• Tartalom

55/1993. (X. 15.) AB határozat

55/1993. (X. 15.) AB határozat1

1993.10.15.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet felülvizsgálatára és részbeni megsemmisítésére irányuló kezdeményezés alapján meghozta a következő
határozatot.
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Leányfalu Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 1/1993. (II. 1.) számú önkormányzati rendelete 26. § (2) bekezdésének első mondata a rendelet 9. §-át és a 23—24. §-át érintő viszonylatában törvénysértő, ezért azt megsemmisíti.
A megsemmisített rendelkezés e határozatnak a Magyar Közlönyben való közzététele napján veszti hatályát.
INDOKOLÁS
1. Leányfalu Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 2/1992. számú rendeletével 1992. február 1-jei hatállyal helyi adókat — építményadót, a magánszemélyek terhére kommunális adót és idegenforgalmi adót — vezetett be. Az adómértékeket a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) korabeli előírásainak megengedő rendelkezései szerint állapította meg.
A képviselő-testület 1993. január 28-i ülésén a 2/1992. számú rendeletét hatályon kívül helyezte, de az 1/1993. (II. 1.) számú rendeletével (a továbbiakban: Ör.) ugyanazokat az adótípusokat 1993. február 1-jei hatállyal újból bevezette.
Az Ör. a korábbi rendeletet lényegileg abban változtatta meg, hogy az építményadó és az idegenforgalmi adó mértékét felemelte, s az utóbbi adónemben az adó alapjának számítási módját — a változott Htv. szabályát követve — hátrányosabban állapította meg az érintettek terhére.
2. A köztársasági megbízott, miután az Ör. visszavonására tett felhívását a képviselő-testület nem fogadta el, az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványában az önkormányzati rendelet felülvizsgálatát és megsemmisítését kezdeményezte. Állítása szerint a nagyközségi képviselő-testület által ,,alkalmazott jogtechnikai megoldás'' az állampolgár számára ,,csak azt érzékelteti, hogy a korábban fizetett építmény- és idegenforgalmi adó mértéke — naptári év közben — megemelkedik, tehát mint adóalany hátrányosabb helyzetbe kerül'', s ez törvénysértő.
3. A köztársasági megbízott hivatkozása megalapozott. A Htv. 6. § a) pontja kategórikus tiltást tartalmaz:
(Az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy:)
,,a) az 5. §-ban megállapított adókat vagy ezek valamelyikét bevezesse, a már bevezetett adót hatályon kívül helyezze, illetőleg módosítsa, azonban az évközi módosítás naptári éven belül nem súlyosbíthatja az adóalanyok adóterheit.''
Az önkormányzat — a Htv.-nek e szabályát formálisan értelmezve — valójában visszaélt a jogalkotói hatalmával. A korábbi rendelet egyidejű hatályon kívül helyezése mellett új rendelet megalkotása ugyan alaki szempontból nem tekinthető rendeletmódosításnak, az Ör. anyagi jogi tartalma azonban nem más, mint törvényi rendelkezést kijátszó, az állampolgárok adóterheit a Htv. által tiltott módon emelő rendeletváltoztatás.
Az Alkotmánybíróság 345/H/1993. számú határozatában már kifejtette, hogy a Htv.-nek — az 1992. évi LXXXVI. törvény által — 1992. december 20-án kihirdetett módosítása kényszerhelyzetbe hozta a helyi önkormányzatokat. Néhány év végi munkanap ugyanis aligha volt elég arra, hogy az önkormányzatok előkészítsék, meghozzák és ki is hirdessék — a Htv. új előírásainak egyébként megfelelő — rendeleteiket. Ahogyan azon az időhiány nem szolgálhat törvényes indokként az évközi adóemelésre, ugyanúgy a rendelet hatálytalanítása, összekötve ugyanazon adónemek megemelt tételekkel való megújításával, sem fogadható el törvényes eljárásként az adóteher év közben történő súlyosbítására.
Az Alkotmánybíróság rámutat arra is, hogy a képviselő-testület a törvénysértést nem önmagában az építményadó és az idegenforgalmi adó mértékének magasabb tételben való megállapításával, illetve az idegenforgalmi adó alapja számítási módjának megváltoztatásával követte el. (A már idézett 345/H/1993. számú határozatában az Alkotmánybíróság azt is megindokolta, hogy az adókötelezettség megváltoztatásának korai közzététele éppen a jogállamiság és a jogbiztonság érdekeit szolgálja. Az adóalanyok ugyanis időben felkészülhetnek az önkormányzat döntésének teljesítésére.) Az a rendelkezés törvénysértő, amely az év folyamán megállapított súlyosabb adóterheket év közben lépteti hatályba. Ezért az Alkotmánybíróság — az indítványtól eltérően — nem az Ör. 9. §-át (amely az építményadó mértékét állapítja meg magasabb tételben), nem az Ör. 23. §-át (amely az idegenforgalmi adó alapját a korábbi 48 órát meghaladó tartózkodási idő helyett a megkezdett második vendégéjszaka idejétől számítja), s nem is az Ör. 24. §-át (amely az idegenforgalmi adó mértékét emeli fel) tartja törvénysértőnek, hanem az Ör. 26. § (2) bekezdését (amely a súlyosabb adóterhek 1993. február 1-jei hatálybalépéséről rendelkezik).
A törvénysértés megállapításának a következményeként az Alkotmánybíróság az Ör. 26. § (2) bekezdésének — hatálybaléptetéséről rendelkező — első mondatát az Ör. 9. és 23—24. §-át érintő viszonylatában megsemmisítette. A megsemmisítés miatt az Ör. adóteher-súlyosbítási rendelkezései — az önkormányzat döntésének függvényeként — legfeljebb 1994. január 1-jei hatállyal alkalmazhatók.
Az Alkotmánybíróság a jogbiztonság érdekére tekintettel döntött akként, hogy a megsemmisített rendelkezés nem a meghozatalától kezdődően, hanem — az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 42. § (1) bekezdésében foglalt fő szabály alkalmazásával — a határozat közzétételének napján veszti hatályát.
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 969/H/1993.
1

A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére