KK BH 1993/462
KK BH 1993/462
1993.07.01.
Az alapítvány kuratóriuma a vagyonkezeléssel kapcsolatos döntéseinek végrehajtásával ügyvezető igazgatót bízhat meg; az alapítvány kezelője azonban továbbra is a kuratórium, és nem az igazgató [Ptk. 74/C. § (1) bek., 74/E. § (4)—(5) bek.].
A D. K. M. és N. polgármesteri hivatal, valamint a T. Kft. az alapítvány célját az alapítvány által érintett területen lakó állampolgárok életminőségének javításában, szervezett népjóléti intézkedések megtételében, népjóléti feladatok ellátásában jelölték meg. Az alapítvány induló vagyona 1 605 000 Ft készpénz, ezenkívül az alapítók az alapítvány rendelkezésére bocsátják a működéshez szükséges helyiséget és egyéb technikai felszerelést.
Az elsőfokú bíróság hiánypótlási eljárás befejeztével az alapítványt bírósági nyilvántartásba vette. Az alapítvány bírósági nyilvántartásba vételét elrendelő végzés ellen a megyei főügyészség törvényes határidőn belül fellebbezést nyújtott be. Fellebbezésében indítványozta az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését és új eljárás megindításának elrendelését.
A fellebbezésben előadottak szerint a megyei bíróság tévedett, amikor azt állapította meg, hogy az alapítók által elkészített alapító okirat a Ptk. előírásainak megfelel. Az alapítók által létrehozott kuratórium nem felel meg a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának módosított 2. számú állásfoglalásában a kuratórium összetételére és működésére előírt szempontoknak, a kuratórium szervezetével kapcsolatosan az ügyvezető igazgató és a kuratórium tagjainak feladata és felelőssége átfedéseket tartalmaz, továbbá az alapítók nem rendelkeztek a Ptk.-ban előírtaknak megfelelően arra vonatkozóan, hogy a kuratórium az alapítványi vagyont milyen módon és milyen módszerekkel használhatja fel.
A fellebbezés alapos. A Ptk. 74/A. §-ának (1) bekezdése értelmében magánszemély és jogi személy tartós közérdekű célra - alapító okiratban - alapítványt hozhat létre. Az alapító okirat érvényességéhez annak bírósági nyilvántartásba vétele szükséges. A nyilvántartásba vétellel az alapítvány elnyeri jogi személyiségét.
A nyilvántartásba vett és önálló jogi személyiséggel rendelkező alapítvány működése érdekében a Ptk. 74/C. §-ának (1) bekezdése szerint az alapító az alapító okiratban kijelölheti a kezelő szervet. A kezelő szerv kijelölése során azonban biztosítani kell, hogy a kezelő szerv a működés során az alapítóktól is befolyásolás mentesen, önállóan, csupán az alapító okiratban meghatározott alapítványi cél megvalósításától vezérelve működhessék. Ennek egyik feltétele, mint ahogy azt a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának módosított 2. számú állásfoglalása is tartalmazza, a kuratórium összetétele, amelyben a kuratóriumi tagok olyan személyek lehetnek, akik az alapítókkal sem rokoni, sem alkalmazotti, sem vagyoni függésben nincsenek, és így személyükben biztosítható a kuratórium tevékenységének függetlensége. A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának fent idézett elvi állásfoglalása értelmében annak nincsen akadálya, hogy az alapító az alapítvány kuratóriumának tagja vagy akár elnöke lehessen, ebben az esetben is biztosítani kell azonban, hogy döntő befolyásolást a kuratórium döntésére az alapító ne gyakorolhasson.
A törvényben megfogalmazott, az elvi állásfoglalásban részletezett és a Legfelsőbb Bíróság joggyakorlatában következetesen alkalmazott elvnek nem felel meg a kérelmező által létrehozott kuratórium, amelynek tagjai egyúttal alapítók is az alapító okirat VI. fejezetének 2). pontja alapján.
A Legfelsőbb Bíróság nem ért egyet azonban a fellebbezésnek az ügyvezető igazgató jogállásával kapcsolatos aggályaival. Az alapítványnak, mint önálló jogi személynek lehetősége van arra, hogy munkáját és tevékenységét a Ptk. és egyéb irányadó jogszabályoknak megfelelően szervezze, akár oly módon is, hogy a kuratórium a vagyonkezeléssel kapcsolatos döntéseinek végrehajtásával ügyvezető igazgatót bízzon meg. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság is megállapította, hogy az alapító okiratban az alapítvány megszüntetésére vonatkozó VIII/3. pont alatti rendelkezés ellentétes a Ptk. 74/E. §-ának (4) bekezdésében foglaltakkal. Az ügyvezető igazgató tevékenységének megítélése nem lehet hatással az alapítvány jogi sorsára, továbbá az ügyvezető igazgató tevékenysége miatt nem kerülhet sor az alapítvány megszüntetésére sem.
Az ügyvezető igazgató kezelő szervként nem minősíthető, mert kezelő szervet csak az alapító jelölhet ki a Ptk. 74/C. §-a alapján, és csak az alapító hívhatja vissza az alapítvány céljait veszélyeztető kuratóriumot.
A Ptk. 74/B. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében az alapító okiratban meg kell jelölni az alapítvány céljára rendelt vagyont és annak felhasználási módját. A kérelmező által benyújtott alapító okirat megjelöli az alapítványi vagyont, annak felhasználására vonatkozóan azonban olyan általános meghatározásokat tesz, amelyek nem alkalmasak arra, hogy az alapvetően szociális célokat és feladatokat megvalósító alapítvány vagyonának tényleges felhasználását rendezzék. Szükség volna ebben az esetben arra, hogy az alapító meghatározza, hogy az arra rászorultak milyen módon, milyen módszerek felhasználásával juthatnak az alapítvány vagyonából juttatásokhoz, illetőleg hogy a kuratórium milyen feltételek esetén ítélhet meg támogatásokat, illetőleg juttatásokat, milyen módon támogathat szociális indíttatású fejlesztéseket. A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezési eljárás során észlelte, hogy az alapítvány megszűnésére vonatkozó és az alapítványi vagyon felhasználására szolgáló rendelkezések közül a VIII. fejezet 5. pontja alatti előírás sem felel meg a Ptk. rendelkezésének, mert azt mondja ki, hogy a megszűnt alapítvány vagyona az alapítókra, illetőleg a jogutódaikra száll vissza.
A nyitott alapítvány esetében az alapítvány vagyona nemcsak az alapítók által rendelkezésre bocsátott vagyonból, hanem a később csatlakozók és adományozók vagyonából is gyarapodik, ezért az alapítvány megszűnése esetére nem lehetséges, hogy az így felgyűlt esetleges vagyon az alapítókra szálljon vissza teljes körben. Ezért a nyitott alapítvány vagyonával az alapítók az alapításkor az alapító okiratban csak úgy rendelkezhetnek, hogy megszűnés esetén az alapítók által nyújtott vagyonrész szállhat vissza rájuk. A fennmaradó vagyont az alapítvány céljával összhangban álló módon lehet az alapító okirat szerint felhasználni, illetőleg arról a Ptk. 74/E. §-ának (5) bekezdésében foglaltak szerint a bíróság jogosult rendelkezni.
A Legfelsőbb Bíróság a fentiek alapján megállapította hogy az első fokon eljárt bíróság a hiánypótlási eljárás lefolytatása ellenére sem észlelte az alapító okirat minden hiányosságát, ezért a Pp. 258. §-ának (1) bekezdése alapján az elsőfokú végzést hatályon kívül helyezte, és az eljáró elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Kpkf. II. 25 290/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás