KK BH 1993/522
KK BH 1993/522
1993.08.01.
Az egyesülési jogban érvényesülő tagegyenlőség elvét sérti, ha az alapszabály életkorhoz köti a tagsági jog gyakorlását [1989. évi II. tv. 9. § b) pont].
A kérelmező az 1992. november 12-én érkezett beadványában kérte a megyei bíróságtól az "L. A. Club" társadalmi szervezetként történő bírósági nyilvántartásba vételét. A kérelemhez csatolta az alapszabályt, az alakuló ülés 1992. március 20-án és 1992. szeptember 25-én kelt jegyzőkönyveit, valamint a tisztségviselők nyilatkozatát arról, hogy magyar állampolgárok és a közügyek gyakorlásától nincsenek eltiltva.
A megyei bíróság végzésével a társadalmi szervezetet nyilvántartásba vette.
A végzés ellen a megyei főügyészség nyújtott be fellebbezést, amelyben törvénysértésre hivatkozással indítványozta a végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak új eljárásra történő utasítását. A fellebbezés indokaként előadta, hogy az alapszabály 10/a pontja szerint a Club-tag részt vehet a Club közgyűlésén, 14 életévének betöltése után pedig részt vehet az elnökség tagjainak és egyéb tisztségviselőinek megválasztásában, továbbá a határozatok meghozatalában. Az alapszabály e rendelkezése azonban sérti az egyesületi jogról szóló 1989. évi II. törvénynek a tagegyenlőségre vonatkozó elvét, amikor életkorhoz köti a közgyűlésen gyakorolható választási, illetve szavazati jogot. Utalt a fellebbezés a továbbiakban arra is, hogy az alapszabály 24/a pontja szerint a Club elnöke látja el a szervezet képviseletét. Akadályoztatás vagy az elnök távolléte esetén pedig a Clubot az elnökhelyettes képviseli (alapszabály 25. pont). Ennek ellenére a szervezet bejegyzés iránti kérelmét az elnökhelyettes írta alá, és a bíróság nyilvántartásba vételt elrendelő végzése, illetve az iratokhoz csatolt nyilvántartó lap tévesen V. I.-t tünteti fel képviselőnek. Végül a fellebbezés hivatkozott arra is, hogy hiányos az alapszabály 21/b pontja, mert a közgyűlés kizárólagos hatáskörében nem szabályozza az alapszabály módosítását, holott ez a már hivatkozott törvény szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Ugyancsak hiányos az alapszabály 36. pontja, mert a Club megszűnésének esetei között nem sorolja fel a feloszlatást és a megszűnés megállapítását, holott ezt a vonatkozó törvény előírja. A Legfőbb Ügyészség észrevételében a megyei főügyészség fellebbezésében foglaltakat fenntartotta.
A fellebbezés alapos. Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) 6. §-ának (1) bekezdése szerint a társadalmi szervezet alapszabálya az abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelezettségeinek érvényesülését. Az Etv. 9. §-ának b) pontja pedig kimondja, hogy a társadalmi szervezet tagja választhat és választható. Az alapszabály 10/a pontja nincs összhangban a hivatkozott jogszabályi előírásokkal, mert úgy rendelkezik, hogy csak a 14. életévét betöltött Club-tag vehet részt az elnökség tagjainak és egyéb tisztségviselőinek a megválasztásában, továbbá a határozatok meghozatalában. Az alapszabály 6. pontja ugyanis korhatártól függetlenül minden nagykorú és kiskorú állampolgár számára lehetővé teszi a tagsági viszony létesítését. Az alapszabály 10/a pontjában foglalt e rendelkezése sérti az Etv. tagegyenlőségre vonatkozó elvét, amikor életkorhoz köti a közgyűlésen gyakorolható választási, illetve szavazati jogot. Az nem kifogásolható, hogy ha az alapszabály a tagfelvételnél korhatárt állapít meg. Amennyiben azonban ilyen tartalmú rendelkezést nem ír elő az egyesület alapszabálya, ilyen esetben a tagegyenlőség elvét nem korlátozhatják. A Ptk.-nak a cselekvőképességre vonatkozó szabályai azonban azt nem teszik lehetővé, hogy a nyilvántartásba vett, jogi személyként működő társadalmi szervezet képviselője cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy legyen. A társadalmi szervezet alapszabálya tehát csak akkor felel meg a törvényes követelményeknek, ha a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését biztosítja, és elősegíti a tagok jogainak érvényesülését, amely az Etv. 9. §-ában foglalt választási jogot is jelenti.
Az Etv. 15. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a társadalmi szervezetet a székhelye szerint illetékes megyei bíróság, illetőleg a Fővárosi Bíróság veszi nyilvántartásba. A jelen ügyben is sor került erre, a bíróság nyilvántartásba vételt elrendelő végzése, illetve az iratokhoz csatolt nyilvántartó lap azonban V. I.-t tünteti fel az egyesület képviselőjének, annak ellenére, hogy az alapszabály 24/a pontja úgy rendelkezik, hogy az egyesületet az elnök képviseli. A hivatkozott adatokra tekintettel kétségtelen, hogy iratellenesen intézkedett a bíróság. Ezért helyesen mutatott rá az ügyészi fellebbezés, hogy a nyilvántartásba vételt elrendelő bírósági végzés törvénysértő, annak ellenére, hogy a fellebbezés alábbi tételeit a Legfelsőbb Bíróság megalapozatlannak találta.
Nem követett el hibát az elsőfokú bíróság akkor, amikor a nyilvántartás iránti kérelmet V. I. aláírásával elfogadta, ugyanis az alapító okirat 25. pontja kimondja, hogy az elnökhelyettes az elnököt távollétében vagy akadályoztatása esetén helyettesítheti. Megalapozatlan az a fellebbezési érvelés is, hogy az alapszabálynak tartalmaznia kell az Etv. 20. §-ában felsorolt valamennyi megszűnési okot és az Etv. 12. §-ának (1) bekezdésében felsorolt, a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdést, erre ugyanis csak akkor van szükség, ha a törvényben felsorolt esetektől eltérő tételek megfogalmazását is tartalmazza az alapszabály. A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 1. számú állásfoglalása kimondja, hogy amennyiben az alapszabály nem tartalmazza azokat az elemeket, amelyeket a jogszabály előír, ez esetben lehetőséget kell nyújtani a hiányok pótlására. Amennyiben pedig a felszólítás eredményre nem vezet, a nyilvántartásba-vételt meg kell tagadni. E kötelezettségét azonban az elsőfokú bíróság eltérő jogi álláspontja miatt elmulasztotta.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a Pp. 258. §-ának (1) bekezdése alapján új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Kpkf. II. 25 026/1993. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás