BK BH 1993/489
BK BH 1993/489
1993.08.01.
A felülvizsgálati indítvány elutasításának van helye, ha a terhelt a tényállás megalapozottságát és a cselekmény jogi minősítésének törvényes voltát nem vitatva annak a büntetésnek a súlyosságát kifogásolja, amelyet a másodfokú bíróság a törvényes minősítésnek megfelelő büntetési tétel keretei között szabott ki [Be. 284. § (1) bek. b) pont és (2) bek. 287/B. §, 289/A. § (2) bek. a) pont, Btk. 85. § (2) és (3) bek., 166. § (1) bek., 322. § (1) bek. b) pont].
A megyei bíróság az 1991. június 25. napján kelt ítéletében a terhelt bűnösségét emberölés bűntettében és kifosztás bűntettében állapította meg, és ezért halmazati büntetésként 6 évi börtönbüntetésre és a közügyektől ugyanilyen időtartamú eltiltásra ítélte.
A Legfelsőbb Bíróság az 1992. február 4. napján kelt ítéletével a fő- és mellékbüntetés tartamát 10 évre súlyosította. A megállapított tényállás lényege a következő. A nős, két kiskorú gyermekes családi állapotú taxi-gépkocsivezető terhelt megismerkedett a nála jóval idősebb életkorú, rendkívül jómódú özvegyasszonnyal, és közöttük nemi kapcsolat alakult ki. A körülbelül fél éven át tartó viszony a terhelt számára terhessé vált, és elhatározta, hogy szakít a nőismerősével. Amikor ezt közölte vele, a sértett azzal fenyegetőzött, hogy kettőjük kapcsolatát a terhelt feleségének a tudomására hozza. Ez a bejelentés a terheltet megdöbbentette, majd a nemi együttlét után, amikor a sértett elaludt, a terhelt kiment a konyhába, a szódásüveget vízzel megtöltötte, és az ágyban fekvő sértett fejét több esetben, igen nagy erővel megütötte úgy, hogy az meghalt, ezután pedig a sértett arany ékszereit - melyek több százezer forint értékűek voltak - magához vette, az ajtót a halott sértettre zárta, és a kulcsot a csatornába dobta.
A terhelt az alapeljárásban a védelmét ellátó ügyvédhez eljuttatott - felülvizsgálati indítványnak tekintendő - levelében, amelyet a védő a Legfelsőbb Bírósághoz továbbított, és azzal a maga részéről is egyetértett, a másodfokon hozott ítélet kirívó súlyosságát kifogásolta. A terhelt arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság által kiszabott főbüntetés "tartamának 70%-kal történő súlyosítása" aránytalan büntetés kiszabását eredményezte.
A felülvizsgálati indítvány a megállapított tényállást - amely egyébként a terhelt beismerő vallomásával összhangban került megállapításra - és a bűncselekmény jogi minősítését sem kifogásolta.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet alaptalannak találta, és azt - mint a törvényben kizártat - elutasította.
A módosított Be. 284. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében felülvizsgálatnak akkor van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése vagy más anyagi jogszabálysértés miatt törvénysértő büntetés kiszabására került sor, az említett törvényhely (2) bekezdése pedig azt tartalmazza: nincs helye felülvizsgálatnak, ha a büntetést a törvényes minősítésnek megfelelő büntetési tétel keretei között szabta ki a bíróság.
Az adott esetben a Btk.166. §-ának (1) bekezdése szerint az emberölés bűntettét a törvény 5 évtől 15 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti, a Btk. 322. §-a (1) bekezdésének b) pontjába ütköző kifosztás bűntettének a törvényi büntetési tétele pedig 5 évig terjedő szabadságvesztés. A Btk. 85. §-a (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint tehát a cselekmények miatt a terheltre kiszabható halmazati büntetés maximuma 19 év 11 hó 29 napi szabadságvesztés. Minthogy tehát a Legfelsőbb Bíróság másodfokon hozott ítéletében kiszabott szabadságvesztés a törvényi minősítésnek megfelelő törvényi büntetési kereten belül van, az előterjesztett felülvizsgálati indítványt - mint a törvényben kizártat - a Legfelsőbb Bíróság a Be. 289/A. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti tanácsülésen, a Be. 287/B. §-a alapján elutasította. (Bfv. X. 498/I993. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás