1993. évi XL. törvény
1993. évi XL. törvény
a Magyar Vöröskeresztről1
Az Országgyűlés a háborúk áldozatainak védelmére vonatkozóan Genfben, 1949. augusztus 12-én kötött Egyezmények, ezek 1977. június 8-án aláírt I. és II. kiegészítő jegyzőkönyvei, valamint a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom 1986-ban elfogadott alapszabálya szellemében a Magyar Vöröskeresztről és annak tevékenységéről a következő törvényt alkotja:
1. § (1)2 A Magyar Vöröskereszt (a továbbiakban: Vöröskereszt) a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalomhoz csatlakozó, a Nemzetközi Vöröskereszt alapelvei és elismerési feltételei szerint működő nemzeti humanitárius egyesület.
(2)3 A Magyarországon nyilvántartásba vett más egyesület a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalomhoz nem csatlakozhat, elnevezésében a Vöröskereszttel való összetéveszthetőségre alkalmas megjelölést nem használhat.
(3) A Vöröskereszt szervezetét és működésének szabályait az alapszabálya állapítja meg. Az alapszabályt, illetve annak módosítását a Vöröskereszt kongresszusa hagyja jóvá.
2. § (1) A Vöröskereszt — alaptevékenysége körében — a következő feladatokat látja el:
a) háború esetén részt vesz a háború áldozatainak mentésében, az áldozatokról és a hadifoglyokról nyilvántartást vezet, a rászorulók, illetve hozzátartozóik részére tájékoztatást, átmeneti anyagi vagy természetbeni segélyt nyújt;
b) természeti vagy más katasztrófahelyzet esetén a rászorultakat felkutatja, részükre átmeneti segélyeket, illetve jogsegélyt biztosít; az áldozatok mentésére segélycsapatokat működtet;
c) eltűnt személyek felkutatására keresőszolgálatot működtet;
d) átmeneti szállások megteremtésével, fenntartásával és egyéb módon közreműködik a menedéket kérők és a menekültek megsegítésében, előmozdítja hazatérésük lehetőségének mielőbbi megteremtését;
e) egészségneveléssel, házigondozó szolgálat kialakításával, elsősegélynyújtás oktatásával, továbbá a rendelkezésére álló eszközökkel hozzájárul az élet- és egészségvédelemhez;
f) szervezi az önkéntes véradók részvételét a véradásban, és részt vesz a vérellátás rendszerének fejlesztésében;
g) a rászorultak részére igény szerint — az alapszabályban meghatározott módokon — szociális segítséget nyújt.
(1a)4 A Vöröskereszt az (1) bekezdés e) pontjában foglalt, elsősegélynyújtás oktatással kapcsolatos feladatai keretében végzi a közúti járművezetők, járművezető-jelöltek (a továbbiakban együtt: járművezetők) elsősegélynyújtás oktatását, kizárólagos vizsgáztatását, valamint megállapítja – a jogszabályi feltételek fennállása esetén – a vizsgakötelezettség alóli mentesülést.
(1b)5 A Vöröskereszt a járművezetők elsősegély-nyújtási ismereteinek megszerzéséről vagy a közúti elsősegély-nyújtási vizsgakötelezettség alóli mentesüléséről – igazolás kiállítása céljából – elektronikus nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:
a) a járművezető
aa) családi és utónevét, születési családi és utónevét,
ab) születési helyét,
ac) születési idejét, valamint
ad) anyja születési családi és utónevét;
b) a Vöröskereszt vizsgabizottsága
ba) előtt tett sikeres vizsga időpontját,
bb) által kiállított, az elsősegély-nyújtási ismeretek megszerzését tanúsító vizsgaigazolás sorszámát (Vöröskereszt nyilvántartási száma); vagy
c) a járművezetők elsősegély-nyújtási vizsgakötelezettsége alóli mentesülés esetén
ca) a mentesülést megalapozó igazolást kiadó megnevezését,
cb) a mentesülési igazolás sorszámát és kiadási dátumát.
(2) A Vöröskereszt az alapszabályában egyéb feladatok ellátását is vállalhatja.
(3)6 A Vöröskeresztet feladatai ellátása során az (1b) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésén kívül hatósági jogkör nem illeti meg.
2/A. §7 (1) A 2. § (1b) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatok tekintetében a nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(2) A nyilvántartás alapján a járművezető-jelölt – kérésére – igazolást kap arról, hogy az előírt elsősegély nyújtási ismeretekkel rendelkezik.
(3) A Vöröskereszt elektronikus úton értesíti a közúti közlekedési nyilvántartó szervet a 2. § (1b) bekezdésében foglalt adatokról.
3. § A Vöröskereszt a 2. § (1) bekezdésében felsorolt, az alaptevékenységéhez tartozó feladatai (a továbbiakban: alapfeladatok) teljesítéséhez költségvetési támogatásban részesül külön jogszabályban meghatározottak szerint.
4. § (1)8 A Vöröskereszt mentes az adó – ide nem értve az általános forgalmi adót – és illeték fizetése alól.
(2) A Magyar Vöröskeresztet a vámjogszabályban meghatározott vámmentesség (vámkedvezmény) illeti meg.
(3) Az alapfeladatok megvalósításához a Vöröskeresztnek felajánlott és általa elfogadott bármely pénzeszköz, továbbá bármely ingó és ingatlan dolog, amelynek pénzbeli értéke van — külön hatósági jóváhagyás nélkül — közérdekű célra való kötelezettségvállalásnak minősül.
5. § (1) A Vöröskereszt szervezet ismertetőjele a fehér alapon nyugvó vörös kereszt.
(2) A Vöröskereszt jelvénye kör alakú, fehér mezőben nyugvó vörös kereszt, ,,Magyar Vöröskereszt'' körfelirattal.
(3) Az (1), illetőleg a (2) bekezdések szerinti ismertetőjel, jelvény és megnevezés (a továbbiakban együtt: jelvény) mind béke, mind háború idején a Vöröskereszt szervein kívül csak a nemzetközi egyezményekben meghatározott egészségügyi alakulatok és intézmények, valamint az utóbbiak személyzetének és felszerelésének védelmére vagy megjelölésére használható.
(4) A Vöröskereszt béke idején, kivételesen — a nemzetközi egyezményekben meghatározott célokra — engedélyezheti a jelvénynek, valamint annak utánzását jelentő minden jelnek vagy elnevezésnek a használatát a (3) bekezdés szerint arra nem jogosult magánszemélyek vagy szervezetek számára.
(5) A jelvénynek a (3)—(4) bekezdésben foglaltaktól eltérő használata — külön jogszabályban meghatározott — szabálysértésnek minősül.
6. § (1)9 Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról szóló törvény10 rendelkezései irányadóak.
(2) A Vöröskereszt e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül köteles kérni nyilvántartásba vételét a Fővárosi Bíróságtól.
7. §11 Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
A törvényt az Országgyűlés az 1993. március 30-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1993. április 20.
Az 1. § (1) bekezdése a 2011: CLXXV. törvény 93. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdése a 2011: CLXXV. törvény 93. §-a, a 2011: CLXXVI. törvény 161. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 2. § (1a) bekezdését a 2019: CXVI. törvény 5. § (1) bekezdése iktatta be.
A 2. § (1b) bekezdését a 2019: CXVI. törvény 5. § (1) bekezdése iktatta be.
A 2. § (3) bekezdése a 2019: CXVI. törvény 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2/A. §-t a 2019: CXVI. törvény 5. § (3) bekezdése iktatta be.
A 4. § (1) bekezdése a 2007: CXXVII. törvény 266. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 261. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2008. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni; lásd még a 261. § (4)–(8) bekezdését, valamint a 269. §-át.
A 6. § (1) bekezdése a 2011: CLXXV. törvény 193. §-a szerint módosított szöveg.
Lásd a 2011. évi CLXXV. törvényt.
A 7. § a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 123. pontja szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás