50/1993. (IX. 14.) AB határozat
50/1993. (IX. 14.) AB határozat1
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
1993.09.14.
Az Alkotmánybíróság állami irányítás egyéb jogi eszközei alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és e rendelkezések megsemmisítésére irányuló indítvány ügyében meghozta az alábbi
végzést.
Az Alkotmánybíróság a művelődési és közoktatási miniszternek a Regionális Oktatási Központok létesítéséről szóló tájékoztatója, valamint a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára által a Regionális Oktatási Központ igazgatói állásaira közreadott pályázati hirdetmény alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványt, és e rendelkezések megsemmisítésére vonatkozó kérelmet visszautasítja.
Az Alkotmánybíróság végzését a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
Az Alkotmánybíróság előtt folyamatban lévő ügyben az indítványozó lényegében azt sérelmezte, hogy ,,a miniszteri tájékoztatóban és a pályázati felhívásban az oktatási ágazati és személyzeti irányítást kívánja a miniszter újraszabályozni. Az irányítás újraszabályozása pedig — éppen normatív jellege miatt — rendeletalkotási tárgy és rendeleti jogforrási szint.''
Véleménye szerint a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: JAT) 55. §-át sértő módon ez a tájékoztató nem tényeket közöl, hanem a Regionális Oktatásügyi Központok (a továbbiakban: ROK) létrehozását mondja ki.
A pályázati felhívás pedig — álláspontja szerint — nem a hatáskörrel rendelkező minisztertől, hanem a helyettes államtitkártól származik. A pályázati feltételekkel pedig ezen a szinten lényegében olyan hatásköröket jelöl meg, amelyek meghatározása még a miniszter hatáskörét is meghaladják, és az oktatási törvény végrehajtási rendeletével — a 41/1985. (X. 5.) MT rendelettel —, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvénnyel is ellentétesek. Az indítványozó a minisztérium intézkedéseit azért is sérelmesnek tartja, mert mindez a készülő új oktatási törvényt megelőzően történt.
II.
Az indítványozó alkotmányos összefüggést nem hozott fel, csupán a jogalkotás menetében a törvényi hierarchia sérelmére és egyes jogszabályok kollíziójára utalt.
Az Alkotmánybíróság — korábban kifejtett álláspontja szerint — a JAT sérelmét önmagában nem lehet alkotmányellenesnek tekinteni csak akkor, ha más alkotmányos alapjogot vagy alkotmányos szabályt is sért a kifogásolt rendelkezés. Ugyanígy kezeli az Alkotmánybíróság a jogszabályi kollízió kérdését is.
Az indítvánnyal összefüggésben ilyen alkotmányos sérelmet az indítványozó nem jelölt meg.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a művelődési és közoktatási miniszternek szám nélküli és a Művelődési Közlöny 1992. évi 12. számában a ROK-ok létesítéséről kiadott tájékoztatója csupán tényeket közöl. Az intézmények létrehozása ugyanis nem a tájékoztatóval, hanem az 1991. évi XX. törvény 99. § és 106. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az 1992. évi XXXVIII. törvény 88. §-a szerint meghozott határozattal, a jóváhagyott alapító okirattal, a nyilvántartásba vétellel, valamint az 1992. évi költségvetésben a működéshez való pénzügyi fedezet biztosításával történt meg.
Az alapító okiratból megállapíthatóan a ROK-ok a minisztert központi ágazati irányítási feladatai ellátásában segítik, azon feladat- és hatáskör ellátásában, amelyet az oktatásügy területén számára az 1985. évi I. törvény előír, majd a 41/1985. (X. 5.) MT rendelet részletez.
Az így és ilyen feladatokkal alapított szervezetek jegyzékének közreadása tehát csupán tájékoztatást jelent.
A közreadás miniszteri tájékoztatóban történt meg, majd a Regionális Oktatási Központok alapító okiratainak módosításáról és közzétételéről a miniszter utóbb a 4/1993. (III. 2.) MKM rendelet szintjén is gondoskodott (MK 1993/24. szám).
III.
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy sem a helyettes államtitkári tájékoztató, sem pedig a pályázati hirdetmény a JAT szerint nem minősül az állami irányítás egyéb jogi eszközének, így annak felülvizsgálata nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe.
De nem tartozik hatáskörébe a ROK-ok alapító okiratának módosításáról és közzétételéről szóló 4/1993. (III. 2.) MKM rendelet sem.
A rendeletben foglaltaknak — a már kifejtettek szerint — nincs konstitutív hatálya, s így normatív tartalma sem. Tartalmát tekintve az csupán tájékoztató.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint, ha valamely egyedi aktus jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze formáját ölti is (mint például adott esetben a miniszter központi ágazati irányítási tevékenységét szolgáló helyi szervezet alapításáról szóló okirat közreadása, vagy akár ,,az állami irányítás egyéb jogi eszköze'' formájában közzétett kinevezés, fegyelmi döntés stb.), és általános normatív tartalma nincsen, ez a jogszabályt vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközét nem teszi alkalmassá arra, hogy az Alkotmánybíróság utólagos alkotmányossági vizsgálata alá vonhassa.
Az ilyen egyedi döntések, nem normatív tartalmú intézkedések felülvizsgálatára ugyanis, megjelenésük jogszabályi szintjére vagy formájára tekintet nélkül az Alkotmánybíróságnak a róla szóló 1989. évi XXXII. törvény (ABtv.) szerint nincsen hatásköre.
Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az indítványt, mint hatáskörébe nem tartozót, visszautasította.
Az Alkotmánybíróság jelen végzését, annak elvi jelentőségére figyelemmel a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Dr. Kilényi Géza s. k.,
előadó alkotmánybíró
előadó alkotmánybíró
Dr. Szabó András s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 1637/B/1992.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás