PK BH 1993/559
PK BH 1993/559
1993.09.01.
I. A kérelemhez kötöttség elvének érvényesülése az Országos Találmányi Hivatal határozatának megváltoztatása iránti nemperes eljárásban [Pp. 215. §; 1969. évi II. tv. (Szt.) 60. § (1) bek.].
II. Az Országos Találmányi Hivatal határozatának hatályon kívül helyezése esetén a bírósági eljárás során felmerült költségek viselése tárgyában dönteni kell [Pp. 78. §, 252. § (4) bek.; Szt. 54. § (4) bek., 60. § (1) bek.).
Az elsőfokú bíróság végzésében helyesen fejtette ki, hogy az OTH határozata nem felel meg a határozatok tartalmára és indokolására vonatkozó lényeges eljárási szabályoknak, ezért indokolt volt az Szt. 64. §-a (2) bekezdésének b) pontjában foglaltak (az OTH határozatának hatályon kívül helyezése és az OTH új eljárásra utasítása) alkalmazása. A fellebbezésre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú végzés indokait azzal egészíti ki, hogy az elsőfokú bíróság eljárása során az ügyben jelentős tényállás felderítése érdekében a Pp. megfelelően alkalmazandó 177. §-ának (1) bekezdése alapján szakértőt rendelt ki, de a szakértői vélemény sem adott elegendő alapot az ügy elbírálása szempontjából jelentős tényállás megállapításához. A szakértőként eljárt dr. L. R. egyetemi tanár szóbeli meghallgatása során utalt is arra, hogy az OTH előtti eljárásban rendelkezésre álló adatok kiegészítésre szorulnak. Téves az ellenérdekű feleknek az az érvelése, hogy a gyakorlati alkalmazhatóság (Szt. 5. §) vonatkozásában a bíróság túllépte a megváltoztatási kérelem korlátait.
Az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése folytán megfelelően alkalmazandó Pp. 215. §-ának értelmében a bíróság döntése nem terjedhet túl a megváltoztatási kérelmen, illetőleg ellenkérelmen, ez a szabály a főkövetelés járulékaira (kamat, költség stb.) is kiterjed. Az elsőfokú bíróság által elbírált OTH-határozat azt állapította meg, hogy a megsemmisíteni kért szabadalom újdonsága (Szt. 2. §), haladó jellege (Szt. 3. §) és gyakorlati alkalmazhatósága (Szt. 5. §) fennáll, ezért teljes terjedelmű korlátozásra nincsen lehetőség. A kérelmező ennek a határozatnak megváltoztatását kérte. Az elsőfokú bíróság ebben a keretben bírálta el az OTH határozatát. Az a körülmény tehát, hogy az elsőfokú bíróság a megtámadott határozatának azokat az indokait is vizsgálta, amelyekre a kérelmező megváltoztatási kérelmében külön nem hivatkozott (az Szt. 5. §-a szerinti gyakorlati alkalmazhatóságot), nem jelenti a megváltoztatási kérelem és ellenkérelem kereteinek a túllépését.
Az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése és a 9/1969. (XII. 28.) IM rendelet 10. §-ának (3) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. §-ának (2) bekezdése szerint a bíróság a perköltség felől hivatalból határoz, kivéve, ha a pernyertes fél a perköltség tárgyában való határozathozatal mellőzését kéri. Ebből következően az elsőfokú bíróságnak az eljárást befejező határozatában az eljárási költségek viseléséről és nem csak ennek megállapításáról kellett volna határoznia. A Pp. 252. §-ának (4) bekezdése a másodfokú bíróság által hozott hatályon kívül helyező végzéssel kapcsolatban rendelkezik úgy, hogy a másodfokú bíróság a perköltség összegét állapítja meg, a költség viselése kérdésében az elsőfokú bíróság határoz. A Pp. 252. §-a alapján történő hatályon kívül helyezésnél az eljárás bírósági úton folytatódik tovább, és annak befejezése után bírósági jogkörben történik döntés a perköltség viseléséről. A Pp.-nek ez a rendelkezése azonban analógia útján sem terjeszthető ki az OTH-határozat hatályon kívül helyezése folytán eljárni köteles OTH-ra. Az Szt. 54. §-ának (4) bekezdése értelmében az OTH az előtte folyó megsemmisítési eljárás költségéről határoz, és nem érvényesíthető a hivatalnál a bírósági eljárásban felmerült eljárási költség.
Az OTH határozatának megváltoztatásával vagy hatályon kívül helyezésével a bírósági eljárás befejeződik, és az a fél, akinek a kérelme folytán indult bírósági eljárásban a megváltoztatásra vagy hatályon kívül helyezésre került sor, nyertesnek tekinthető. Ebben az ügyben, a kérelmező kérelme folytán indult bírósági eljárásban a bíróság, első fokon hatályon kívül helyezte az OTH határozatát, ezért a megfelelően alkalmazandó Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján a vesztesnek tekintendő ellenérdekű feleket kellett az eljárási költség viselésére kötelezni. A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a folytán alkalmazandó Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján azzal a helyesbítéssel hagyta helyben, hogy az ellenérdekű felek az elsőfokú végzésben terhükre megállapított elsőfokú eljárási költséget kötelesek megfizetni a kérelmezőnek. Az ellenérdekű felek fellebbezése sikertelen volt, ezért kötelesek a megfelelően alkalmazandó Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján a kérelmező másodfokú eljárási költségének a megfizetésére. (Legf. Bír. Pkf. IV. 2l 015/1993. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás