• Tartalom
Oldalmenü

1993. évi XLVI. törvény indokolása

a statisztikáról

1993.05.15.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A statisztikai szolgálat a feladatát a statisztika tudományára alapozva, adatok gyűjtésével, feldolgozásával, elemzésével és közzétételével látja el.
Mivel a statisztikai szolgálat szakszerű ellátása jogokkal és kötelezettségekkel jár, a statisztikai tevékenységet a világ legtöbb országában törvény szabályozza. Magyarországon az első statisztikai törvényt a múlt században, 1874-ben, a jelenleg hatályban lévőt – sorrendben az ötödiket – 1973-ban hozták.
A statisztikai tevékenységnek és e tevékenységet szabályozó törvénynek összhangban kell lennie a társadalmi, gazdasági, politikai viszonyokkal és a jogrendszerrel. A statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény a megalkotása óta bekövetkezett változások hatására már elavult, szabályozási megoldásai nem illeszkednek az utóbbi években kialakult alkotmányos és intézményi rend keretei közé, terminológiája részben túlhaladottá és értelmezhetetlenné vált. A kötelező statisztikai adatgyűjtések elrendelésének decantralizált joga nehézkessé tette a statisztikai tevékenység országos koordinációját, sok esetben indokolatlanul terhelték az adatszolgáltatókat, és a felesleges párhuzamosságokat sem lehetett mindig kiküszöbölni.
Szükségessé vált tehát, hogy az Országgyűlés a statisztikai szolgálat működését újra szabályozza, összhangba hozza a mára kialakult politikai és jogrendszerrel, és hozzáigazítsa a nemzetközi mércével mérve is korszerű, elsősorban a Nyugat-Európában kifejlődött statisztikai szabályozáshoz és statisztikai normákhoz.
Ennek megfelelően a statisztikáról szóló törvényjavaslat (a továbbakban: Javaslat) a következő alapelveket nyugszik:
1. egy szolgálatba kell összefogni a Központi Statisztikai HIvatal, a minisztériumok és egyes országos hatáskörű szervek statisztikai tevékenységét,
2. az adatszolgáltatási kötelezettséggel járó adatgyűjtéseket országosan egységes statisztikai adatgyűjtési program tartalmazza,
3. a program tartalmát az érdekképviseleteket is magában foglaló, szakemberekből álló bizottság véleményezze,
4. a statisztikai adatfelvételek eredményeként létrejövő adatállományok legyenek nyilvánosak,
5. az adatfelvételek során kerülni kell az adatszolgáltatók felesleges megterhelését, ezért széles körben legyen lehetőség a már meglévő statisztikai adatállományok cseréjére, és az adatállományok statisztikai célú felhasználására,
6. messzemenően biztosítani kell az adatszolgáltatók személyiségi jogait.
Ezek alapján a Javaslat meghatározza a hivatalos statisztikai szolgálatba tartozó szerveket, kimondja az országos statisztikai adatgyűjtési program összeállításával és végrehajtásával kapcsolatos szabályokat, létrehozza az Országos Statisztikai Tanácsot, biztosítja az adatok legszélesebb nyilvánosságát, megállapítja azokat a szabályokat, amelyek alapján az adatállományok átadásra-átvételre kerülnek, meghatározza az egyedi adat fogalmát és a védelmére szolgáló eszközöket.
Abból a célból, hogy a statisztika a követelményeknek eleget tudjon tenni, és az objektivitása biztosítva legyen, a Javaslat a Központi Statisztikai Hivatalnak és elnökének helyét a közigazgatásban úgy határozza meg, hogy a statisztika a mindenkori politikai érdekektől mentesen, ezektől függetlenül, kizárólag szakmai szempontok szerint tudjon működni.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
A törvény célja
Az 1. §-hoz
A javaslat a társadalmi, gazdasági, környezeti jelenségekre vonatkozó adatok statisztikai módszerrel történő felvételére, szolgáltatására és a statisztikai tevékenységet alkotó további adatkezelésekre vonatkozóan állapít meg szabályokat, figyelembe véve azt, hogy az ezen a körön kívül eső információk áramlására a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, továbbá más jogszabályok rendelkezései vonatkoznak.
A statisztikai módszer a számszerűen kifejezhető információknak a statisztikatudomány felismerései szerinti kezelését (felvételét, feldolgozását, elemzését stb.) jelenti.
A módszerek az adatgyűjtési eljárásokban (teljeskörű, mintavételes stb.), valamint statisztikai szabványokban (fogalmak, osztályozási rendszerek, számjelek stb.) és módszertanokban jelennek meg, biztosítva a statisztikai számbavétel eredményeként létrejövő adatok statisztikai pontosságát.
A törvény hatálya
A 2. §-hoz
A törvény rendelkezéseit alkalmazni kell a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek statisztikai tevékenységére, a szolgálathoz nem tartozó országos hatáskörű közigazgatási szervek kötelező adatszolgáltatáson alapuló statisztikai adatgyűjtésére, a szolgálathoz nem tartozó szervek adatgyűjtésére (társadalombiztosítás, cégnyilvántartás, ingatlannyilvántartás, adó stb.) abban az értelemben, hogy az adatgyűjtés végrehajtásánál, az adatok átadásánál és a statisztikai nómenklatúrák, osztályozási rendszerek használatánál a Javaslat rendelkezései szerint kell eljárni, valamint az önkéntes adatszolgáltatáson alapuló statisztikai célú adatgyűjtéseknél is alkalmazni kell a Javaslat vonatkozó előírásait, különös tekintettel az adatfelvételt szabályozó rendelkezésre és az egyedi adatok védelmére. Tartalmazza ezen túlmenően a Javaslat az adatszolgáltatók kötelezettségét is.
Nem vonatkozik a Javaslat a statisztikai felhasználásra nem kerülő adatgyűjtésekre, így többek között a közvéleménykutatással, piackutatással összefüggő munkákra, a tudományos kutatások körében szükségessé váló adatfelvételekre és adatáramlásokra, a gazdálkodó szervezetek, egyéni vállalkozók működésével összefüggő belső, a szervezet és a szerv munkáját segítő (szabadságnyilvántartás, raktárkészletnyilvántartás stb.), a központnak a területi apparátussal, a szervezetnek a tagsággal fennálló kapcsolatából adódó, saját munkájával összefüggő adatáramlásokra.
A hivatalos statisztikai szolgálat
A 3. §-hoz
A közigazgatás és az igazságszolgáltatás legfelső szervei gondoskodnak arról, hogy az állami vezetéshez szükséges statisztikai adatok rendelkezésre álljanak. Ahhoz, hogy a közigazgatás és igazságszolgáltatás legfelső szervei ilyen irányú feladataikat teljesíteni tudják, szükséges, hogy az adatokat adatszolgáltatási kötelezettséggel járó adatgyűjtések útján szerezhessék meg. Az ilyen adatgyűjtések végrehajtására jogosult szervek statisztikai tevékenysége alkotja a hivatalos statisztikai szolgálatot.
Központi Statisztikai Hivatal
A 4–5. §-hoz
A legfelsőbb államvezetés (Országgyűlés, Kormány) tevékenységéhez, a közvélemény tájékoztatásához szükséges statisztikai adatok legfontosabb forrása a Központi Statisztikai Hivatal és tájékoztatási rendszere. A kibocsátott statisztikai információk objektivitása feltételezi, hogy azt egy politikailag független, szakmailag autonóm szerv dolgozza ki és állítsa össze. Ennek az elvárásnak a KSH akkor tud eleget tenni, ha országos hatáskörű közigazgatási szervként működik, elnökének kiválasztásában és kinevezésében pedig nem játszanak szerepet politikai tényezők.
A KSH mint országos hatáskörű szerv a feladatát csak jól működő területi szervezet segítségével tudja ellátni. A területi szervek feladata a KSH feladatkörébe tartozó adatgyűjtések és ellenőrzések operatív végrehajtása, valamint a központi adatfeldolgozás szakmai előkészítése és területi információk szolgáltatása.
A 6. §-hoz
A KSH alapfeladata az ország vezetéséhez szükséges statisztikai adatok gyűjtése, feldolgozása, tárolása, elemzése, közlése és az adatok védelme. A statisztikai módszerekkel kezelt adatok képet adnak a tárgyév vagy valamely kiválasztott időszak társadalmi, gazdasági, népesedési, valamint környezeti helyzetének és folyamatainak alakulásáról, a folyamatok irányáról, és felhívják a figyelmet a szükséges intézkedések megtételére.
A feladatok közül indokolt kiemelni néhány olyat, amely nélkül az alapfeladat nem oldható meg. Ezek között a legfontosabb a népesség személyi adataira épülő, a családi állapotot, anyanyelvet, nemzetiségi hovatartozást, iskolázottságot, szakképzettséget felölelő népszámlálás, valamint az egyéb országos összeírások (általános mezőgazdasági összeírás stb.) végrehajtása.
Korszerű államvezetés csak korszerű információellátáson alapulhat. Ezért az országos statisztikai adatgyűjtési program tervezetének összeállításán és végrehajtásán túlmenően fontos feladat a statisztikai tevékenységben általánosan alkalmazásra kerülő módszerek, fogalmak és osztályozások kialakítása. A gazdasági élet fellendülésével, a vállalkozók számának njövekedésével, a piacgazdaság megteremtésével megsokszorozódik az adatszolgáltatók száma, és a statisztika minden korábbinál sokszínűbb képet adhat a jövőben az országról és polgárairól. Az eredményes statisztikai munka alapja az adatszolgáltatói nyilvántartás, amely nélkül sem teljes körűen, sem mintavétellel nem lehet megbízható adatokat gyűjteni. Ezt a célt szolgálják az adatszolgáltatói strukturált cím- és névjegyzékek.
Az adatok gazdasági értéket képviselnek, ezért fontos, hogy feleslegesen ne kerüljön sor adatfelvételre. A különböző helyeken képződött adatok általános felhasználására pedig csak akkor van lehetőség, ha azok homogének, ugyanarról a jelenségről azonos kategóriák szerint szólnak. Ezért elengedhetetlen az egységes fogalmi, módszertani, osztályozási rendszer kidolgozása, és annak elérése, hogy a hivatalos statisztikai szolgálathoz nem tartozó szerveknél is az adatok kezelése ennek figyelembevételével történjék. Ez nem vonatkozik a szerv saját célját szolgáló, belső információrendszerekre.
A KSH tagként, egyes esetekben közreműködőként részt vesz nemzetközi szervezetek statisztikai munkájában. A nemzetközi munka eredményeként szerzett tapasztalatokat hasznosítja a hazai statisztika elméletében és gyakorlatában, valamint kétoldalú megállapodások alapján kapcsolatot tart külföldi statisztikai hivatalokkal.
Országos Statisztikai Tanács
A 7. §-hoz
A hivatalos statisztikai szolgálat szerveinek statisztikai munkája igen sokrétű. Szükséges ezért egy olyan koordinációs fórum, amelyen lehetőség van álláspontok kifejtésére, egyeztetésére, elősegítve a szakmailag megalapozott döntések meghozatalát. Az Országos Statisztikai Tanács (OST) a statisztika feladatát elvileg megalapozó, pártatlan, tudományos igényeket kifejező, véleményező és tanácsadó szerv. A statisztikának a legszélesebb körből kell információkat merítenie, és olyan iránymutatást kell adnia, amely a legszélesebb körben megfelel a napi munka elvárásainak. Szükséges ezért, hogy az OST munkájában a szaktudományok képviselői, a társadalombiztosítás küldöttei és a települési önkormányzatok képviselői, valamint az érdekképviseletek is részt vegyenek. Ez utóbbiak olyan módon, hogy valamennyi munkáltatói érdekképviselet összesen 3 tagot, valamennyi munkavállalói érdekképviselet összesen 3 tagot és az önkormányzatok képviseletei is összesen 3 tagot delegálnak az OST-be.
A jó koordinációs munka sok tekintetben alapfeltétele a statisztikai szolgálat eredményességének, ezért indokolt, hogy az OST tagjai magas szinten kapják a megbizatásukat, biztosítva ezzel azt is, hogy felelős személyek felelős döntései alakulhassanak ki, és ezekkel segítsék szakmai munkájában a KSH elnökét.
Statisztikai adatgyűjtések
A 8. §-hoz
A különböző statisztikai adatgyűjtéseket az adatszolgáltató szempontjából azok kötelező vagy önkéntes volta határolja el egymástól. Adatszolgáltató lehet bárki, akitől a Javaslat előírásainak megtartásával adatokat kérnek. Adatszolgáltatási kötelezettségel történő adatgyűjtésre azonban csak akkor kerülhet sor, ha azt a Javaslatban jogosultként feltüntetett szerv az előírások megtartásával hajtja végre. Egyéb esetben csak önkéntes alapon történő kérésről lehet szó, ez utóbbinál mindenki maga dönti el, hogy a kérdésre válaszol-e vagy sem.
A Javaslat – különös tekintettel az önkormányzati adatszolgáltatási kötelezettség törvényi meghatározására – megállapítja az adatszolgáltatásra kötelezhetők körét. Az önkormányzatok a statisztikai rendszerben eddig is szerepeltek mint adatgyűjtők és adatszolgáltatók, de a megváltozott jogszabályi rendelkezések miatt szükségessé vált az adatszolgáltatási kötelezettség törvényi szintű megállapítása. Az önkormányzatok mint adatgyűjtő szervek nem részei a hivatalos statisztikai szolgálatnak, rendeletalkotási joguk azonban megadja azt a lehetőséget, hogy személyes adatokat kezeljenek, amiből azután akár statisztika is készülhet, vagy a többi – a hivatalos statisztikai szolgálathoz nem tartozó – szervhez hasonlóan statisztikai adatgyűjtési igényüket az országos statisztikai adatgyűjtési programon keresztül érvényesíthetik.
A Javaslat további része az adatok körét az adatszolgáltatók és a jogi lehetőségek szerint tárgyalja. Először kimondja, hogy természetes személy mint magánember személyes adatai (anyanyelv, családi viszonyai stb.) tekintetében adatszolgáltatásra csak törvényben kötelezhető. Ezt követően megállapítja, hogy vannak azonban olyan egyedi adatok, amelyek kötelező adatszolgáltatáson alapuló adatgyűjtés tárgyai nem lehetnek. Ezek olyan különleges információkat hordoznak, amelyeket az érintettől csak önkéntes alapon lehet kérni, amelyre tehát a választ az adatszolgáltató a saját belátása szerint vagy megadja vagy sem.
Végezetül kimondja a Javaslat, hogy kormányrendelettel is adatszolgáltatásra kötelezettek lehetnek a Polgári Törvénykönyv 685. §-ának c) pontjában felsorolt gazdálkodó szervezetek, gazdasági társaságok, valamint az alapítványok, a pénzügyi törvény alapján működő költségvetési szervek (bíróságok, ügyészségek, oktatási, kulturális, tudományos intézmények stb.), a jegybank, az egyesülési jog alapján létrejött társadalmi szervezetek (pártok, egyesületek, érdekképviseleti szervek, tömegmozgalmak), a lelkiismereti és vallásszabadság alapján működő egyházak, az egyéni vállalkozásokról rendelkező törvény alapján működő egyéni vállalkozók, a mezőgazdasági termelő tevékenységet és ahhoz kapcsolódó szolgáltatást végzők, a más jogszabályokban meghatározott üzletszerű, saját nevében és kockázatára, haszonszerzés érdekében folytatott (ügyvédi, közjegyzői, magánnyomozói, oktatási, kulturális, egészségügyi stb.) tevékenységet végzők, valamint a gazdasági tevékenységet folytató minden más jogi és nem jogi személy (alkotói iroda, gépjárművezetői munkaközösség, ügyvédi iroda, különböző oktatói munkaközösségek stb.). Ezen túlmenően a törvényi felhatalmazás alapján az önkormányzatok konkrét adatszolgáltatási kötelezettségét kormányrendelet is megállapíthatja.
A 9. §-hoz
Az, aki a Javaslatban előírt rendelkezések szerint adatszolgáltatásra kötelezett, a tőle kért adatokat a valóságnak megfelelő tartalommal, a megszabott határidőben és módon köteles szolgáltatni, és ezért a szolgáltatásért nem tarthat igényt térítésre. Csak ilyen feltételek mellett lehet olyan adatállományokat létrehozni, amelyek a társadalmi-gazdasági jelenségeket és viszonyokat hűen tükrözik. A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervnek jogában áll az adatszolgáltatónál ellenőrizni azt, hogy az adat a valóságnak megfelel-e. Az adatszolgáltató köteles az ellenőrzést végző személy felszólítására az alapadatok bizonylataiba, az ügy irataiba statisztikai ellenőrzés céljára a betekintést lehetővé tenni.
A 10. §-hoz
A népmozgalmi statisztika keretében felmérésre kerülnek olyan jelenségek, amelyek megfigyeléséhez személyes adatok felvétele szükséges. Természetes személy személyes adatát csak törvény felhatalmazása alapján lehet gyűjteni, ezért a Javaslat meghatározza azokat a személys adatokat, amelyeket az adatszolgáltató szerveken keresztül a KSH népmozgalmi statisztikai célra jogosult gyűjteni.
Országos statisztikai adatgyűjtési program
A 11–14. §-hoz
A Javaslat szerint a tárgyévre vonatkozó, kötelező adatszolgáltatással járó adatgyűjtéseket egyetlen program keretében kell összefoglalni. A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek a tárgyévben az általuk végrehajtani kívánt adatszolgáltatási kötelezettséggel járó adatgyűjtési javaslataikat eljuttatják a KSH-hoz, a KSH ezt kiegészíti a saját hasonló adatgyűjtéseivel, és a program tervezetét az Országos Statisztikai Tanács elé terjeszti megvitatás céljából. A KSH elnöke az OST véleményének figyelembevételével véglegesíti a programtervezetet, és javaslatot tesz a Kormánynak a program elfogadására. A Kormány az általa elfogadott programban szereplő adatgyűjtéseket a programban szereplő minden adatszolgáltató számára kötelező erejűvé teszi. Az így kialakított és elfogadott program kiküszöböli az átfedéseket, párhuzamosságokat, és erősíti az adatgyűjtések legitimációját.
A programban évente egyszer meghatározott adatgyűjtéseken túlmenően szükségessé válhat, hog a Kormány valamilyen előre nem látható okból év közben is információhoz jusson. Ennek érdekében jogában áll a programot saját hatáskörében kiegészíteni.
A program és a kiegészítés jogszabályi alapja a Magyar Közlönyben kerül kihirdetésre, az adatgyűjtések felsorolását pedig a Statisztikai Közlöny tartalmazza.
A hivatalos statisztikai szolgálathoz nem tartozó szervek statisztikai adatgyűjtése
A 15–16. §-hoz
A hivatalos statisztikai szolgálatba tartozó szervek a közigazgatásban, igazságszolgáltatásban alapvető szerepet betöltő intézmények. Az állami vezetés számára azonban fontos lehet, hogy más, ebbe a körbe nem tartozó szerv is esetenként adatokhoz jusson kötelező adatszolgáltatás útján. Ezért ezeknek az országos hatáskörű közigazgatási szerveknek megadja a Javaslat azt a lehetőséget, hogy ha adatokra van szükségük, a téma szerint illetékes, a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervnél adatigényüket bejelenthetik abból a célból, hogy az bekerülhessen az országos statisztikai adatgyűjtési programba.
Önkéntes adatszolgáltatáson alapuló adatgyűjtést bárki bármikor szervezhet. A Javaslat csak egyetlen előírást tartalmaz, az adatszolgáltató figyelmét az adatgyűjtő köteles felhívni arra, hogy az adatszolgáltatás nem teljesítése semmiféle hátrányos következménnyel nem jár.
A statisztikai adatok nyilvánossága, védelme, továbbítása
A 17–21. §-hoz
A hivatalos statisztikai szolgálat által végrehajtott adatgyűjtések összesített és feldolgozott eredményei nyilvánosak.
A statisztikai munka sajátosságából adódik, hogy a nyilvánosságot az adat közzététele jelenti. A közlés és a közzététel módját a szervek saját hatáskörükben alakítják ki, annak figyelembevételével, hogy az adatok megismerésére a legszélesebb nyilvánosságnak nyíljon lehetősége.
A nyilvánosságnak csak a titokvédelmi és a személyiségi jog védelmére vonatkozó jogszabályok szabnak korlátot. Ezért nem lehet nyilvánosságra hozni államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősített adatot és egyedi adatot sem.
Egyedi adat csak statisztikai célra használható. Előfordulhat azonban, hogy az egyedi adat nyilvánosságra hozatala az adatszolgáltató érdeke, vagy azzal nem ellentétes. Ebben az esetben írásbeli hozzájárulásával ez az adat is közölhetővé válik.
Az egyedi adatok mással történő közlésére vonatkozó tiltás nem vonatkozik az azonos szerven belül egymással munkakapcsolatban álló dolgozókra; a munkafolyamatban részt vevő minden egyes személyt az azonos szabályok kötik.
A közérdekű feladatot ellátó szerv (pl. közlekedés, posta, köztisztaság), illetőleg az állampolgárok adóbefizetését is tartalmazó költségvetésből gazdálkodó szerv ezen működésének adatai oly mértékben tartanak közérdeklődésre számot, hogy esetükben a nyilvánosságra hozatalnak nem lehet akadálya az, hogy az adatokból vissza lehet következtetni az adatszolgáltató szervre, mert az adatok csekély száma miatt csak ilyen szintű összesítés hozható létre.
A statisztikai célra történő adatszolgáltatásnál a végső cél egy többrétűen használható statisztikai adatállomány összeállítása. Ez természetes személyekre vonatkozó adatok esetében azt is jelenti, hogy a szükséges számszaki műveletek elvégzése után az egyedi azonosítók feleslegessé válnak. Ezért a Javaslat alapelvként kimondja, hogy az azonosítókat ebben az esetben legkésőbb a statisztikai feldolgozás befejezésekor, a rögzítés, ellenőrzés és a szükséges összevonások elvégzése után – vagy ha adatátadásra kerül sor, akkor az átadás időpontjában – törölni kell.
Az egyedi adatok más jogszabályok alkalmazása tekintetében magántitoknak minősülnek. A felelősség szempontjából ez azt jelenti, hogy a szerv statisztikai tevékenységében részt vevő és az abban közreműködő (pl. összeíró) dolgozó az egyedi adatok védelmét szolgáló szabályok betartásáért büntetőjogi, munkajogi és polgári jogi felelősséggel tartozik.
Ily módon az adatokat védelemben kell részesíteni abból a szempontból is, hogy felesleges adatgyűjtésre ne kerüljön sor. Ezért és az adatszolgáltatók felesleges zaklatásának elkerülése érdekében is fontos, hogy a már meglévő adatállományokhoz a többi szerv – a további feldolgozás vagy a saját adatai kiegészítése céljából – hozzájusson. Ezért a Javaslat kimondja az adatátadási kötelezettséget az átvevő szerv feladataihoz szükséges mértékig. Ugyanez a kötelezettég terheli a hivatalos statisztikai szolgálathoz nem tartozó, de kötelező adatszolgáltatás alapján adatokhoz jutott szerveket is.
A KSH központi adatgyűjtő szerepéből eredően, valamint az országban egyszer már összegyűjtott, rendelkezésre álló adatok újbóli összegyűjtésének elkerülése céljából szükséges, hogy a KSH hozzájusson más, nem statisztikai tevékenységből származó, nem statisztikai célból gyűjtött adatokhoz is (pl. cégnyilvántartás, adónyilvántartás), ezzel is kímélve az állami költségvetést és az adatszolgáltatókat. Az ilyen adatok átadásának kötelezettsége az átadónak nem okoz felesleges megterhelést, mert már rendelkezésére álló adatállományra vonatkozóan jelent kötelezettséget.
Az egyedi adatok többirányú összekapcsolásának a lehetősége veszélyezteti a személyiségi jogokat, ezért a Javaslat kimondja, hogy egyedi adatok nem adhatók át. Kivétel ez alól a KSH, ahol nem folyik olyan hatósági jellegű tevékenység, amelyből a személyes adatok és az egyedi adatok átvétele során az adatszolgáltató személyére vonatkozóan hátrányos következmények adódhatnának. Ebben az esetben az adatátadóra vonatkozó jogszabályok határozzák meg azokat a személyes adatokat, amelyeket a KSH jogosult statisztikai célra átvenni, és az adatátvételről előzetesen a KSH a hivatalos lapjában tájékoztatja az adatszolgáltatókat.
Egyébként az adatok az egyedi azonosítóktól történő megfosztás után elemi soronként átadhatók.
Az egyedi adatok védelme elsődleges szempont minden adatáramlásnál, de a védelem biztosítása mellett lehetővé kell tenni a minél részletesebb és minél sokoldalúbb feldolgozást. Ezért a Javaslat kimondja,hogy a szerv a saját adatállományait statisztikai célra összekapcsolhatja. A statisztika mint egységes cél meghatározása olyan garancia, amely kiküszöböli a visszaélések lehetőségét.
Tájékoztatás
A 22–24. §-hoz
A feldolgozott és összesített statisztikai adatok nyilvánosságát a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek tájékoztatási rendszere biztosítja. Feladatuk, hogy az állami vezetés, a gazdasági élet, valamint a közvélemény számára nyújtsanak tájékoztatást, megteremtve ezzel a legszélesebb körű hasznosítás lehetőségét is.
A tájékoztatás hatékonyságát elősegítheti, hogy a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek a tárgyköröket, a tájékoztatási határidőket egyeztetik. A Javaslat ezért előírja, hogy a szervek tájékoztatási rendszere egymással összehangolt legyen, az összehangolásban az OST működik közre.
Különösen fontos, hogy a nemzetközi szervezetek részére történő adatszolgáltatás ellentmondásmentes legyen, ezért a Javaslat a KSH ezirányú koordinációját írja elő. A KSH ezt a feladatát az OST közreműködésével látja el.
Az adatok nyilvánossága megköveteli annak kimondását, hogy az adatkérők hozzájuthatnak olyan információhoz is, amely az adatgyűjtő szervnél megtalálható, rendelkezésre áll, de tájékoztatási rendszerében nyilvánosságra nem került. Ebben az esetben a Javaslat szerint a külön munka elvégzését a szerv térítéshez kötheti, amely a felmerült költségekhez igazodik.
Egyéb rendelkezések
A 25. §-hoz
A közigazgatási szervek hatósági feladatainak ellátása során, társadalombiztosítási, adó, cégnyilvántartási, egészségügyi, ingatlannyilvántartási, pénzügyi jogszabályok végrehajtásánál és ellenőrzésénél, a szervek gazdasági vagy egyéb tevékenységgel járó adatkezelésénél az információrendszerek kialakításánál a KSH által közzétett fogalmakat és osztályozási rendszereket kell figyelembe venni, hogy lehetővé váljon az adatok átadása-átvétele és többirányú hasznosítása.
Hatálybalépés
A 26–28. §-hoz
Az új törvény hatálybalépésével összefüggésben néhány rendezésre váró kérdés szabályozását a végrehajtási kormányrendeletre indokolt bízni. Meg kell benne határozni az Országos Statisztikai Tanács működésével összefüggő olyan főbb kérdéseket, amelyek alapján elkészíthető majd az ügyrendje. Előírást kell adni az adatszolgáltatás során felhasználásra kerülő kérdőívek fontosabb jellemzőire. Ki kell dolgozni az országos statisztikai adatgyűjtési program összeállításához kapcsolódó főbb kérdéseket, megállapítva a munka menetéhez szükséges határidőket is, valamint újra kell rendezni a Javaslat követelményeinek megfelelő szabálysértési tényállásokat.
Minthogy az országos statisztikai adatgyűjtési program összeállítására csak a törvény hatálybalépését követően kerülhet sor, átmeneti időszak keletkezik, amelyben a statisztikai adatgyűjtéseket és adatszolgáltatásokat még az előző törvény rendelkezései szerint kell lebonyolítani. Ezért a 11–14. §-ban szabályozott kérdéseket csak a hatálybalépés időpontjánál később lehet végrehajtani.
A jogharmonizáció érdekében módosítani kell a vonatkozó jogszabályi környezetet is.
_