PK BH 1993/424
PK BH 1993/424
1993.07.01.
Az államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése érdekében előterjesztett keresetnek nem törvényi előfeltétele a büntetőeljárás szabályai szerinti kártalanítási eljárás lefolytatása [Ptk. 349. § (1) bek.; Be. 383. §; 66/1991. (XII. 21.) AB hat.].
Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét, amelyben az alpereseket államigazgatási jogkörben okozott kárának megtérítésére kérte kötelezni. Indokolása szerint a felperes ellen indult nyomozati eljárást a Be. 139. §-a (1) bekezdésének b) pontja, tehát a bűncselekmény bizonyítatlansága, és nem a bűncselekmény hiánya miatt szüntették meg. A felperes e határozat ellen jogorvoslattal nem élt, ezzel elmulasztotta a Ptk. 349. §-ának (1) bekezdésében előírt, a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőség igénybevételét, államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt előterjesztett keresete ezért alaptalan volt.
Az első fokú ítélet megváltoztatása és a keresetnek való helyt adás érdekében a felperes fellebbezett.
Az alperesek az első fokú ítélet helybenhagyását kérték. A fellebbezés az alábbi okok miatt alapos.
A Ptk. 349. §-ának (1) bekezdésére alapított kártérítési igény elbírálásakor a bíróság mellőzhetetlen feladata az igényérvényesítés előfeltételének vizsgálata: a kár rendes jogorvoslattal való elháríthatatlansága, illetőleg a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségek igénybevétele. Miután az elsőfokú bíróság a keresetet az igényérvényesítés előfeltételének hiánya miatt utasította el, ezért a fellebbezés alapján eldöntendő kérdés az volt, hogy a felperes a kárigényének e jogcímen való érvényesítése kizártságát eredményező mulasztást követett-e el akkor, amikor nem élt jogorvoslattal a nyomozást megszüntető határozat ellen.
A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvénynek (Be.) a nyomozás megszüntetését szabályozó 139. §-a (1) bekezdése értelmében a nyomozást határozattal meg kell szüntetni (egyebek mellett) akkor, ha a cselekmény nem bűncselekmény, vagy nem a terhelt követte el [a) pont], illetőleg ha a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, az elkövető kiléte, illetőleg az, hogy a bűncselekményt a gyanúsított követte el, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény [b) pont]. Akinek a hatóság határozata vagy intézkedése vagy, intézkedésének elmulasztása a jogait vagy érdekeit sérti, emiatt panasszal élhet [Be. 148. § (1) bek.]. A nyomozást megszüntető határozat elleni jogorvoslat azonban önmagában nem alkalmas a kár elhárítására. Ezért azt kellett vizsgálni, hogy a Be. keretében szabályozott kártalanítási igény érvényesítése a Ptk. 349. §-án alapuló igényérvényesítésnek törvényi előfeltétele-e.
A Be. 383. §-a értelmében az előzetes letartóztatásért és az ideiglenes kényszergyógykezelésért kártalanítás jár, egyebek mellett akkor, ha a büntetőeljárást a Be. 139. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak miatt szüntették meg. A kártalanítási igény szempontjából van tehát jelentősége (egyéb feltételek fennállása esetén) annak, hogy a nyomozás megszüntetése a Be. 139. §-a (1) bekezdésének a) vagy pedig b) pontja alapján történt-e.
A Be. szabályai szerinti kártalanítási igény és az állam büntetőhatalmának gyakorlásával okozott kárnak a Ptk. 349. §-án alapuló megtérítése iránti igény azonban egymástól függetlenül érvényesíthető. A károsult maga dönthet arról, hogy melyik igényérvényesítési módot választja, illetőleg ha a kártalanítási eljárásban a teljes kára nem térült meg, úgy igénybe veheti a Ptk. 349. §-án alapuló jogintézményt is. Az államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése érdekében előterjesztett keresetnek tehát nem törvényi előfeltétele a Be. 383. §-a szerinti kártalanítási eljárás lefolytatása, illetőleg az esetleges kártalanítás alapjául szolgáló feltételek bizonyítása. [Ezzel azonos álláspontot foglalt el az Alkotmánybíróság a 66/1991. (XII. 21.) AB számú határozata indokolásában]. Ebből következik, hogy a Ptk. 349. §-án alapuló igényérvényesítésnek sem volt törvényi előfeltétele a felperessel szemben indult nyomozást megszüntető határozat ellen a jogorvoslat igénybevétele.
Az elsőfokú bíróság tehát tévedett, amikor a felperes keresetét a törvényi előfeltételek hiánya miatt érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A Legfelsőbb Bíróság ezért az első fokú ítéletet a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
A per újabb tárgyalása során mindenekelőtt tisztázni kell, hogy a felperes keresete pontosan mire irányul, milyen személyhez fűződő jogokat és milyen összegű kártérítést kíván érvényesíteni, továbbá melyek azok a tények és a bizonyításukra szolgáló adatok, amelyekre az érvényesített jogokat alapítja [Pp. 121. §-a (1) bekezdésének c) és e) pontja]. A kereset pontos előterjesztését követően lehet érdemben állást foglalni a bizonyítás szükségességéről és a kereset érdeméről. (Legf. Bír. Pf. IV. 21 350/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás