BK BH 1993/483
BK BH 1993/483
1993.08.01.
Nem közveszély-okozás, hanem rongálás valósul meg, ha az elkövető a lakóházaktól távol álló szalmakazlat felgyújtja [Btk. 259. § (1) bek., 324. § (1) bek., (4) bek. a) pont].
Az elsőfokú bíróság a vádlottat jelentős kárt okozó rongálás bűntettében [Btk. 324. § (1) bek., (4) bek. a) pont] mondotta ki bűnösnek, ezért főbüntetésként 1 évi börtönbüntetésre, mellékbüntetésként pedig 6000 forint pénzbüntetésre ítélte, a szabadságvesztés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette.
Az ítélet ellen az ügyész kizárólag a tárgyaláson módosított vádtól [közveszély-okozás bűntette, Btk. 259. § (1) bek.] eltérő minősítés miatt jelentett be fellebbezést. Ezzel kapcsolatban kiemeli a megyei bíróság: bár az ügyészi fellebbezés a büntetést külön nem kifogásolja, az mégis feloldja a súlyosítási tilalmat, minthogy súlyosabb fenyegetettségű bűntett megállapítását célozza (Be. 241. §). A megyei főügyészség átiratában fenntartotta az ügyészi perorvoslatot. Ugyanakkor a szabadságvesztés próbaidőre történt felfüggesztésének és a pénzmellékbüntetés kiszabásának a mellőzését indítványozta.
A megállapított tényállás lényege a következő. A 26 éves vádlott nős, gyermektelen, csomagoló, 12 500 forint havi keresettel. Feleségének a jövedelme 6500 forint. A vádlott büntetlen előéletű, rendezett életvezetésű. A vádlott a vádbeli napon - alkalmilag - nagyobb mennyiségű szeszes italt fogyasztott otthon, az autóbuszról lekésett, ezért gyalog indult el a városba, ahol munkahelye és ideiglenes lakása van. Útközben felfigyelt egy szalmakazalra, amely az úttól 50-60 méteres távolságban, sáros földdel körülvéve állt. Egy hirtelen ötletből vezérelve azt meggyújtotta. A kazal gyorsan lángba borult. A vádlott haja is megpörkölődött. Ekkor elfutott, de a tűzoltókkal együtt kihívott rendőrök elfogták. A kazal oltását a tűzoltók nem végezték el, mert a szalma értékéhez (219 000 forint) képest az túl sokba került volna. A kazal teljesen elégett. A kár nem térült meg. A tűz tovaterjedése az adott helyen és körülmények között kizárt volt.
A megyei bíróság úgy találta, hogy az elsőfokú bíróság által a bizonyítékok okszerű mérlegelése alapján megállapított tényállás megalapozott. A cselekmény jogi minősítése törvényes. A törvény a közveszély-okozást a rongálás fogalmi köréből kiemelte, a közveszéllyel nem járó - egyéb - cselekmények rongálásként értékelendők. Az említett két bűncselekmény elhatárolását, a jogszabályokat értelmező ítélkezési gyakorlat megnyugtatóan megoldotta [BJD 9033., BH 390/1983., BH 489/1986., BH 422/1987, BH 98/1991. sz.].
A fellebbezési bíróság az elsőfokú bíróság érveléséhez kapcsolódva a maga részéről is utal arra, hogy - az ügyészi álláspont szerint - közveszély előidézéséről általában csak akkor van szó, ha a cselekmény előre meg nem határozott személyt vagy jelentős értékű dolgot fenyeget, szemben a rongálással, amelynél meghatározott dologra nézve történik az elkövetés.
A közveszély-okozás és a rongálás egyébként megjelenési formájában is eltér egymástól. Közveszély az elkövetés módjával szorosan összefüggő, emberi magatartás folytán keletkező olyan állapot, amely a benne rejlő objektív tényezőkön, folyamatokon (így a tűz tovaterjedésén) keresztül előre fel nem becsülhető, nagy értékű anyagi javakat megsérüléssel, rongálódással vagy megsemmisüléssel fenyeget.
Kétségtelen, hogy a korábban előadottakon túlmenően, más elkövetési mód mellett is megállapítható lehet a közveszély-okozás. Ezt a minősítést a felgyújtott dolog értékének a kimagasló volta önmagában is megalapozhatja (BJD 9039. sz.). Az adott esetben azonban ilyen különösen nagy értékről nem lehet beszélni. A felgyújtott és megsemmisült kazal értéke 219 000 forint volt. Ez az összeg a jelentős érték alsó határa közelében van.
Meg nem határozható számú személyt vagy további jelentős értékű dolgokat a gyújtogatás azon a helyen eleve nem fenyegetett. Ez volt az indoka annak, hogy a kivonult tűzoltóság az egyedülálló kazal eloltásával nem is foglalkozott.
A fentiekre tekintettel a téves minősítés miatt bejelentett ügyészi fellebbezés nem vezetett eredményre.
A büntetés kiszabása körében a megyei bíróság a több mint egy év óta eljárás hatálya alatt álló vádlott javára további enyhítő körülményként értékelte a megbánó magatartását, valamint azt, hogy a kár összege az adott minősítésen belül aránylag kisebb volt, az a jelentős érték alsó határát közelítette meg. Egyebekben a városi bíróság a bűnösségi körülményeket helyesen vette számba.
A bűnösségi körülményeknek a fentiek szerinti változása mellett is úgy találta a megyei bíróság, hogy a vádlottal szemben főbüntetésként kiszabott szabadságvesztés tartama arányban áll a cselekmény tényleges tárgyi súlyával, a vádlott személyében rejlő társadalomveszélyességgel és a bűnössége fokával. A szabadságvesztés mértékének a megváltoztatására ezért nem kerülhetett sor.
Nem tévedett a városi bíróság akkor, amikor a bűncselekményt alkalomszerűen elkövető, jól dolgozó, azóta is rendezetten élő vádlott vonatkozásában a szabadságvesztés végrehajtását a VII. BED-ben kifejtetteknek is megfelelően próbaidőre felfüggesztette. A vádlott azonban - a jelen ügyből megállapíthatóan - meggondolatlan cselekmény elkövetésére hajlamos. A büntetés nevelő és visszatartó hatásának a fokozása érdekében ezért a megyei bíróság a próbaidő tartamát 3 évre felemelte.
Helyesen járt el a városi bíróság akkor is, amikor a megfelelő jövedelemmel rendelkező, a feleségével a szülei háztartásában élő vádlottat pénzmellékbüntetésre is ítélte. A megvalósított bűntett vagyon elleni, de nem haszonszerzés céljából elkövetett. Nem tévedett tehát a városi bíróság, amikor a Btk. 64. §-a (1) bekezdésének b) pontját hívta fel ezzel kapcsolatban.
Ugyanakkor a másodfokú bíróság a vádlott viszonylag kedvező anyagi körülményeire tekintettel - annak érdekében, hogy a kiszabott büntetés hátrányát nyomban is jobban érezze - a mellékbüntetés összegét 15 000 forintra felemelte, a büntetés súlyosítását célzó főügyészségi indítvány ennyiben bizonyult alaposnak, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. (Fejér Megyei Bíróság Bf. 38/1993. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás