BK BH 1993/538
BK BH 1993/538
1993.09.01.
Életveszélyt okozó testi sértés bűntette helyett e bűntett kísérletének a megállapítása, amikor a sértett nem szenvedett életveszélyt eredményező sérülést, de a körülményekből arra kell következtetni, hogy az elkövető szándéka eshetőlegesen az életveszélyes sérülés előidézésére is kiterjedt [Btk. 170. § (5) bek. 1. ford. 16. §].
A megyei bíróság a vádlottat, életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt, mint többszörös visszaesőt, 2 év 4 hónapi fegyházbüntetésre és 3 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.
A tényállás szerint az epilepsziás eredetű személyiségzavara folytán beszámítási képességében enyhe fokban korlátozott és ital hatása alatt levő, többszörös visszaeső vádlott az élettársával együtt bement a vasúti váróterembe. A lejáratnál a virágbolt előtti első lócán ült V. Z. sértett, aki egy ismerősével beszélgetett. A vádlott odament a sértetthez, és felszólította, hogy álljon fel, mert le akar ülni. A sértett kérdezte, miért állna fel, van még üres lóca a váróteremben. A vádlott ekkor leült a sértett mellé, szidalmazta, majd ököllel többször orrba vágta.
A sértett a további bántalmazás elkerülése végett próbált felállni, hogy a helyszínről eltávozzék, amikor a vádlott elővette a zakója jobb zsebéből a nyitott állapotban levő, kb. 10 cm-es pengehosszúságú zsebkését, és azzal egy esetben a felállni készülő sértettet felülről lefelé, közepesnél nagyobb erővel megszúrta. A kés pengéje áthatolt a sértett irhadzsekijén, moherpulóverén, ingén, pólóján és a mellkas háti felszínén, a gerinc bal oldalán a hátizomban végződő sérülést okozott.
A sértett a szúrást követően a padról leesett, míg a vádlott és az élettársa a helyszínről elszaladt. A vádlott közben átadta az élettársának a zsebkést azzal, hogy azt dobja el. Élettársa a kést egy szemétgyűjtőbe dobta, majd az állomáson álló egyik személyvonaton bújtak el. Az időközben értesített rendőrség a vádlottra ott talált rá.
A szúrás a mellüregbe nem hatolt be, de annak következtében a sértetten kis ütőeres vérzés folytán egy gyermekökölnyi nagyságú vérömleny keletkezett, melyet sebészetileg kellett eltávolítani, így a sérülés kb. 14 nap alatt gyógyult. A sérülést okozó kés alkalmas volt arra, hogy életveszélyes, sőt esetleg még súlyosabb sérülést hozzon létre, ennek elmaradása csak a véletlennek köszönhető. A sérülés közvetetten volt életveszélyes.
Az ügy felülbírálata során a másodfokú bíróság megállapította, hogy a megyei bíróság az ügyet kellően felderítette. Az egyéb vonatkozásban a bizonyítékok okszerű mérlegelésével megállapított tényállást azonban, éppen az általa elfogadott bizonyítékokra tekintettel részben iratellenesen, részben hiányosan állapította meg. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az iratok tartalma, a sebész orvos szakértő véleménye alapján, a Be. 258. §-a (1) bekezdésének a) pontjában biztosított jogkörében a tényállást az alábbiakkal helyesbítette, illetve egészítette ki.
A késszúrás a sértett testét a bal lapocka alsó harmadának vonalában érte. Életveszélyt eredményező sérülést a sértett nem szenvedett, de az adott testtájékra, a szúrás eszközére, a sebészeti feltárást szükségessé tevő, pontosan meg nem határozható hosszúságú szúrcsatornára, a szúrás közepesnél nagyobb erővel történt leadására tekintettel, ugyanezzel az eszközzel, ugyanekkora erővel, kissé más irányú szúrás esetén súlyosabb, akár életveszélyes sérülés is kialakulhatott volna. Ennek elmaradása csak a véletlennek köszönhető.
A fentiekben helyesbített és kiegészített tényállás alapján a vádlott bűnösségére vont következtetés okszerű.
A Legfelsőbb Bíróság 15. számú Irányelvében foglalt iránymutatásra figyelemmel kialakult állandó bírói gyakorlatnak megfelelően (BH 1988/5/128. sz.) helyesen tekintette a megyei bíróság a cselekményt, életveszélyt okozó testi sértés bűntettének, tévedett azonban, amikor annak befejezett és nem kísérletet megvalósító alakzatát állapította meg. A kiegészített tényállás szerint nem lehet kétséges, hogy életveszély ténylegesen nem következett be, ugyanakkor ennek reális lehetősége fennállt, és az eredmény elmaradása kizárólag a véletlenen múlott. Az elsőfokú bíróság által a jogi indokolás körében kifejtettek megerősítik azt, hogy a vádlott szándéka eshetőlegesen kiterjedt az életveszély okozására.
A kifejtetteknek megfelelően a Legfelsőbb Bíróság a jogi minősítést részben megváltoztatta, és a vádlott cselekményét a Btk. 170. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és az (5) bekezdésének I. fordulata szerint életveszélyt okozó testi sértés bűntette Btk. 16. §-a szerinti kísérletének minősítette. A büntetés enyhítését célzó fellebbezéseket azonban részben változott minősítés mellett sem találta alaposnak. A megyei bíróság a bűnösségi körülményeket alapvetően helyesen tárta fel, és súlyuknak megfelelően értékelte. Ugyanakkor a 15. sz. Irányelvre figyelemmel további súlyosító körülmény a különösen veszélyes eszközzel elkövetés, valamint az, hogy a vádlott a többszörös visszaesés mellett különös visszaeső is; viszont a cselekmény kísérleti szakban maradása további enyhítő körülmény.
A bűncselekmény tárgyi súlyára, az elkövetési körülményekre, a vádlott bűnösségének fokára és a büntetés kiszabásánál jelentőséggel bíró egyéb körülményekre figyelemmel törvényesen alkalmazott a megyei bíróság 2 év 4 hónapi szabadságvesztést a többszörös visszaeső vádlottal szemben. E büntetés mértékének meghatározásánál a vádlott javára jelentkező enyhítő körülmények messzemenően értékelést nyertek, így annak további enyhítésére nem kerülhet sor.
A szabadságvesztést fegyházként megállapított végrehajtási fokozata [Btk. 42. §-ának (3) bekezdése] is törvényes. Ezzel kapcsolatban azonban a Legfelsőbb Bíróság vizsgálta azt is, hogy a beteg, 61 éves vádlottal szemben eggyel enyhébb végrehajtási fokozat meghatározására nem kerülhet-e sor. Figyelemmel azonban arra, hogy a Btk. 45. §-ának (2) bekezdése ezt a büntetés kiszabásánál irányadó körülmények körében többek között a bűncselekmény indítékára is tekintettel teszi csak lehetővé, az enyhébb fokozat meghatározására nem látott módot. A bűncselekmény indítéka ugyanis méltányolhatónak még a vádlott beszámítási képességének enyhe fokú korlátozottsága mellett sem tekinthető.
A közügyektől eltiltás alkalmazása és annak mértéke is törvényes. (Legf. Bír. Bf. V. 1750/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás