértő a megyei bíróság végzése, amellyel a kérelmezőt a társadalmi szervezetek nyilvántartásába felvette.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság végzését a Pp. 259. §-a és a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a kérelmező bírósági nyilvántartásba vételét megtagadta.
Végül a Legfelsőbb Bíróság rámutat arra is, hogy az Etv. 4. §-ának (1) bekezdése szerint a társadalmi szervezet jogi személyisége akkor keletkezik, amikor a bíróság a nyilvántartásba vételt elrendelő végzése jogerőre emelkedik. Ettől kezdve nyílik lehetőség arra, hogy jogokat és kötelezettségeket szerezzen, vagyis polgári jogi értelemben jogalannyá váljék. Az ügyészi fellebbezés miatt azonban a végzés nem emelkedett jogerőre. Mivel pedig a Legfelsőbb Bíróság a kérelmező nyilvántartásba vételét megtagadta, társadalmi szervezetként nem működhetett, azaz nincs olyan szervezet, amelynek törlése kérdésében határozni kellene. (Legf. Bír. Kpkf. II. 25 220/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás