PK BH 1993/551
PK BH 1993/551
1993.09.01.
A tényállás teljes körű tisztázásának kötelezettsége bér nem fizetése miatti felmondás esetén [1/1971. (II. 8.) Korm. r. 71. §-a (1) bek. a) pont; PK. 56. sz.1; Pp. 252. § (3) bek.].
A bérlakás bérbeadója a felperes, bérlője az alperes. A felperes a bérleti díj nem fizetése miatt felszólítást, majd 1991. november 30. napjára felmondást közölt az alperessel, s ezek eredménytelensége után a felmondás érvényessége és a lakás kiürítése iránt pert indított az alperes ellen.
A perben az alperes azzal védekezett, hogy a lakbérhátralékot időközben teljes egészében kiegyenlítette. Előadta, hogy tudomása szerint a lakásbérleti jogviszony két nagykorú gyermekét illeti, erre nézve bírói határozattal rendelkezik, a felperessel azonban a bérleti szerződés ilyen tartalommal megkötésre még nem került.
A felperes elismerte, hogy az alperes a követelt 21 660 forintot megfizette, azt adta elő azonban, hogy tudomása szerint a folyamatos havi lakbéreket nem fizeti, és továbbra is kérte az alperesnek a keresetben foglaltak teljesítésére való kötelezését.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolásában utalt arra, hogy az alperes a felperes felszólításában közölt időpontig a lakbért és a közüzemi költségeket ugyan valóban nem fizette meg, a bíróság azonban megállapította, hogy az alperes a lakásban két nagykorú gyermekével lakik, akik iskolai tanulmányokat folytatnak, eltartásukat az alperes biztosítja, aki Budapesten dolgozik, és nehéz körülmények között él. Utalt arra is az elsőfokú bíróság, hogy az alperes az eljárás kezdetén, az első tárgyalás előtt kiegyenlítette lakbérhátralékát, ezért - figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság PK 56. számú állásfoglalására - a keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az újabb lakbérhátralékkal kapcsolatban a felperesnek új felszólítást és új felmondást kell közölnie.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. Hivatkozott arra, hogy - a korábbi kimutatással, a felszólítással és a keresettel ellentétben - az alperes ténylegesen magasabb összeggel tartozott a felperesnek, s a megfizetett összeg csupán 1991. július 31-ig fedezte a felperessel szemben fennálló tartozást. Bejelentette, hogy azóta sem teljesített befizetést az alperes, ezt azonban nem igazolta. Ehhez képest álláspontja szerint a bíróság tévesen hivatkozott a PK 56. számú állásfoglalásra, miután az alperes szerinte folyamatos mulasztásban van, ezért helyzetét nem lehet átmenetinek tekinteni és menthető okként értékelni. Ezért továbbra is a felmondás érvényességének megállapítását kérte.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és megállapította, hogy a felperes felmondása érvényes, és az alperest a lakás kiürítésére kötelezte azzal, hogy azt 30 napon belül köteles a felperes rendelkezésére bocsátani, és elhelyezéséről maga köteles gondoskodni. A másodfokú bíróság utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság tévesen alkalmazta a Legfelsőbb Bíróság PK 56. számú állásfoglalását, mert a per adataiból megállapítható, hogy az alperes nem átmenetileg nem tett eleget bérfizetési kötelezettségének, hanem mulasztása folyamatos. 1991. évben befizetés nem történt, s az 1992-ben teljesített összeg is csak 1991. július 31-ig fedezte a bér- és vízdíjhátralékot. Ezt követően az alperes mulasztása ismét folyamatos, ilyen körülmények között pedig nem lehet megállapítani, hogy csak átmenetileg, anyagi nehézségek miatt nem tudott eleget tenni lakbérfizetési kötelezettségének.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Helytállóan mutat rá a törvényességi óvás arra, hogy a másodfokú bíróság megalapozatlanul állapította meg a felperes felmondásának érvényességét, és kötelezte az alperest a lakás kiürítésére. A felperes nem igazolta kellően a bérfizetés folyamatos elmaradását. Nem bizonyított az elmaradt lakbér összegszerűsége sem, mivel a felperes a perben erre nézve eltérő előadásokat tett, és különböző kimutatásokat csatolt. Nem folytattak le a bíróságok bizonyítást az alperes azon előadására nézve sem, amely szerint „bírói határozat” alapján a gyermekei a lakás bérlői. Csak a tényállásnak a kifejtettek szerinti részletes feltárása után lesznek a bíróságok abban a helyzetben, hogy a lakbérfizetés esetleges elmaradását megállapítsák, és döntsenek az alperes mulasztásának felróhatóságáról, illetve a PK 56. számú állásfoglalás alkalmazhatóságáról. Ezért a Legfelsőbb Bíróság mindkét fokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. III. 21 408/1992. sz.)
1
Az állásfoglalás már nem hatályos.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás