PK BH 1993/508
PK BH 1993/508
1993.08.01.
A kereseti kérelmen való túlterjeszkedés tilalma. (Pp. 215. §)
A felperes eredeti keresetében annak kimutatására kérte kötelezni a kábeltelevíziós rendszert működtető alperest, hogy jelenleg hány háztartást átfogó antennarendszert üzemeltet, és milyen összegű jogdíjat szed be háztartásonként. Az alperes kimutatása alapján kívánta összegszerű - marasztalásra irányuló - kereseti kérelmét előterjeszteni. Az elsőfokú bíróság felhívására az alperes bejelentette, hogy 1989-ben 14 100, 1990-ben 14 700, 1991-ben 15 500, 1992-ben 16 500 vevőhely lett bekötve a területén működő kábel-tv.-rendszerbe. Közölte, hogy a fizetett használati díj összege 1991. május 1-jéig 28 Ft/hó/lakás volt, 1991. május 1-jétől pedig 56 Ft/hó/lakás. Ezt követően a felperes 1992. július 21-i beadványában keresetét módosítva az alperest 100 800 forint tőke és ennek 1990. január 31-től járó 20%-os kamata megfizetésére kérte kötelezni, továbbá a Pp. 123. §-a alapján változatlanul kérte annak kimutatását, hogy 1990-91-ben hány vevőhelyt üzemeltet az alperes. E keresetfelemelést követően tartott tárgyalást az elsőfokú bíróság 1992. július 22-én - a felperes képviselőjének távollétében -, és hozott ítéletet. Ebben az alperest kötelezte, hogy 15 nap alatt fizessen a felperesnek 926 400 forintot, valamint 100 800 forint tőke után 1989. július 1-jétől, ugyanilyen összegű tőke után 1990. január 31-től, 352 800 forint után 1991. július 1-jétől, végül 372 000 forint tőke után 1991. július 1-jétől a kifizetés napjáig járó évi 20%-os kamatot és 55 600 forint le nem rótt kereseti illetéket. Az ítélet indokolása szerint az alperes a szerzői jogról szóló 1969. évi III. tv. végrehajtásáról rendelkező 9/1969. (XII. 29.) MM rendelet 19. §-ának (4) bekezdése alapján - amit az Alkotmánybíróság határozata nem érintett - köteles az általa működtetett rendszer után az összegszerűségében nem vitatott szerzői jogdíjat megfizetni.
Az ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben az ítélet megváltoztatása mellett a felperes keresetének az elutasítását kérte. A fellebbezés indokolása változatlanul a marasztalás alapját képező jogszabály alkotmányellenességére, de legalábbis ellentmondásosságára, továbbá az Alkotmánybíróság által megsemmisített 129/1984. (Müv. K. 22.) MM számú utasítás alkotmányellenességére, továbbá a szerződéskötési kötelezettség hiányára hivatkozott. A fellebbezési tárgyaláson már vitatta az általa kimutatott vevőhelyek után beszedhető díjak összegszerűségét is.
A felperes ellenkérelme az ítélet helybenhagyására irányult.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
Az elsőfokú bíróság döntése érdemben nem volt felülbírálható, mert a bíróság az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértésével hozta meg ítéletét.
A Pp. 215. §-a értelmében az ítéleti döntés nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, illetőleg az ellenkérelmen; ez a szabály a főkövetelés járulékaira (kamat, költség stb.) is kiterjed.
A felperes módosított keresetében is csak 100 800 forint tőke és kamat megfizetésére kérte kötelezni az alperest, illetve fenntartotta számadásra irányuló keresetét. Erre nyilvánvalóan az szolgáltatott okot, hogy az alperes írásban benyújtott kimutatását a per során nem kapta meg. Ettől függetlenül az elsőfokú bíróság - túlterjeszkedve a kereseti kérelmen - az alperest a teljes elszámolási időszakra marasztalta, amivel a Pp. fenti szabályát sértette meg. A kereseti kérelem hiánya a fellebbezési eljárásban nem volt pótolható, emiatt szükséges a tárgyalás megismétlése. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
Az újabb eljárásban az alperes kimutatását - annak megküldésével - közölni kell a felperessel, és fel kell hívni, hogy marasztalásra irányuló kérelmét határozott kereseti kérelem előterjesztésével terjessze elő. Ennek megtörténte után kell a tárgyalást kitűzni és tisztázni az alperesnek a jogalappal, illetve a marasztalás összegszerűségével kapcsolatban előterjesztett, illetve előterjeszthető védekezését. Amennyiben szükséges, a kereseti kérelem, illetve az alperes összegszerűséggel kapcsolatos védekezése tekintetében bizonyítást kell lefolytatni. Csak a fentiek után lesz az elsőfokú bíróság abban a helyzetben, hogy az ügy érdemében határozzon. (Legf. Bír. Pf. IV. 21 029/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás