KK BH 1993/577
KK BH 1993/577
1993.09.01.
A kezelő szerv (kuratórium) tagjának kijelölését az alapító nem ruházhatja át a kuratóriumra [Ptk. 74/C. § (1) bek.].
A megyei bíróság 1992. augusztus 24. napján az alapítványt 340-es sorszámon a bírósági nyilvántartásba bejegyezte. A nyilvántartásba vételt elrendelő végzés ellen a megyei főügyészség annak törvénysértő volta és megalapozatlansága miatt fellebbezést nyújtott be. A fellebbezésben kifogásolta, hogy az alapító okirat nem rögzíti egyértelműen a kuratórium névsorát, illetőleg összetételét. Hiányos abban a tekintetben is, hogy főbb vonalaiban sem határozza meg a kuratórium döntéshozó mechanizmusát, hanem csak azt rögzíti, hogy az alapítvány és szervei részletes működési feltételeit külön szervezeti és működési szabályzat rendezi. Ilyen szabályzatot az alapító okirathoz nem mellékeltek. A fellebbezés kifogásolja azt is, hogy az alapító az alapítvány kezelőjeként saját magát tünteti fel törvényi tilalom ellenére az alapító okiratban. Az alapítók nem jelölték meg az alapítvány céljára rendelt vagyont és annak felhasználási módját sem. Jogszabálysértő az a rendelkezés, mely szerint az alapítvány megszűnésekor a maradék vagyon az alapító önkormányzatok között oszlik meg egyenlő arányban.
A Legfőbb Ügyészség a megyei főügyészség fellebbezését fenntartotta.
Az alapítók észrevételükben a fellebbezést részben alaposnak tartották. Álláspontjuk szerint az alapító okirat 6.4. és a 6.5. pontjának rendelkezései nem minősülnek törvénysértőnek, nem állnak ellentétben a jogszabály rendelkezéseivel.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A Ptk. 74/C. §-ának (1) bekezdése értelmében az alapító - az alapító okiratban - kijelölheti a kezelő szervet, illetőleg ilyen célra külön szervezetet is létrehozhat. A kezelő szerv (szervezet) az alapítvány képviselője. Helyesen mutat rá a fellebbezés, hogy amennyiben az alapító az alapítvány kezelő szerveként kuratóriumot jelöl ki, a kuratóriumnak - az alapítvány céljával, vagyonával összhangban álló - döntéshozó, ügyintéző és képviseleti feladatokat együttesen kell ellátnia. A kuratórium összetételét és döntéshozó mechanizmusát ennek megfelelően kell kialakítani és az alapító okiratban meghatározni.
Megállapítható, hogy az alapító okirat a kezelő szerv kijelölésére vonatkozó jogszabályi feltételeknek nem felel meg.
Ha az alapító a kuratórium tagjaként magánszemélyt kíván kijelölni, őt az alapító okiratban név szerint szükséges feltüntetni és az alapító okiratban kell gondoskodni valamennyi személy megjelöléséről. Nincs lehetőség arra, hogy az alapító által megjelölt létszámú kuratórium oly módon álljon össze, hogy a kuratóriumi tagok egy részét az alapító által megjelölt kuratóriumi tagok jelölik ki. Az alapítónak az a joga, hogy az alapítvány kezelő szervét kijelölje, nem ruházható át a kurátorokra.
A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma a 2. számú állásfoglalás III. pontjában kifejtette, hogy az alapító egyben az alapítvány képviselője nem lehet, illetve többtagú kuratórium esetében pedig a kuratórium összetételét úgy kell meghatározni, hogy abban az alapítók vagy a velük érdekeltségi viszonyban levő személyek döntő befolyást, túlnyomó szerepet ne játszhassanak. Nincs akadálya annak, hogy az alapító a kuratórium tagja, vagy annak elnöke legyen, s így az alapítvány céljának megvalósítását közvetlenül figyelemmel kísérhesse, és azt elősegíthesse, nincs azonban lehetőség arra, hogy kizárólag az alapítókból, képviselőikből, illetőleg velük bármiféle érdekeltségi viszonyban álló személyekből álljon a kuratórium.
Az alapító okiratból nem állapítható meg, hogy a kuratórium összetétele ennek a követelménynek megfelel-e. Az alapító okirat 2. pontja azt tartalmazza, hogy az alapítvány képviselői az alapító kuratóriumi tagok és a kezelő szervezet vezetője. Ez a rendelkezés ellentétes a Ptk. 74/C. §-ának (1) bekezdésével, mely szerint a kezelő szerv az alapítvány képviselője. A kérelmezők esetében külön kívánnak kuratóriumot és külön kezelő szervet létrehozni, mely szerveknek pontos hatásköre és egymáshoz való viszonya az alapító okiratból nem állapítható meg. Az alapítvány kezelése nem csupán ügyintézést, hanem az alapítvány ügyeiben való döntést is jelent az alapítvány képviseletén kívül. Miután a törvény kizárólag a kezelő szervezet (a kuratórium) tagjai köréből teszi lehetővé az alapítvány képviseleti jogosultságának ellátását, nincs lehetőség arra, hogy a kuratórium tagjai és a külön létrehozandó kezelő szerv tagjai is az alapítvány képviselői lehessenek.
Az alapító okirat megjelöli, hogy az alapító önkormányzat térítésmentesen tartós használatba adja a K. út és I. utca által határolt területen levő két épületet. Ezzel kapcsolatban az alapító okirat 6. pontja úgy rendelkezik, hogy az alapítvány a bírósági nyilvántartásba vételt követően jogosult a fenti ingatlanra, ingatlanrészekre használati jogát az ingatlan-nyilvántartásba bevezetni. Az alapító okirat nem határozza meg, hogy az ún. tartós használatot milyen időtartamra biztosítja az alapító az alapítvány számára, és így az induló vagyon meghatározása pontatlan.
Törvénysértő az alapító okirat 6.4 pontjában rögzített az a rendelkezés, mely szerint az alapító okirat akkor válik érvényessé, az alapítvány akkor kezdheti meg működését, amikor az alapítással összefüggő feltételek - vállalt kötelezettségek - teljesülnek. Ha az alapító az alapítvány bírósági nyilvántartásba vételét követően további feltételhez köti az alapítványi vagyonnak az alapítvány rendelkezésére bocsátását, ez vagy azt jelenti, hogy az alapító ténylegesen nem is bocsátotta az alapításkor a vagyont az alapítvány rendelkezésére, így az alapítvány bírósági nyilvántartásba vételére lehetőség sem lett volna, vagy pedig az alapítványi vagyon visszavonásának minősül, amely a Ptk. 74/A. §-ának (3) bekezdésében foglalt tilalomba ütközik.
Az alapító okirat fenti törvénysértő rendelkezéseinek kiküszöbölésére, illetve hiányainak pótlására az elsőfokú bíróságnak a megismételt eljárás keretében kell az alapítókat felhívnia. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 258. § (2) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Kpkf. I. 25 383/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás