MK BH 1993/400
MK BH 1993/400
1993.06.01.
A munkaviszonyból származó perben a feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül költségmentesség (tárgyi költségmentesség) illeti meg. Az eljárási költséghez tartozik a szakértői díj és költség is. E perekben a pervesztes munkáltatót a pervesztesége arányában kell az állam által előlegezett költségek megfizetésére kötelezni [6/1986. (VI. 26.) IM r. 2. § (1) bek. f) pont, 3. § (3) bek.].
A felperes 1988. szeptember 12-től 1989. október 12-ig kőműves munkakörben állt az alperes alkalmazásában. 1989. március 7-én üzemi balesetet szenvedett, amely miatt hosszabb ideig keresőképtelen állományban volt.
A munkaviszonyának megszüntetését követően a felperes 13 662 forint elmaradt jövedelem, 3669 forint a munkahelyen maradt szerszámai és ruházati tárgyai ellenértéke, 8500 forint munkabérből történt levonás mellőzése, 5000 forint munkabér-különbözet és 507 forint prémium iránt kérelmet nyújtott be az alperes közgyűléséhez.
A közgyűlés határozata ellen, amely a kérelmet 1229 forint kivételével elutasította, a felperes keresetlevelet terjesztett elő a munkaügyi bírósághoz.
A munkaügyi bíróság a fellebbezés lehetőségének hiányában jogerőre emelkedett ítéletével a keresetnek részben helyt adott. Az alperest az elveszett ingóságok ellenértéke és a jogalap nélkül levont szállásdíj jogcímén összesen 9809 forint, és kamatai megfizetésére kötelezte. Egyebekben a keresetet elutasította. Az alperest 490 forint illeték és 20 240 forint szakértői díj és költség megfizetésére kötelezte.
Az ítélet indokolása szerint a felperesnek a szállásdíjjal és az ingóságokkal kapcsolatos igénye megalapozott volt.
A munkaügyi bíróság az igazságügyi könyvszakértő véleménye alapján azt állapította meg, hogy a felperes a keresőképtelensége idejére az átlagkeresetének teljes összegét megkapta táppénz címén, az üzemi balesetéből eredően tehát keresetveszteség nem érte. A munkabér és a prémium iránti követelést a munkaügyi bíróság ugyancsak a szakértő véleménye alapján találta megalapozatlannak.
Az ítéletnek a szakértői díj és költség megfizetésére vonatkozó rendelkezése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az ügyben készített igazságügyi könyvszakértői véleményből kitűnően a szakértő a felperesnek a balesetét követő keresőképtelensége idejére elszámolható táppénz, valamint a teljesítményprémium összegével kapcsolatban nyújtott be szakértői véleményt. A bíróság a szakértő számításait és véleményét elfogadva állapította meg a felperes ezzel kapcsolatos kereseti kérelmeinek alaptalanságát. A szakértő közreműködését igénylő követelések tekintetében tehát a felperes pervesztes lett.
A Pp. 78. §-ának (1) bekezdése értelmében a pernyertes fél költségeinek megfizetésére a pervesztes felet kell kötelezni. A perköltséghez tartozik a szakértői díj és költség is [Pp. 75. §-ának (1) bekezdése].
A költségmentességnek a bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 2. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint a feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül költségmentesség (tárgyi költségmentesség) illeti meg a munkaviszonyból származó perben. A rendelet 3. §-ának (3) bekezdése alapján az említett perekben a pervesztes munkáltatót pervesztessége arányában kell kötelezni az állam által előlegezett költségek megfizetésére.
Minthogy a pernek a szakértő közreműködését igénylő részeiben az alperes pernyertes lett, a szakértő díjának és költségeinek megfizetésére az alperest nem lehetett volna kötelezni. A munkaügyi bíróság ezzel ellentétes rendelkezése ezért törvénysértő.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság ítéletének az alperest 20 240 forint szakértői díj és költség megfizetésére kötelező rendelkezését hatályon kívül helyezte. Megállapította, hogy ezt a szakértői díjat és költséget az állam viseli. A jogerős ítélet egyéb részét nem érintette. (M. törv. I. 10 343/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás