GK BH 1993/454
GK BH 1993/454
1993.07.01.
Biztosítási intézkedés elrendelésének mellőzése annak folytán, hogy az ingatlan vételárának visszafizetésére vonatkozó követelés későbbi kielégítése az ingatlanon alapított jelzálogjog következtében nincs veszélyben [1979. évi 18. tvr.1 (Vht.) 108. § (1) bek. c) pont].
A felszámolás alatt álló felperes keresetében a Szanáló Szervezet és az alperes között létrejött adásvételi szerződéstől való elállását bejelentve a szerződés felbontását, valamint a szerződéssel érintett gyár birtokba adását kérte. A keresetet arra alapozta, hogy a részletfizetési kedvezményben részesülő alperes utóbb a vételárral kapcsolatban olyan kifogást támasztott, amely „kétségessé teszi a szerződés teljesítését”.
A későbbiekben az alperest terhelő részletfizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztására hivatkozással a felperes annak megállapítását kérte, hogy jogszerűen állt el a szerződéstől. Ennek megfelelően az 1991. szeptember 20-i állapot helyreállítását és egyidejűleg biztosítási intézkedés elrendelését kérte a perbeli gyár ingó és ingatlan vagyonára.
A Csongrád Megyei Bíróság a biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelmet elutasította. A végzés indokolása szerint a felperes nem bizonyította, hogy az alperes a fizetési kötelezettségének nem tett eleget. Nem állapítható meg ezért, hogy a felperes követelése lejárt volna, arra is figyelemmel, hogy az első vételárrészlet 1992. június 30-án esedékes.
A végzés ellen fellebbező felperes annak megváltoztatását és a biztosítási intézkedés elrendelését kérte. Előadta, hogy a per elhúzódása sértheti a forgalom biztonságát, és a hitelezők védelmét sem biztosítja. Állította, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van.
Az alperes észrevételében arra hivatkozott, hogy a peres felek kérelmére az eljárás szünetel, ezért érthetetlennek nevezte a felperes kérelmét.
A Legfelsőbb Bíróság felhívására a felperes bejelentette, hogy a fellebbezését fenntartja, mivel újra kérte a per szünetelésből való felvételét.
A fellebbezés az alábbiak miatt nem alapos.
A peres iratokból megállapítható, hogy a felek között vita van a gyár vételárának kialkudott összege körül. Tényként lehet azt is megállapítani, hogy a felek szerződést módosító közös nyilatkozatának 2. pontja szerint a vevő az eladó részére biztosítékként a hátralékos teljes vételár erejéig feltétlen beleegyezését adja ahhoz: az eladó az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogát bejegyeztethesse. Az elsőfokú bíróság által is helyesen felhívott, a bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. törvényerejű rendelet (Vht.) 108. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében a biztosítási intézkedés elrendelésének több együttes feltétele van. E szerint a pénzkövetelés biztosítását, illetőleg meghatározott dolog zárlatát abban az esetben lehet csak elrendelni, ha a felperes valószínűsítette a későbbi kielégítés veszélyét. A jelenleg rendelkezésre álló adatokból az megállapítható, hogy a felperes pénzkövetelését az alperes valós vagy nem kellően megalapozott okból nem a módosított szerződés szerint kívánja teljesíteni. Mindez azonban még nem jelent kellő alapot a biztosítási intézkedés elrendelésére, mivel a felperes a teljes vételár kiegyenlítéséig már biztosítékként jelzáloggal rendelkezik az egész ingatlanra. Ilyen tényállás mellett nem tekinthető megalapozottnak az a felperesi állítás, hogy követelésének későbbi kielégítése veszélyben van.
Az elsőfokú bíróság helytállóan utasította el, tehát a biztosítási intézkedés elrendelése iránti felperesi kérelmet. A Legfelsőbb Bíróság ezért az elsőfokú bíróság érdemben helyes határozatát a Pp. 259. §-ára figyelemmel, a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján - az indokolás fenti kiegészítésével - helybenhagyta. (Csongrád Megyei Bíróság 4. G. 40 884/1991. sz. - Legf. Bír. Gf. IV. 30 709/1992. sz.)
1
Lásd az 1994: LIII. törvényt.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás