BK BH 1993/482
BK BH 1993/482
1993.08.01.
A rablás csoportos elkövetése akkor valósul meg, ha három vagy több személy — akár tettesi, akár részesi minőségben — a bűncselekmény helyszínén együtt tevékenykedve valósítja meg a bűncselekményt; az időben és térben elkülönülő magatartás nem alapozza meg a csoportos elkövetés megállapítását [Btk. 137. § 11. pont, 321. § (3) bek. c) pont].
A városi bíróság, mint fiatalkorúak bírósága ítéletével a fk. I. r. terheltet csoportosan, társtettesként elkövetett rablás bűntette; 2 rb. nagyobb értékre, dolog elleni erőszakkal, folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett lopás bűntette, részben annak kísérlete; 6 rb. lopás bűntette, melyből 2 rb. kísérlet; és társtettesként elkövetett lopás vétsége miatt halmazati büntetésül 2 évi fiatalkorúak börtönére és a közügyektől 2 évi eltiltásra;
az fk. II. r. terheltet csoportosan, társtettesként elkövetett rablás bűntette; és társtettesként, nagyobb értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntette miatt 1 év 2 hónapi - végrehajtásában 4 évi próbaidőre felfüggesztett - fiatalkorúak fogházára;
a III. r. terheltet csoportosan, felbujtóként elkövetett rablás bűntette; orgazdaság bűntette és lopás vétsége miatt, mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésül 7 évi fegyházbüntetésre és a közügyektől 5 évi eltiltásra ítélte. A másodfokon eljárt megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét az fk. I. r. terhelt és a III. r. terhelt tekintetében helybenhagyta. A városi bíróság ítélete a fk. II. r. terhelt tekintetében meghozatala napján jogerőre emelkedett. A csoportosan elkövetett rablás bűntettének minősített cselekménnyel kapcsolatos ítéleti tényállás szerint a III. r. terhelt a vádbeli napon este a vendéglőben észlelte, hogy az ittas sértettnél nagyobb összegű pénz van. A III. r. terhelt ezt közölte a vendéglőben tartózkodó fk. I. r. és a fk. II. r. terheltekkel, és egyidejűleg felhívta őket, hogy akár erőszakkal vegyék el a sértett pénzét. Ekkor az tk. I. r. és a fk. II. r. terhelt megállapodott abban, hogy a sértettet leütik, és úgy veszik el a pénzét. A III. r. terhelt a megállapodáskor az eltulajdonított pénzösszeg 20%-át kérte a maga részére. Ezt követően az I. r. és a II. r. terhelt a vendéglőből eltávozó sértett után ment, és amikor utolérték őt, bántalmazták, a földre lökték, és eközben elvették a pénztárcáját a 8600 forinttal együtt, majd elmenekültek. A sértettől elvett pénzből az I. r. és a III. r. terhelt később 1600 forintot átadott a II. r. terheltnek.
Az eljárt bíróságok határozatai ellen a rablás bűntettének csoportosan elkövetettként megjelölt minősítése miatt, valamint a II. r. terhelttel szemben kiszabott büntetés miatt a terheltek javára emelt törvényességi óvás alapos. A helyesen megállapított jogerős ítéleti tényálláshoz képest a terheltek rablási cselekményét az első- és a másodfokú bíróság törvénysértően minősítette csoportosan elkövetettként. A Btk. 137. §-ának 11. pontja szerint csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt. E törvényhely helyes értelmezése szerint a csoportos elkövetés akkor valósul meg, ha három vagy több személy - akár tettesi, akár részesi minőségben - a bűncselekmény helyszínén felismerhetően együtt tevékenykedve valósítja meg a bűncselekményt. Az időben és térben kifejezetten elkülönülő magatartás nem alapozza meg a csoportos elkövetés megállapítását.
Az ítéleti tényállás szerint a III. r. terhelt nem volt jelen a bűncselekmény helyszínén. A tényállás ugyan nem tartalmazza, de a bizonyítás anyagából megállapítható, hogy a III. r. terhelt a felbujtói magatartás kifejtése után - de még a sértett bántalmazása előtt - eltávozott a vendéglőből. A másodfokú bíróság a rablási cselekmény minősítésénél, hivatkozva a Bírósági Határozatok 1992. évi 4. számának Fórum rovatában közzétett állásfoglalásra, abból azt emelte ki, hogy amikor három vagy több személy az elkövetésben játszott szerepeket egymás között elosztotta, és valamelyikük csupán figyelést vagy szállítást végzett, a csoportos elkövetés megállapítható. A másodfokú bíróság határozatának indokolása szerint a terheltek azzal osztották el egymás között a szerepeket, hogy a III. r. terhelt felbujtására az I. r. és a II. r. terheltek megállapodtak a sértett kirablásában, és bár a III. r. terhelt a sértett bántalmazásánál és pénzének elvételénél nem volt jelent, előre kérte azonban az eltulajdonított pénz 20%-át, és azt meg is kapta.
A helyes álláspont szerint a rablási cselekmény véghezvitelében, az ahhoz szükséges törvényi tényállási elemek megvalósításában játszott szerepek elosztását indokolt figyelembe venni a csoportos elkövetés megállapításánál. A Legfelsőbb Bíróság előzőekben említett állásfoglalása a figyelést és a szállítást említi, mint a szerepek elosztásának lehetséges formáját, ami egyébként bűnsegédi magatartásként értékelhető. A felbujtó részéről a sértett személyére vonatkozó ötletadást és a sértett pénzéből részesedés előre kikötését nem lehet ilyen szereposztásnak tekinteni. A felbujtó akkor vehető figyelembe a csoportos elkövetés megállapításánál, ha ebben társtettesi vagy bűnsegédi magatartást is megvalósít.
A terheltek magatartása csak a Btk. 321. §-a (1) bekezdésébe ütköző rablás bűntettének az alapesetét valósította meg, amelyeket az fk. I. r. és az fk. II. r. terhelt társtettesként, míg a III. r. terhelt felbujtóként követett el.
A Legfelsőbb Bíróság a kifejtettekre tekintettel a törvénysértést megállapította, és a törvényességi óvással megtámadott határozatok vonatkozó rendelkezéseit hatályon kívül helyezte.
A rablási cselekmény enyhébb minősítése folytán a III. r. terhelttel szemben a bíróságok által alkalmazott kirívóan súlyos fő- és mellékbüntetés helyett a Legfelsőbb Bíróság a terheltet 3 év 6 hónapi fegyházbüntetésre és 5 évre a közügyektől eltiltásra ítélte, amely szükséges a büntetési cél elérése érdekében. (B. törv. I. 1290/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás