PK BH 1993/427
PK BH 1993/427
1993.07.01.
Állampolgár tulajdonában levő kötött bérű lakás bérének felemelésénél irányadó szempontok [45/1982. (X. 7.) 1967: II. törvény r.1 9. §; 13/1990. (I. 31.) MT r2. 2. §; 1990. évi LXXXVII. tv. 7. §].
A felperes tulajdonában levő másfél szobás komfortos lakás bérlője az alperes. Az eredetileg komfort nélküli, 42 m2 alapterületű bérleményt a felperes jogelődjével kötött megállapodás alapján, az alperes komfortosította. 1987. október 1-jétől havi 189 Ft bért fizetett, ami a komfort nélküli lakás bérének felel meg. A felperes 1990. december 7-én kelt levelében 54 m2 alapterület és 30 Ft/m2 bér számításba vételével havi 1620 Ft felemelt lakbért és 80 Ft vízdíjat, összesen 1700 Ft-ot közölt az alperessel. Az alperes a bérközlést nem fogadta el. A felperes az 1991. május 17-én benyújtott keresetlevelében kérte, hogy a bíróság 1991. január 1-jétől kezdődően kötelezze az alperest a felemelt bér és a vízdíj megfizetésére.
Az alperes a kereset elutasítását kérte, és arra hivatkozott, hogy a lakást a saját költségén komfortosította, és vitatta, hogy a lakás adottságai alapján a felemelt bér indokolt lenne.
A jogerős ítéletnek a lakbérre vonatkozó rendelkezése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A másodfokú bíróság ítéletében helyesen fejtette ki, hogy a bérlő által saját költségén végzett átalakítás vagy korszerűsítés esetén az alapterület vagy a komfortfokozat megváltoztatása címén a lakbér a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig nem módosítható. Tévesen figyelmen kívül hagyta azonban a másodfokú bíróság azt, hogy csak „e címen” kizárt a bérleti díj növelése, egyéb címen nem. A 45/1982. (X. 7.) MT rendelet (R.) 9. §-a (1) bekezdésének korábban hatályban volt szövege szerint az állampolgárok tulajdonában álló, kötött bérű lakások új lakbérét a bérbeadó az 1983. július 1. napján fennálló lakásbérleti jogviszony esetén az állami lakásokéval azonos mértékben állapíthatta meg. Az alperes ennek megfelelő összegű, a komfort nélküli lakásra vonatkozó [R. 4. § (1) bekezdés d) pont] 4,50 Ft/m2 lakbért fizette a 42 m2 alapterület figyelembevételével: 42×4,50=189 Ft. Az idézett R. 9. §-át azonban újraszabályozta a kihirdetés napján hatályba lépett 13/1990. (I. 31.) MT rendelet 2. §-a, s az R. 9. §-a (1) bekezdésének új szövege szerint az állampolgár tulajdonában álló (kötött és szabad bérű) lakások lakbérét a bérbeadó és bérlő megállapodása határozza meg. A havi lakbér mértéke azonban - a 17/A. § alapján meghatározott lakbér kivételével - 1990. február 1. napjától a 4. § alapján megállapítható havi lakbér mértékének kétszeresét nem haladhatja meg. Az R. 9. §-ának (2) bekezdése szerint pedig az (1) bekezdésben említett lakások bérét 1992. január 1. napjától a bérbeadó és a bérlő szabad megállapodása határozza meg.
Az 1991. évi január hó 1. napján hatályba lépett, az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. §-ához fűzött melléklet szerint a települési önkormányzat képviselő-testülete jogosult megállapítani nem csupán a települési önkormányzat tulajdonában levő lakások bérét, hanem az egyéb tulajdonban levő lakásra 1989. január 1. előtt keletkezett és a törvény hatálybalépésekor fennálló bérleti jogviszony keretében hasznosított lakások bérét is. A perbeli lakás bére is ez utóbbi kategóriába tartozik. Ha tehát hatósági ármegállapítás történt, ez határozza meg a kiköthető bér maximumát 1992. január 1-jétől kezdve, a megelőző időre pedig az R. 9. §-ának (1) bekezdése.
Az előzőekben foglaltakra tekintettel tehát a bérbeadó felperes jogosult volt az R. 12. §-ának (1) bekezdése alapján új bért közölni az alperessel, azzal a korlátozással azonban, hogy 1991. február 1. napjától kezdődően 1992. január 1. napjáig terjedő időre a havi lakbér mértéke nem haladhatta meg a komfort nélküli lakásra az R. 4. §-a (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott 4,50 Ft/m2 kétszeresét.
Az 1992. január 1. napjától igényelhető bér tekintetében a tényállás nincs felderítve, a perben nincs adat arra, hogy az adott településen (kerületben) az önkormányzat képviselő-testülete tett-e hatósági ármegállapítást, s ha igen, milyen összegű bért határozott meg.
A Legfelsőbb Bíróság a kifejtettekre figyelemmel mindkét eljáró bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. III. 21 178/1992. sz.)
1
A rendeletet az 1993: LXXVIII. törvény hatályon kívül helyezte és a tárgykört újra szabályozta.
2
A rendeletet az 1993: LXXVIII. törvény hatályon kívül helyezte és a tárgykört újra szabályozta.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás