GK BH 1993/567
GK BH 1993/567
1993.09.01.
Nem ütközik a szerződésszegésért való felelősség kizárásának és korlátozásának tilalmába, ha a jogi személy a teljesítést követően - a hibás teljesítés jellegének ismeretében - a szerződésszegés következményeinek rendezésére vonatkozó megállapodással lemond az őt megillető szavatossági jogok érvényesítéséről [Ptk. 207. § (2) bek., 305. §, 314. § (2) bek.].
Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a felperes 2 519 330 Ft hibás teljesítésből eredő kártérítés és kamatai megfizetésére irányuló keresetét. Az ítélet indokolása szerint a felperes nem bizonyította a perben az alperes hibás teljesítése és kistermelőknél történő állatelhullásból eredő kár közötti okozati összefüggést, ezért a Pp. 164. §-ának (1) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította.
Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben az ítélet megváltoztatása mellett a keresetének való helyt-adást kérte. Fellebbezésében arra hivatkozott, hogy az okozati összefüggés bizonyítására szolgáló - a szakértő által hiányolt - elhullási naplók meglététől függetlenül más bizonyítékok - így okiratok és szükség esetén tanúk vallomása alapján - bizonyította, illetve bizonyítani tudja az alperes hibás teljesítését és az ebből eredő kárát. Arra hivatkozott, hogy a szavatosi jogainak érvényesítéséről az alperessel 1989. június 1-jén kötött megállapodásban nem mondott le, hiszen a felelősség kizárása a Ptk. 316. §-a, illetőleg a Ptk. 314. §-ának (2) bekezdése alapján érvénytelen lenne. A megállapodásba foglalt nyilatkozatát a Ptk. 207. §-ának (2) bekezdése szerint egyébként sem lehet kiterjesztően értelmezni.
Az alperes az ítélet helybenhagyását kérte. A fellebbezés az alábbiak szerint alaptalan.
Az elsőfokú bíróság a tényállást lényegében helyesen állapította meg, és érdemben is helytálló döntést hozva utasította el a felperes keresetét. Az ítélet jogi indokolásával azonban a Legfelsőbb Bíróság nem értett egyet. A peres felek között a Ptk. 417. §-ának (1) bekezdése, illetve a 14/1978. (III. 1.) MT rendelet szerint mezőgazdasági termékértékesítési szerződés jött létre. E szerződés hibátlan teljesítéséért az alperes a Ptk. 305. §-a alapján kellék-szavatosi felelősséggel tartozik. Ennek megszegése szerződésszegésnek minősül. Az alperes, mint jogi személy a Ptk. 314. §-ának (2) bekezdése alapján a szerződésszegésért való felelősségét valóban nem zárhatja ki, és nem korlátozhatja. A felek szerződésében azonban az alperes ilyen korlátozással vagy kizárással nem élt.
A peres felek az alperes teljesítését követően a hibás teljesítés jellegének és az ebből eredő elhullás mértékének ismeretében a szavatossági jogok érvényesítésével kapcsolatos kérdéseket 1989. június 1-jén írásba foglalt megállapodással rendezték. Ebben a felperes úgy nyilatkozott, hogy az alperes teljesítését követően, azon felül, ezzel az állománnyal kapcsolatban további követelése nincsen. Ez a megállapodás tartalma szerint az alperes hibás teljesítésével kapcsolatos szavatossági jogok és kötelezettségek rendezésére vonatkozott, és ebből eredően nem minősül az alperes részéről a felelősség kizárásának. Annak ugyanis nincsen akadálya, hogy a jogi személy a teljesítést követően a szerződésszegés következményeinek rendezésére vonatkozóan megállapodással lemondjon az őt megillető szavatossági jogok érvényesítéséről. Erre vonatkozóan tartalmaz részletes eligazítást a GKT 14/1973. sz. állásfoglalás is. Mindebből következik, hogy az alperes nem kizárta a szerződés kötésekor vagy ezt követően a szerződésszegésből eredő felelősségét, hanem a felek a hibás teljesítés következményeit megállapodással rendezték, amelyben a felperes az őt megillető további jogosultságok érvényesítéséről érvényesen lemondott. E lemondás egyértelműen a perbeli állománnyal kapcsolatos további igény-érvényesítésre vonatkozott, így nem jelenti annak a Ptk. 207. §-ának (2) bekezdésébe ütköző kiterjesztő értelmezését sem.
A Legfelsőbb Bíróság ezért úgy értékelte, hogy a felperes a perelt állománnyal kapcsolatos további szavatossági, illetve szavatosságból eredő kártérítési jogait elveszítette. A felperes e megállapodást a nyitva álló határidőben nem támadta meg, így a perbeli állománnyal kapcsolatos további igényét el kellett utasítani. Ilyen körülmények között pedig közömbös, hogy az 1989. június 1-jét követő elhullások és az alperes hibás teljesítése között fennáll-e az okozati összefüggés.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján - az előbbi indokbeli módosítással - helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. IV. 31 390/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás