GK BH 1993/48
GK BH 1993/48
1993.01.01.
A bérbeadónak a bérleti szerződés alapján a bérelt helyiséggel kapcsolatban fennálló szavatossága nem terjed ki a helyiségben folytatni kívánt gazdasági tevékenységhez szükséges hatósági engedélyek megszerzésére [Ptk. 424. § (1) bek.].
A felperes az elsőfokú bírósághoz fizetési meghagyás kibocsátása iránt benyújtott kérelmében 443 273 Ft és kamatai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. A követelését bérleti díjjal kapcsolatos igényére alapította. Az alperes ellentmondása folytán perré alakult eljárás során a felperes a követelését leszállította 334 533 Ft-ra és kamataira.
Az alperes a követelés elutasítását kérte. Annak összegszerűségét nem vitatta, jogalapját azonban nem ismerte el.
Az elsőfokú bíróság az alperest 334 553 Ft és kamatai megfizetésére kötelezte. Az ítélet indoklása szerint az elsőfokú bíróság nem találta elfogadhatónak az alperesnek azt a védekezését, hogy a felperes által bérbe adott helyiségben, a hatósági engedélyek hiányában, a felperesnek felróható okból nem gyakorolhatta egy ideig üzemszerű termelését. Rámutatott arra, hogy az engedélyek megszerzése az alperes feladata volt, ezért a megkötött bérleti szerződésre figyelemmel marasztalta az alperest.
Az ítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel, és kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását. Megismételte korábbi védekezésének a lényegét. Hangsúlyozta, hogy a felperesnek együttműködési kötelezettségéből következően tájékoztatnia kellett volna őt arról: a tervezett tevékenységhez szükséges hatósági engedélyek hiányoznak. Azt nem vitatta, hogy ezeknek az engedélyeknek a megszerzése az ő feladata lett volna.
A fellebbezés szerint a felperes megtévesztette az alperest, amikor a bérlet tárgyaként kialakított üzemcsarnokról szerződött, holott a helyiség nem felelt meg az üzemcsarnokra vonatkozó követelményeknek. Előadta, hogy addig, amíg a hatósági engedélyek nem álltak rendelkezésre, a helyiségben termelést sem lehetett folytatni, így jelentős bevételkiesés is keletkezett.
A felperes ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a per megalapozott eldöntéséhez szükséges mértékben felderítette a tényállást, helytálló az ebből levont jogi következtetése és eldöntése is. A Legfelsőbb Bíróság ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A fellebbezésben felhozott érvekkel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy az alperes sem vitatta: a felperes a szerződésben nem vállalkozott a helyiségben való tevékenységhez szükséges hatósági engedélyek megszerzésére, hanem ez az alperes feladata volt. A Ptk. 424. §-ának (1) bekezdése szerint a bérbeadó - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - szavatol azért, hogy a bérelt dolog a bérlet egész tartama alatt szerződésszerű használatra alkalmas, és egyébként is megfelel a szerződés előírásainak. Ez a szavatosság azonban az említett hatósági engedélyek megszerzésére nem terjed ki. Az alperes alaptalanul hivatkozott megtévesztésre, hiszen az üzemátadási könyvből kitűnőleg a felek képviselői az üzemcsarnokot a végleges szerződéskötés előtt megtekintették. Ilyen körülmények mellett nem lehet a Ptk. 210. §-ának (1) bekezdése szerinti tévedésről, még kevésbé megtévesztésről beszélni.
Az alperes által hivatkozott együttműködési kötelezettséget [Ptk. 277. (2) bekezdése] nem lehet olyan kiterjesztően értelmezni, hogy a bérbeadó köteles lenne felhívni a bérlő figyelmét arra, ami a bérlő kötelezettsége. Ez a kifogás csak az esetben állna helyt, ha a bérbeadó olyan célra adta volna bérbe a helyiséget, amelyről előre tudta, hogy arra a célra az alperes nem fog működési engedélyt kapni. Ilyet pedig maga az alperes sem állított. A per adataiból megállapíthatóan az alperes saját magának okozott kárt azáltal, hogy a helyiségre vonatkozó bérleti szerződést akkor kötötte meg, amikor a helyiségben való termelés feltételei még nem voltak biztosítva. A kifejtett indokokkal kiegészítve tehát helytálló az elsőfokú bíróság döntése. (Tolna Megyei Bíróság G. 40 040/1991. sz. Gf. IV. 32 181/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás