PK BH 1993/497
PK BH 1993/497
1993.08.01.
Ivóvíz díjának leszállítása iránti igény elbírálásának szempontjai [Ptk. 305. §; 27/1975. (X. 30.) MT r.1 20. § (1) bek.].
A felpereseknek az I. r. alperestől bérelt lakása vízellátását a Víz- és Csatornamű Vállalat II. r. alperes biztosítja. A felperesek a módosított keresetükben kérték, hogy a bíróság 1990. február 1. napjától kezdődően a víz- és csatornadíjat szállítsa le a jogszabályban megállapított mérték 20%-ára, mert a víz minősége nem megfelelő.
Az alperesek a kereset elutasítását kérték.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek által fizetendő vízdíjat 1990. február 5-étől 1991. január 13-áig terjedő időre m3-enként 10,80 fillérről 7,60 fillérre; 1991. január 14-étől pedig m3-enként 22,70-ről 16 forintra szállította le. Az alpereseket ennek tűrésére kötelezte, feljogosította a felpereseket, hogy a leszállítás folytán történő túlfizetést beszámítsák a jövőben esedékes vízdíjba.
Az elsőfokú bíróság a lefolytatott szakértői bizonyítás adatai, valamint az egyéb bizonyítékok alapján azt állapította meg, hogy az ivóvíz minősége nem megfelelő. Egyik fő probléma, hogy a II. r. alperes által üzemeltetett egyes vízbázisok vize a megengedettnél nagyobb koncentrációban tartalmaz arzént, amely a hálózati vezetéken keresztül a fogyasztóhoz is eljuthat. Megállapította, hogy az utóbbi három évben az arzéntartalom csökkent, határérték feletti arzént tartalmazó víz szolgáltatására nem került ugyan sor, de egyéb összetevők, így pl. mangán, vas, ammónium, baktériumok jelenléte miatt a víz élvezeti értéke lényegesen csökkent. A víz minősége ezért nem felel meg a szabvány előírásainak, az alperesek teljesítése hibás, amelyért a Ptk. 305. §-ának (1) és (2) bekezdése szerint szavatossági felelősséggel tartoznak. A felperesek a Ptk. 306. §-ának (1) bekezdése alapján igényelhetik az árleszállítást. Az igényelt mértéket az elsőfokú bíróság túlzottnak találta, a hibás szolgáltatással összhangban 30%-os vízdíjcsökkentést látott alkalmazhatónak, az ezt meghaladó keresetet elutasította.
A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, egyetértve annak jogi indokaival. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. A felperesek a kereseti követelésüket hibás teljesítés jogcímén érvényesítették. A Ptk. 305. §-ának (1) bekezdése szerint a kötelezett akkor teljesít hibásan, ha a szolgáltatott dolog nem felel meg a teljesítéskor a törvényes vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. A Ptk. 305. §-ának (2) bekezdése értelmében az alperesek felelnek azért, hogy a szolgáltatott víz a teljesítéskor rendelkezzék a törvényben vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságokkal.
A vízszolgáltatásról a többször módosított 27/1975. (X. 30.) MT rendelet 20. §-ának 81) bekezdése akként rendelkezik, hogy az üzemeltető a vízmű folyamatos és műszakilag megfelelő üzemeltetésével a fogyasztók részére a közegészségügyi, továbbá a vonatkozó szabványokban előírt fizikai, kémiai és biológiai követelményeknek megfelelő minőségű vizet köteles szolgáltatni. Az ivóvíz minőségére a Magyar Köztársaság MSZ 450/1-1989. számú szabványa tartalmaz előírásokat. Ugyanakkor a szabvány a bevezető rendelkezésében azt is kimondja, hogy az alkalmazása kötelező, de előírásaitól eltérést a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökének felhatalmazása alapján az Állami Közegészségügyi és Járványügyi Felügyelőség főfelügyelője engedélyezhet. A bíróságok a bizonyítási eljárás alapján helyesen jutottak arra a következtetésre, hogy a felperesek részére szolgáltatott vezetékes víz minősége nem felel meg a szabvány előírásainak. Azt azonban nem vizsgálták, hogy az Állami Közegészségügyi és Járványügyi Főfelügyelőség főfelügyelője a szabványban említett jogkörében eljárva engedélyezett-e eltérést a szabvány előírásaitól. Abban az esetben ugyanis, ha ilyen engedélyezés történt, a peres eljárásban annak vizsgálatára kell szorítkozni, hogy az engedélyezett eltérés mellett fennállanak-e a szolgáltatott ivóvíz minőségi követelményei. Miután a bíróságok nem vizsgálták, hogy a szabványban foglaltaktól történt-e eltérő tartalmú engedély kiadása, nem állnak rendelkezésre a jogszabálynak megfelelő határozat hozatalához szükséges adatok. A hiányzó bizonyítás lefolytatása nem haladja meg a másodfokú eljárás kereteit, a Legfelsőbb Bíróság ezért a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a megyei bíróság ítéletét helyezte hatályon kívül, és ezt a bíróságot utasította új eljárásra és új határozat hozatalára. (P. törv. I. 21 137/1992. sz.)
1
Utóbb a rendeletet a 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás