PK BH 1993/560
PK BH 1993/560
1993.09.01.
Biztosítási intézkedés elrendelésének feltételei [1979: 18. tvr. (Vht.) 108. § (1) bek.1].
A felperes a keresetében az alperessel kötött és megszűnt üzemeltetési szerződés elszámolása alapján fennálló 4 019 470 Ft-os követelése, valamint 1 913 997 Ft kártérítés és további 1 000 000 Ft nem vagyoni kárpótlás egyetemleges megfizetésére kérte az alperesek kötelezését. A felperes az alperessel szemben biztosítási intézkedés elrendelését kérte arra hivatkozással, hogy a követelése későbbi kielégítése az alperes romló vagyoni helyzete miatt veszélyben van.
Az alperes a kérelem teljesítését ellenezte, és arra hivatkozott, hogy a követelést jóval meghaladó vagyonnal rendelkezik.
Az elsőfokú bíróság a felperes biztosítási intézkedés elrendelésére vonatkozó kérelmét elutasította.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a felperes fellebbezett, kérte annak megváltoztatásával a biztosítási intézkedés elrendelését.
A felperes fellebbezése nem alapos.
A Vht. 108. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a felperes valószínűsítette, hogy másként a követelés későbbi kielégítése veszélyben van, a bíróság elrendeli a biztosítási intézkedéseket: a pénzkövetelés biztosítását, illetőleg a meghatározott dolog zárlatát. A c) pont szerint erre akkor kerülhet sor a kereseti kérelem alapján, ha a követelés létrejöttét, mennyiségét és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal bizonyították. A felperes kérelme - bár nem jelölte meg, hogy mely biztosítási intézkedés elrendelését kéri - tartalma szerint pénzkövetelésének biztosítására irányult. Az elsőfokú bíróság helyesen foglalt állást úgy, hogy a kérelem elrendelésének feltételei nem állnak fenn.
A felperes keresetét arra alapítja, hogy az alperessel fennállt üzemeltetési szerződésének megszűnése folytán, az elszámolás eredményeként illeti meg követelés, és ezenfelül érvényesít még kártérítést. Az elszámolás alapján a felperest esetleg megillető követelés létrejöttét, mennyiségét és lejártát bizonyító okirat a perben nincs. A felperes által megjelölt üzemeltetési szerződés nyilvánvalóan nem tekinthető ilyen okiratnak; az a megszűnt szerződés elszámolásának alapját adja, a felek szolgáltatásainak a bíróság által történő elszámolásához. A felperes követelésnek bizonyítására ez a szerződés nem alkalmas, az csak annak igazolására szolgálhat, hogy a jogviszony alatt a felek egymásnak milyen szolgáltatásokkal tartoznak. A megszűnt szerződés elszámolásának eredményeként fennálló követelés meghatározása a szerződés alapján ténylegesen teljesített szolgáltatások alapján történik, és ezek bizonyítására az említett üzemeltetési szerződés értelemszerűen nem szolgálhat.
A felperes keresetében érvényesített kártérítési követelés bizonyítására a szerződés ugyancsak nem alkalmas, és erre vonatkozó egyéb, a feltételeknek is megfelelő, alkalmas okiratot a felperes még csak meg sem jelölt. Az alperessel szemben tehát nincs jogszabályi lehetőség biztosítási intézkedés elrendelésére.
Ezen túlmenően azonban biztosítási intézkedés elrendelésének azért sem volna helye, mert hiányoztak annak általános törvényi előfeltételei is. A felperes csak állította, de semmivel nem valószínűsítette, hogy másként a követelése kielégítése veszélyben van.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Pf. III. 20 876/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás